MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KÁROLYI JÓZSEF TAGISKOLÁJA FEHÉRVÁRCSURGÓ

Mi a Mozaik

Tankönyvkiadó tanmenetét követjük!

RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GRÓF KÁROLYI JÓZSEF TAGISKOLÁJA

F E H É R V Á R C S U R G Ó

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

A GRÓF KÁROLYI JÓZSEF TAGISKOLA

 

 

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

ÉS

HELYI TANTERVE

 

 

 

 

„A gyerekek nem tanulnak azoktól,

akiket nem szeretnek.”

 

 

 

 

 

 

 

 

2013. március

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"A gyermek abból tanul, ahogyan él.

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,

Megtanulnak türelmesnek lenni.

Ha a gyerekek bátorítva élnek,

Megtanulnak bízni.

Ha a gyerekek dicsérve élnek,

Megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Ha a gyerekek méltányosságban élnek,

Megtanulják az igazságosságot.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

Megtanulnak hittel élni.

Ha a gyerekek megerősítve élnek,

Megtanulják magukat szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,

 

Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban."

(Dorothy Law Holtz)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tartalom

 

1. Az iskola nevelési programja…………………………………………………………...4

        Bevezető ………………………………………………………………………...……….4

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai5

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 9

1.3 Az egészségfejlesztéssel  környzetei neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és       alapelvek      11

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 18

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai22

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. 23

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje. 28

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel29

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata. 30

1.10  Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai33

2. Az intézmény helyi tanterve. 35

2.1 A választott kerettanterv megnevezése. 35

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám.. 36

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei37

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 38

2.5 Mindennapos testnevelés. 40

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai40

2.7 Projektoktatás. 40

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. 41

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái42

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása. 45

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei46

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek. 46

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei46

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei47

        Záradékok ………………………………………………………………...…………….51.

 

 


 

1. Az iskola nevelési programja

 

Bevezető:

 

 

   Iskolánk 2007 szeptembere óta a móri Radnóti Miklós Általános Iskola  tagintézménye  a csákberényi, kincsesbányai és pusztavámi tagiskolákkal együtt.

    Fenntartónk 2007. szeptember – 2012. december 31. közti időszakban  a Móri Többcélú Kistérségi Társulás, s 2013. január 1-jével  - az intézményszerkezet megtartásával - pedig állami fenntartásba kerültünk

Jogi státuszunk és küldetésnyilatkozatunk azonos az székhelyintézménnyel és a másik három tagintézménnyel.

 Közös célkitűzésünk:      

·         Színvonalas oktatással, szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak.

·         Tanulóink képességeinek megfelelő továbbhaladás biztosítása.

·         A székhely és tagintézményekben a fő tantárgyi méréseket egységes mérőeszközökkel végezzük (félév, év vége).

·         A rászoruló gyerekek minél hatékonyabb fejlesztése érdekében a fejlesztő munkát végző pedagógusok szorosan együttműködnek.

·         Harmonikus személyiségű, kultúrált viselkedésű, alkalmazkodásra képes, egészséges gyerekeket neveljünk.

·         Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, hagyományaikat, tanulják meg óvni, védeni azt.

·         Tanítványaink fogadják el egymás különböző személyiségét, tartsák tiszteletben egymást.

·         A célkitűzések megvalósításában  szoros szakmai együttműködés a nevelés-oktatás résztvevői között.

 

 

 

 

 

 

 

 

1.1            A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

 

Általános érvényű előírások:

·         Nkt. 2011. évi CXC. törvény 26.§ (1)-(5)

 

Részletes szabályozás:

·         A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet

·         és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.

                (XII. 21.) EMMI rendelet alapján.

 

Intézményünk elsődleges feladatának tekinti a NAT-ban foglalt alapozó jellegű feladatok

teljesítését.

 

  Falusi kisiskola vagyunk alacsony tanulói és tanári létszámmal,  szoros közelségben élünk a ránk bízott gyermekekkel, de  a szülőkkel is. Jól ismerjük egymást az iskolai életen kívül is.

  Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, és valljuk a tanulóink iránti szeretet fontosságát, mert jól tudjuk, a”gyerekek nem szeretnek tanulni azoktól, akiket nem szeretnek”

Iskolánkban olyan légkör megteremtésért dolgozunk nap mint napi, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Tevékenységünk központjában a gyermekszereteten alapuló pedagógia áll.

 Ennek keretében:

§  A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk

§  A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük szervezésébe

§  A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük

§  Diákjaink megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük.

§  Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítéségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban

§  Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatokat alakítunk ki

tanuló és tanuló,

tanuló és pedagógus,

szülő és pedagógus,

pedagógus és pedagógus között.

 

   Iskolánkban a tanuló teljes személyiségének fejlesztését, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítását  és bővítését  tartjuk a legfontosabb pedagógiai feladatnak. Mi, az iskola Pedagógusai szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

·         a tervszerű nevelő és oktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

·         iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

·         az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

·         fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

·         szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen

·         törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre,

·         segítünk diákjainknak észrevenni a jót, megelőzni és felismerni a rosszat,

·         törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

·         szeretnénk tanulóinkat megismertetni helyi és nemzeti kultúránk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a szülőhely és a haza iránti szeretetet.

 

 

Iskolánk folyamatosan részt kíván venni településünk és a  móri kistérség/tankerület  életében.

 

Ennek érdekében:

·         rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, valamint a falu intézményeivel, civil szervezeteivel,

·         fontos feladatnak tartjuk – eddigi hagyományainkhoz híven - , hogy iskolánk képviseltesse magát a település különféle rendezvényein, illetve a szervezésben és lebonyolításban maga is részt vegyen.

·         Minél több lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk  érdeklődő lakosai.

·         Ugyanilyen fontos feladatnak véljük a kistérség/tankerület  különféle versenyein, megméretésien, rendezvényein való részvételt, illetve mi magunk is vállalunk  kistérségi/tankerületi szintű versenyszervezést.

 

 

Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

Ennek érdekében  biztosítjuk az SNI és BTM , valamint a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

Részletes feladatok az SNI, BTM , valamint   hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak enyhítése érdekében:

-         Érintett tanulóink napra kész nyilvántartása, lehetőség szerinti nyomon követése

-         a fenti tanulók családjainak tájékoztatása az őket érintő támogatásokról, valamint ezen támogatások elérésében történő segítségnyújtás

-         differenciált óraszervezéssel a kulcskompetenciák fejlesztése, eredményük nyomon követése a kompetenciamérések során

-         tehetséggondozás, felzárkóztatás

-         a napközi és tanulószoba igénybevételének szorgalmazása

-         tanórán kívüli tevékenységek választékának bővítése a HH/HHH-s gyermekek igényeinek figyelembevételével

-         a foglakozásokon való részvételük százalékos arányának növelése

-         minél több tanórán kívüli és az iskolán kívüli segítő programban való részvétel ösztönzése

-         továbbtanulásuk fokozottabb figyelemmel kísérése és nyomon követése

-         intenzívebb kapcsolattartás az érintett tanulók szüleivel

 

Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök

A pedagógiai, neveléselméleti szakirodalom szerint a nevelés eszközei, eljárásai szoros kapcsolatban vannak az alkalmazott nevelési módszerekkel. A nevelési módszer pedig tulajdonképpen a nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás, melynek célja a tanulók pozitív tevékenységre késztetése, a negatív hatások kiküszöbölése.

A nevelés eszközei, eljárásai valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező tényezői, a nevelési módszerek pedig a nevelési céloktól elválaszthatatlanok. Ebből következik, hogy a nevelési módszereket nevelési céljainkhoz kell igazítanunk. Kiválasztásukkor a következő szempontokat vesszük figyelembe:

·         a  nevelési módszerek igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez,

·         igazodjanak a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához,

·         igazodjanak a mindenkori nevelési helyzethez.

·          

A fentiek alapján pedagógiai munkánk során a következő módszereket alkalmazzuk:

·         a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei, melyek alkalmazása során nagy hangsúlyt kap a személyes példamutatás; az eszményképek kialakítása; a bírálat önbírálat gyakorlása során a helyes kritikus és önkritikus magatartásforma kialakítása; beszélgetések, előadások, viták során a megszerzett ismeretek elmélyítése, tudatosítása;

·         a tevékenység megszervezésének módszerei, melyek során a megbízás, követelés, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás alkalmazásával, aktív részvétellel, a gyakorlatban sajátítják el tanulóink az együttélés alapvetőszabályait, alakul ki bennünk a felelősségtudat, tanulják meg az alkalmazkodást,

·         a magatartásra ható módszerek, melyeket két csoportba sorolunk: 

  a) ösztönző módszerek, melyek alkalmazása során a tanulókban meglevőpozitívumokra támaszkodva segítjük kibontakozni tanulóink értékes személyiségjegyeit, a helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás mind azt a célt szolgálja, hogy fokozzuk tanítványaink teljesítményét, további erőfeszítésekre sarkalljuk őket;

       b) kényszerítő módszerek: a felszólítás, követelés, parancs, büntetés, melyek

       alkalmazása arra irányul, hogy a tanulót a helyes magatartási formák kialakítására, a  

       helyes példa követésére, eredményes tanulmányi munkára késztessük.                                .

A nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközeink között - a fentieken túl - kiemelt szerepet töltenek be a helyesen megválasztott pedagógiai eljárások is, melyek között a pedagógus személyes példamutatása játssza a legfontosabb szerepet. A helyesen megválasztott pedagógiai módszerek mellett arra törekszünk, hogy az egyes tantárgyak tanításához szükséges legfontosabb tárgyi eszközöket – az eszközjegyzékben foglaltaknak megfelelően - biztosítsuk.

Pedagógiai eljárások

Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eljárások megválasztása minden esetben függ az adott környezettől, az adott tanulóktól, amelyeknek, illetve akiknek személyiségformálása történik, illetve a pedagógustól, aki alkalmazza azokat.

 

Nevelési tervünkben azokat a szempontokat határozzuk meg, amelyeket minden iskolánkban tanító pedagógusnak figyelembe kell venni a pedagógiai eljárások megválasztásakor.

  • Az alkalmazott pedagógiai eljárás maximálisan alkalmazkodjon az adott tanulócsoportok, gyermekek fejlettségi szintjéhez, a lehető leghatékonyabban segítse elő fejlődésüket.
  • Az alkalmazott pedagógiai eljárások adjanak lehetőséget mind a közvetlen (a pedagógus személyes példamutatásán alapuló), mind a közvetett (a feladatokon és a kortársi kapcsolatokon keresztül történő) nevelési hatások biztosítására.
  • Az alkalmazott pedagógiai eljárások terjedjenek ki:

-  a szokásformáló eljárásokra (a követelésen, a gyakoroltatáson, a segítség  adáson, az ellenőrzésen és az ösztönzésen keresztül),

   -  a közösség- és önfejlesztő eljárásokra (a diák-önkormányzati feladatokon a    tanulmányi- és fizikai feladatokon, a tevékenységekben való személyes  részvételen, a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésén, a pozitív  egyéni és csoportos minták kiemelésén keresztül),

          - a meggyőződés formáló eljárásokra (beszélgetéseken, a tanulók önálló  elemző

           munkáján, felvilágosításokon, vitákon keresztül)

 

1.2            A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

1.2.1 A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

 

1.2.2  A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

 

1.2.3. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

 

1.2.4. A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

 

1.2. 5. A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

 

1.2.6. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

 

1.2.7. A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

 

1.2.8. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti  igény kialakítása 

 

 

1.3             Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok      

Az egészségnevelési és környezeti nevelés alapelvei

     Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

 

Alapfogalmak

Mi az egészség?

_ Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya

_ Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz

_ Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.

_ Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más

közösségek)

Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja.

Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű  egészségnevelés az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.

 

Az egészségnevelés célja:

Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során

növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy

megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű  igénybevételére, a

szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre.

Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport

egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a

mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is.

 

Az egészségnevelés alapelvei:

_ a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni

_ tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység

_ kiterjed minden tanulóra

_ résztvevője az iskola minden dolgozója

_ helyes cselekedésre serkent

_ segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását

_ személyiség megerősítése

_ csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport)

Az egészségnevelés, fejlesztés területei:

A./ Testi nevelés:

_ személyi higiéne

_ környezethigiéne

_ környezetvédelem

_ testnevelés- és sport – több mozgás

_ egészséges táplálkozás

_ balesetek megelőzése

_ elsősegélynyújtás

_ időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok

_ megelőzésre nevelés

_ biztonság igénye

_ szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség)

_ életkorral járó biológiai sajátosságok

B./ Pszichohigiénés nevelés:

a./ Egészséges életvezetés

_ napi és heti életritmus

_ alvás, tanulás, munka, játék

_ ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak

_ fogyasztói szokások

_ pozitív értékrend kialakítása

_ a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belső harmónia

 

b./ Stresszelhárítás

_ apróbb sikertelenség elviselése

_ konfliktusok megoldása, problémamegoldás

_ önismeret, éntudat

_ dönteni tudás

c./ Deviancia megelőzése

_ szenvedélybetegségek megelőzése

_ dohányzás-, alkohol-, drogtagadás

_ társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései

 

d./ Érzelmi nevelés

_ az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók

_ érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket

kezelni

_ empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő

fejlesztése

C./ Szociális higiénés nevelés:

a./ Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása

_ barátságok kialakítása

_ kommunikáció fejlesztése

_ kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása

_ etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend)

_ szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése

_ társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek)

_ társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség…) fontossága, előnyei

 

Az egészségnevelés színterei

A./ Tanítási órákon

Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának

lehetőségeit és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a

tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom

tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az

iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse

az egészségnevelés fontosságát.

 

B./ Egészségnevelés a testnevelési órákon

_ A választott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerint a testnevelés tantárgy

oktatásának: gimnasztika, atlétika, torna, két szabadon választott labdajáték,

küzdősportok, úszás, szabadidős sportok

_ Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító

gerinctorna bevezetése.

_ A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente kétszer)

_ Minőség-ellenőrzés: a tanulók egységes mérése, értékelése, és minısítése

_ Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibıvítése, hogy

felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.

 

C./ Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon

Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó

ismereteit és az életvezetés tudatosságára nevel.

Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen „túlcsomagolás”,

 

 

Az osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon

beépítjük a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását.

Az olyan káros szenvedélyek megelőzésére, mint a drog, alkohol és a dohányzás, a 7-8.

évfolyamon beépítjük a DADA-programot. Ezeket az osztályfőnöki órákat az iskolaorvos,

illetve a védőnő szükség szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével

tartjuk meg.  A DADA-programot a rendőrség szakembere tartja.

 

D./ Egészségnevelés tanórán kívül

- Szakmai szervezetekkel való együttműködés

Védőnői  ügyelet biztosítása; Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás

vizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások;

-  Versenyekre való felkészítés_  sport-és elsősegélynyújtó versenyekre

-   Témanapok  a mindenkori éves munkatervben rögzítetten az alábbi témákban:

a hagyományos egészségnap és diáksport-nap mint tanítás nélküli munkanap.

-   egyéb alkalmak:

Dohányzásmentes Világnap ,Egészségügyi Világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Lelki Egészség Napja kapcsán

·         helyi rajzverseny és kiállítás

·         dekorációs verseny

·         rajz-, vers-, illetve novella pályázat

·         felkért előadó

·         helyi vetélkedő

·         futóverseny stb. szervezése

D./ Iskolai étkeztetés, mellyel kapcsolatban javaslatokat tehetünk, magát az étkeztetést külső   

     cég látja el.

 

Mindennapos testmozgás

 

A./ Célok, alapelvek

_ Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban

_ Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon

_ Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok

_ Gyógytorna gyakorlatok

_ Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő

adottságú tanulóknak is.

_ Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása

_ Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség

javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik)

_ A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal

(testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre

nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.

_ A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük első tíz évében gyűjtik. Ha a

testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem,

vagy csak alacsony szinten pótolható.

 

B./ A mindennapos testedzés formái

A 2012/2013 tanévtől kezdődően - felmenő rendszerben - heti 5 testnevelés óra került

bevezetésre.

Az átmenetei időszakban a mindennapi testnevelés megvalósítása az alábbiak szerint

történik:

·         az adott évfolyam testnevelés óráit a délutáni tömegsport órákkal  pótoljuk ki 5-re,

·         de ezen túlmenően is  - az adott tanévi órakeret lehetőségeitől függően – biztosítunk még sportköri órákat alsó és felső tagozaton egyaránt

·         részt veszünk a térség sportversenyein

·         tanári munkaidő kapacitás függvényében  a szabadidő kibővítése sportfoglalkozásokkal

·         a napközi otthoni  foglalkozások részeként is mód van   labdajátékokra s egyéb sportfoglalkozásra

·         Úszásoktatás : ajánljuk  a szülőknek, hogy az úszni még nem tudó  tanulók úszásoktatásban vegyenek részt. Az oktatást az iskola megszervezi, biztosítva annak személyi feltételeit is. Az úszásoktatásban való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

 

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

 

- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

 

- ismerjék fel a vészhelyzeteket;

 

- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

 

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

 

- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

 

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

 

- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

 

- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

 

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

 

 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:

 

- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar  Vöröskereszttel,

 

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

 

- támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

 

·         Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

·         Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  szakkörök  és évente  egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutató szervezése  a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat vagy Magyar  Vöröskereszt bevonásával az egészségnap keretein belül.

 Iskolai környezeti nevelés alapelvei, céljai és az ezzel kapcsolatos pedagógiai tevékenység

 

1. Átfogó  alapelveink, átfogó célkitűzéseink:

·         Megértsék a tanulók, hogy a környezetvédelem önvédelem, s nem a környezetnek van szüksége az emberre, hanem az embernek az ép és egészséges környezetre.

·         A tanulók legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére.

·         A tanulók életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá.

·         A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt.

 

 

2.  Az iskola környezeti nevelési tevékenységének  kiemelt feladatai:

 

a)a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

 

b) tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

 

c) a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

  • a környezet fogalmával,
  • a földi rendszer egységével,
  • a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
  • a környezetvédelem lehetőségeivel,
  • lakóhelyünk természeti értékeivel,
  • lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival  kapcsolatosan.

 

 A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

 

3. Az iskolai környezeti nevelés színterei:

a)  tanórán:  A tantárgyak környezeti neveléssel kapcsolatos lehetőségei az adott tantárgy tantervében, tanmenetében részletesen szerepel.

Környezettudatos szemléletet alakíthatunk ki testnevelés, magyar nyelv és irodalom, történelem, német nyelv, matematika, fizika, természetismeret, földrajz, biológia, kémia, technika, ének-zene, rajz, etika és osztályfőnöki órákon.

b) tanórán kívül: 

·         Szorgalmazzuk a környezet és természetvédelem  témájú  házi versenyek szervezését és az iskolán kívüli megmérettetéseket,iskolánk  versenyeken való részvételét.

·         Használtolaj gyűjtése szervezett keretek között

·         Papírgyűjtési akció félévente legalább egyszer

·         Szemétszedési akció a világnapokhoz kapcsolódóan és azon túl is szükség szerint

·         Az iskola környezetének folyamatos rendbetétele –

·         „Virágládák örökbe fogadása”

·         Vesd bele magad! program

·         Plakátok, fali újság készítése a környezetvédelmi világnapra és a Föld napjára.

·         Minden tanulónkat  általános iskolás évei alatt legalább 2 ízben megismertetjük a fehérvárcsurgói telephelyű Alcufer Kft. fémhulladék-felhasználási tevékenységével és kincsesbányai DRV szennyvíztelep működésével.

·         A nyári táborok  és  osztálykirándulások során a meglátogatott terület kulturális értékei mellett a természeti értékekkel is megismerkedhetnek a gyerekek.

 

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Az ember társas lény, közösségre van szüksége. A z iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét az egyetemes  emberi  értékrend szerint pozitív célok eléréséért használja fel.

A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli

foglalkozásokon törekedni a közösségformálására. Aki ezt a folyamatot irányítja,  az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy

megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt; s csak akkor

tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is

közösséggé váljon.

Feladataink:

- A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való

harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.

- A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, ezt szolgálatnak tekintse.

- Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy

ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére,

megoldására.

- Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. Tanítsuk meg arra, hogy  tudjo szeretet adni, s azt elfogadni, 

- Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van

a személyisége formálódásában.

- Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség,

annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is .

- Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

- Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet

megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet.

- Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az

ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

- Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló

környezetkímélő magatartás legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv.

 

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

Fontos a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi- és munkaerkölcs erősítésével;

·         a tanulók kezdeményezéseinek támogatása, segítése;

·         a közvetlen tapasztalatszerzés segítése;

·         a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat  segítségével);

·         tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése;

·         a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre építés;

·         olyan nevelőkollektíva kialakítása, megtartása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja;

·          különböző változatos munkaformákkal (homogén és differenciált  csoportmunka, egyéni foglalkoztatás, kísérlet, verseny stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen

átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások kiváló területei a  közösségfejlesztésnek, melyek során a következő feladatok megvalósítására törekszünk:

·         a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére neveljük,

·         átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítjuk, hogy azok megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését,

·         megismertetjük a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait,

·         a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,

·         a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, a környezet iránti felelősség érzését.

 

1.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére és a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre, amely az oktatási törvény 63. §-án alapuló szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik  

A diákönkormányzat tagjai az iskola tanulói.

A 2-4. évfolyamon az osztályközösségek két-három tanulóval képviseltetik magukat a diák-önkormányzati munkát előkészítő, havonta egy alkalommal összehívott gyerekfórumon, amelyet az iskola ezzel megbízott pedagógusa vezet.

A nagyobb diákok osztályonként két képviselőt választanak minden év szeptemberében, akik a diáktanács tagjaiként részt vesznek a havonta szervezett diákfórumon. Rendkívüli esetben akár a képviselők, akár a nevelőtestület kezdeményezésére bármikor összehívható a diákfórum vagy - az összes felső tagozatos tanulót mozgósító iskolagyűlés.

A diák-önkormányzati képviselők jogait és kötelességeit szervezeti és működési szabályzatuk tartalmazza, amelyet az iskolai nevelőtestület egyetértésével a diákgyűlés fogad el, illetve módosít. A szabályzat módosítására javaslatot tehet a diáktanács, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség is.

A diák-önkormányzati munka során a következő közösségfejlesztési feladatok megvalósítását tűzzük ki célul:

·         a diák-önkormányzati munka céljai az egyéni érdekeket ne sértsék, azokkal összhangban legyenek

·         fejlessze a kialakított, hagyományokon alapuló közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket

·         a régi tevékenységek mellett új hagyományokat teremtsen

·         olyan tevékenységeket szervezzen, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezáltal fejlődik, erősödik maga a közösség

·         fejlessze a közösség iránti felelősségérzetet

·         a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységeket szervezzen

·         a saját sikereire büszke, de más közösségek eredményeit is elismerő, azt értékelő közösségeket alakítson ki.

1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

A szabadidős tevékenységek olyan foglakozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényes, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységek megszervezése során fontos szempont, hogy azok élményekre épüljenek és a problémamegoldást fejlesszék.

Részletes feladataink a következők:

·         jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel,

·         olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által aktívan közreműködve ismerik meg kulturális örökségünket,

·         a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

·         a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társakkal, vezetőkkel való együttműködés megalapozása, fejlesztése,

·         a közösen végzett munka során az egyéni képességek, aktivitás fejlesztése,

·         a tartós aktivitás fenntartása,

·         a társak iránti érdeklődés, az együttérzés, a szolidaritás, a megértés, türelem fejlesztése,

·         a személyiség egészére ható tevékenységformák megvalósítása.

 

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

 

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

·         a tanítási órákra való felkészülés,

·         a tanulók dolgozatainak javítása,

·         a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

·         a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

·         érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

·         kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

·         a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

·         tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

·         felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

·         iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

·         osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

·         az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

·         szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

·         részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

·         részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

·         a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

·         tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

·         iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

·         részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

·         tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

·         iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

·         szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

·         osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

 

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

 

·         Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

·         Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

·         Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

·         Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

·         Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

·         Szülői értekezletet tart.

·         Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

·         Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

·         Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

·         Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

·         Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

·         Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

·         Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

 

 

1.6 Akiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai  

         tevékenység

 

1.6.1        A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

 

A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét.

Alapfeladataink:

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás-szervezési

eljárások alkalmazása:

• differenciált tanulásszervezés

• kooperatív technikák

• projektmódszer

• tevékenységközpontú pedagógiák

Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése.

Nevelő-oktató munkánk  során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat.

Ennek érdekében:

·         A tanítási órákon alkalmazzuk a differenciált foglalkozást,

·         A közösségi nevelés mellett nagy figyelmet fordítunk az egyéni bánásmódra,

·         Egyéni feladatok adásával igyekszünk kibontakoztatni a gyermek képességeit, tehetségét,

·         A tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően szakköröket szervezünk a tanítási órákba be nem illeszthető ismeretek és készségek elsajátítása érdekében. A szakkörök szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk.

·         Folyamatosan részt veszünk az iskolák számára kiírt pályázatokon, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön.

·          Hagyományainkhoz híven minden évben megrendezzük a térségi népdaléneklő versenyt.

·         Iskolai keretek között  házi vresenyeket, megmérettetéseket szervezünk.

·         A  helyi (Károlyi-kastély) és székesfehérvári,móri közművelődési intézmények által biztosított lehetőségek kihasználása (múzeum, hangverseny, színház, mozi).

·         Diák-önkormányzati tevékenység, diákújság szerkesztése, iskolai rendezvények szervezése.

·         A tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszer alkalmazása.

 

      

1.6.2        A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

 

  A tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink nagy része a gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett, illetve magatartási, beilleszkedési zavarokkal is küzdő tanulók köréből kerül ki. A velük való foglalkozás tehát igen összetett, a pedagógusok, gyermekvédelmi felelősök, a gyermekjóléti szolgálatok, és a nevelési tanácsadók szakembereinek együttműködését igényli.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása érdekében a következő tevékenységeket valósítjuk meg:

·         az osztályfőnökök a tanév elején a helyzetelemzés készítése során személyre  szólóan meghatározzák feladataikat a tanulási kudarcnak kitett tanulókkal való foglalkozást illetően,

·         szükség esetén lehetőséget biztosítunk az egyéni, illetve 2-3 fős csoportban történő felzárkóztatásra,

·         a tanítási órákon és a napközis csoportokban differenciálással segítjük a felzárkóztatást,

·         az alapkészségek minél eredményesebb fejlesztése érdekében korrepetálási lehetőséget biztosítunk órarendi keretek között az alapvető tantárgyakból (magyarból és matematikából), így kisebb csoportokban, személyre szóló feladatokkal sikerélményhez juttathatjuk tanulóinkat,

·         napközis, illetve tanulószobai foglakozásokat biztosítunk, esetenként javasoljuk az ezeken való részvételt,

·         iskolai logopédus minden tanév elején szűri az első osztályosokat, a fejlesztést igénylő tanulókkal heti rendszerességgel foglalkozik, a lehetőségekhez képest végzi a felsőbb osztályosok utógondozását,

·         fejlesztőpedagógiai foglalkoztatást biztosítunk azoknak a tanulóknak, akiknek tanulási zavarai ezzel a módszerrel csökkenthetők,

·         a megfelelő egyéni bánásmód biztosítása érdekében a nevelési tanácsadók szakembereinek segítségét kérjük,

 

1.6.3        A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

 

 

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a családok romló társadalmi, szociális helyzete, a szülők iskolázottsága, illetve iskolázatlansága egyre nagyobb mértékben negatívan befolyásolja a gyermekek szocializációját, beilleszkedését az iskolai közösségekbe. A családokban, kisgyermekkorban látott negatív magatartási minták olyan beidegződésekké válnak, amelyeket az iskola gyakran nem vagy csak külső szakember igénybevételével tud

csökkenteni, jó esetben megszüntetni.

 

 Tanulóink körében növekvő számban vannak olyanok, akik a szocializáció alacsony szintjén állnak, nem tudják, a nagyobbak már nem is akarják elfogadni azokat a társadalmi normákat, viselkedési, magatartási szabályokat, amelyek betartása a társak és a felnőttek emberi méltóságának tiszteletben tartása érdekében elengedhetetlenek.

  Fontos pedagógiai feladatunk, hogy ezekkel a tanulókkal kiemelten foglalkozzunk. E tevékenység során különösen nagy a felelőssége az osztályfőnököknek és a gyermekvédelmi felelősöknek.

Feladataink a következők:

·         az osztályfőnöki munkaterv összeállításakor külön ki kell térni a magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók családi körülményeinek bemutatására; meg kell tervezni a velük való egyéni bánásmód formáit, azokat a feladatokat, amelyek segítik szocializációjukat,

·         szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel együtt környezettanulmányt kell végezni annak érdekében, hogy a zavarok okai ismertté váljanak,

·         a problémák ismeretében – ahol ez lehetséges – a családdal együttműködve kell elősegíteni a gyermek beilleszkedését, csökkenteni, illetve megszüntetni magatartási zavarait,

·         abban az esetben, ha a családi háttér az oka a magatartási, beilleszkedési zavaroknak, a gyermekjóléti szolgálatok és a nevelési tanácsadók szakembereinek segítségét kell igénybe venni,

·         mind az osztályfőnökök, mind a szaktanárok feladata, hogy a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanulók is kapjanak általuk is teljesíthető feladatot, megbízást, értékelésük elsősorban a személyiségükben, tevékenységükben meglévő pozitív elemekre épüljön,

·         a szabadidős tevékenységek szervezésekor olyan alkalmakat kell teremetni számukra (csoportos játékok, sportversenyek, fizikai állóképességet is igénylő feladatok stb.), amelyek során játékos formában sajátíthatják el az alapvető magatartási normákat, szabályokat,

·         a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanulók számára lehetővé kell tenni, hogy nyári táborainkban részt vehessenek, és itt az iskolaitól eltérő formában tanulják meg az alkalmazkodást, együttműködést, szolidaritást

 

1.6.4        Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

 

  Intézményünk törekszik arra, hogy tanulóinak védelmet nyújthasson az őket veszélyeztető, egyre szaporodó, a nyugodt munkájukat, egészségüket, személyiségüket rontó külső hatások ellen. Megakadályozzuk káros szenvedélyek kialakulását, védjük őket a sorozatos kudarcoktól, megrázkódtatásoktól. Ez a tevékenység az iskola minden pedagógusának, de az iskolaorvosnak (háziorvos)  és a védőnőnek is ad feladatot. Ezt a tevékenységet az ifjúságvédelmi felelős  koordinálja..

 

·         A tevékenységünk a fenti hatások által veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felderítésével kezdődik. Ebben meghatározó szerep az osztályfőnöké.

 

·         A tanulókat és szüleiket a tanév elején  írásban (szórólap/plakát)  és az első szülői értekezleten szóban tájékoztatjuk az ifjúságvédelmi felelős és a családgondozó személyéről, és arról, hogy milyen időpontban, hol kereshető fel.

 

·         A felderített veszélyeztetett tanulókkal az osztályfőnök együttműködve a ifjúságvédelmi felelős személyes kapcsolatot alakít ki. Az osztályfőnökkel együtt a tanulóval folytatott beszélgetéseken, családlátogatásokon ismerik meg a körülményeket.

 

·         Amikor a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével érkezik egy gyermek a fejlesztőpedagógus elejétől kezdve, megteszi konkrét intézkedéseit. Gyakran fordul elő, hogy csak az iskolánkban fedezzük fel a tanulási zavarral együtt élő gyereket, aki már tele van kudarcélménnyel, mély lelki sebekkel, akinek a tanulási nehézségei már viselkedészavarba torkolódnak. Ezért az iskolánkban, amikor viselkedési problémával találkozunk, a fejlesztőpedagógus differenciál diagnosztikai elemzést folytat annak megállapítása érdekében, hogy a viselkedés-módosulást, a nehezen kezelhetőséget okozza-e esetleg valamely részképesség zavar.

 

·         Ha a veszélyeztető körülmények az iskola hatáskörében nem szüntethetők meg, az ifjúságvédelmi felelős szakember közreműködését vegye igénybe (gyermekjóléti szolgálat koordinátora, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, pszichológus, stb.).

·         Anyagi veszélyeztetettség esetén az ifjúságvédelmi felelős rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál, és anyagi támogatásáért fordul az iskola tanulóit segítő Dr.Schwanner László Alapítványhoz.

 

·         A megelőzés érdekében felvilágosításokat, tájékoztatásokat szervezünk. A tájékoztatás minden pedagógus lehetősége és feladata a mindennapok munkájában. Ezekre, és az egészséges életvitel népszerűsítésére kiváló alkalom nyílik a diáknapi és egészségnapi rendezvényeken. Együttműködő partnerek: iskolaorvos, védőnő, egészségügyi intézmények, rendőrség munkatársai, önkormányzat munkatársa, jogász).

·         Az ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, aktuális esetben irányítja (segíti) a pályázati tevékenységet.

 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

 

  A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységünk, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását szolgáló programok fontos részét képezik a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységünknek. Az adott fejezetekben megfogalmazottakon túl feladataink és lehetőségeink a következők:

Az osztályfőnökök

·         a tanulókról készített helyzetelemzés során megnevezik azokat, akik szociális helyzetükből adódóan különleges bánásmódot igényelnek, megtervezik feladataikat,

·         szükség szerint javaslatot tesznek napközis vagy tanulószobai foglalkoztatásra, tehetséggondozó vagy felzárkóztató programokon való részvételre,

·         különös figyelmet fordítanak a hátrányos szocio-kulturális környezetben élő tanulók pályaorientálására,

·         szükség esetén – a gyermekvédelmi felelős közreműködésével – felveszik a kapcsolatot a szakszolgálatokkal, az áthelyező bizottságokkal;

·         a tartós betegség miatt hátrányos helyzetbe került tanulók részére egyéni foglalkozást, felzárkóztatást biztosítunk,

·         a szülői értekezleteken, fogadóórákon ismertetjük azokat a lehetőségeket,szociális juttatásokat, amelyeket a családok igénybe vehetnek, felhívják a figyelmet a helyi önkormányzat szociális bizottsága biztosította lehetőségekre,

·          segítik az arra rászoruló gyermekeket a megfelelő tanulmányi eredmény elérésében,

·         pályázatokon való részvétellel igyekszünk bővíteni anyagi lehetőségeinket, ezáltal jobb feltételeket biztosítani a nevelő-oktató munkához, csökkenteni a családok anyagi terheit, a táborozási részvételi díjakat,

·         az iskolai alapítvány alapító okiratában megfogalmazottaknak megfelelően  segítséget nyújtunk az arra rászoruló diákoknak a taneszközök beszerzéséhez, hozzájárulunk táborozási költségeikhez, tanórán kívüli, szabadidős, kulturális rendezvényeken való részvételükhöz, ha azok  valamilyen költséget igényelnek.

 

1.7        Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

 

A diákönkormányzat döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja.

A nevelőtestület véleményét - a döntést igénylő ügyben - a diák-önkormányzati ülés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni.

A nevelőtestület véleményezési jogával a diák-önkormányzati ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelőtestület véleménye a diákönkormányzat döntésére nézve nem kötelező.)

A diákönkormányzat joga, hogy döntsön:

·         saját működéséről,

·         a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

·         hatáskörei gyakorlásáról,

·         egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

·         a diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanuló vezetőjének, munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat - a fentieken túl - dönthet:

·         munkatervének elfogadásáról,

·         tisztségviselőinek megválasztásáról,

·         külső segítők felkéréséről,

·         szövetségekhez való csatlakozásról.

További jogok és kötelességek, a működés elvei a Diák-önkormányzati SzMSz-ben részletezve.

 

 

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

 

1.8. 1  A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

 

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

 

·         osztályfőnöki órák

 

·         diák-önkormányzati ülések

 

·         eseti hirdetmények

 

 

 

1.8.2        A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

 

Iskolánk nevelő-oktató munka középpontjában a tanuló áll, e folyamat célja a tanuló személyiségének sokoldalú fejlesztése. Tevékenységünk azonban csak akkor lehet igazán eredményes, ha a gyermeki személyiség fejlődését alapvetően meghatározó, befolyásoló két közösség: a család és az iskola aktívan együttműködik.

  Ez az együttműködés akkor eredményes, ha a család és iskola közötti összhangon, egységen alapul, ha a tanulói érdeklődésre épít, és messzemenően figyelembe veszi a szülői érdekeket is. Fontos feladatunknak tartjuk a szülőkkel való harmonikus, rendszeres kapcsolat kialakítását, ápolását, mely a szülő - tanár közötti kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen alapul.

Pedagógiai programunkat csak a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében:

·         rendszeresen tájékoztatjuk szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről,

·         az iskolának meg kell ismernie a fentiekről a szülők véleményét,

·         alkalmat adunk  a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek,

·         folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket gyermekük iskolai tevékenységéről, előmeneteléről

 

 

1.8.3 Az iskolai környezet további partnereivel kapcsolatos együttműködési formák:

·         a települési óvodával, a Károlyi-kastéllyal és  civil szervezetekkel eseti feladatra meghatározott együttműködés,  megállapodások vagy szerződések alapján

 

·         önkormányzattal közös oktatási és kulturális feladatvállalás

 

 

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata       

 

1.9.1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek:

a)  osztályozó vizsga

osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,

• akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon),

• akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból,

• aki rendszeres iskolába járás alól felmentett.

A rendszeres iskolába járás alóli felmentés legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi

követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot.

b)   javítóvizsga

javítóvizsgát tesz az a tanuló,

• aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott,

• aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le,

• aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg

c)   pótlóvizsga

• a tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni.

Vizsgaforma, vizsgarészek:

·         írásbeli vizsga

·         szóbeli vizsga

·         gyakorlati vizsga

1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgára, javítóvizsgára és pótvizsgára vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

·         aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

·         akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

·         akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

 

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

·         akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

1.9.3. Vizsgaidőszakok:

• javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között

• osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban

A tagintézmény-vezető engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.

A tanulmányok alatti vizsgák rendje

A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsga szervezésére megbízást kapott  tanártól,

• osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban

• javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően

Az írásbeli vizsgák rendje:

Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező peadgógusnak adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat.

A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak.

Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc.  

Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.

A szóbeli vizsgak rendje

A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon.

A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki.

Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő feladat előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

A vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár a feladatot felolvassa.

A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.

1.9.4. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai

A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak.  

A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak.

A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek.

A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg.

Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.

1.9.5. A vizsgák értékelése

Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik:

0 - 29 %→elegtelen

30 - 49 %→elegseges

50 - 69 %→kozepes

70 - 84 %→jo

85 - 100%→jeles

A szóbeli és írásbeli vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg.

Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani úgy, hogy az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész duplán számít.

A vizsgák eredményének kihirdetése

A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik.

Az augusztusi osztályozó, javító és pótlóvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik.

1.9.6. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása

  A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézmény vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket.

A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt.

A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni.

A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet.

Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el.

A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.

 

 

1.10  Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

 

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből  minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

- a szülő személyi igazolványát;

- a gyermek lakcímkártyáját;

- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

- szükség esetén a szakértői bizottság, nevelési tanácsadó véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát;

- a szülő személyi igazolványát;

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az osztályfőnökök véleményét.

7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt az iskola betartva  a jogszabályi előírásokat.

 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Az intézmény helyi tanterve  

 

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

 

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

 

Óraterv a kerettantervekhez 14. évfolyam

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Idegen nyelvek

 

 

 

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

 

Óraterv a kerettantervekhez 58. évfolyam

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

 

 

Fizika

 

 

1,5

1,5

Kémia

 

 

1,5

1,5

Biológia-egészségtan

 

 

1,5

1,5

Földrajz

 

 

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Hon- és népismeret

1

 

 

 

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

 

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

 

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

 

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

                                                                                            

Tantárgy megnevezése    

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Matematika

B változat

Fizika

B változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

 

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

 

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

 

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7 +1,5

7 + 1,5

6 + 2

6 + 1,5

Idegen nyelvek

 

 

 

2 + 1

Matematika

4 +0,5

4 +0,5

4 +0,5

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1 + 0,5

1 +0,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

 

 

 

 

 

Szabadon tervezett órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a helyi tantervhez 58. évfolyam

 

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

 

Magyar nyelv és irodalom

4 +0,5

4

3 +0,5

4

 

Idegen nyelvek

3 +1

3 +1

3 +1

3 +1

 

Matematika

4

3 +1

3+1

3+1

 

Erkölcstan

1

1

1

1

 

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2 +0,5

2

 

Természetismeret

2

2

 

 

 

Fizika

 

 

1,5

1,5

 

Kémia

 

 

1,5

1,5

 

Biológia-egészségtan

 

 

1,5

1,5

 

Földrajz

 

 

1,5

1,5

 

Ének-zene

1

1

1

1

 

Hon- és népismeret

1

 

 

 

 

Vizuális kultúra

1 +0,5

1 +1

1

1 +1

 

Informatika

 

1

1

1

 

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

 

 

Testnevelés és sport

5

5

5

5

 

Osztályfőnöki

1

1

1

1

 

Szabadon tervezett órakeret

2

3

3

3

 

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

 

                   

   Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret

tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

 

Az egyes tantárgyaknál a szabadon tervezhető órakeretből megemelt óraszámokat   az ismeretanyag elmélyítésére, gyakorlásra, képességfejlesztésre használjuk  fel.

 

 

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

 

·         Törekszünk arra, hogy egy tantárgyból egy tankönyvcsalád kiadványait használjuk az összes évfolyamon.

·         Törekszünk arra, hogy tankönyvként és segédletként a tankönyvvé nyilvánított kiadványokat válasszuk.

·         Törekszünk arra, hogy tanulóink szülei a lehető legkevesebb, csak a valóban szükséges kiadványokat vásárolják meg.

·         Törekszünk arra, hogy az általunk használt, kiválasztott tankönyvek között, az úgynevezett tartós tankönyvek aránya növekedjék.

  • A tankönyvek és segédletek kiválasztását a szakmai munkaközösségek döntése alapján a szülői szervezetekkel egyeztetve végezzük.

·         A szakmai szempontok szem előtt tartásával törekszünk a leggazdaságosabb megoldásra (könyvtári példányok atlaszokból, szótárakból, lexikonokból).

  • Tankönyvet, egyéb segédletet csak kivételes esetben váltunk, cserélünk.

 

 

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

 

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

 

- fokozatosan átvezetni a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe

 - biztosítani a zavartalan beilleszkedést

- segíteni a természetes érdeklődést, érést

- építeni a gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére

- teret adni a játék, a mozgásiránti vágy kielégítésére

- fejleszteni a megismerés, a megértés, a tanulás iránti nyitottságot

- fogékonnyá tenni a tanulókat saját környezetük, a természet és a társadalom értékei iránt

- elemi ismereteket közvetíteni és az alapvető képességeket, készségeket fejleszteni

- mintát adni a különböző ismeretszerzési módokra, a feladat-és problémamegoldásra

- helyes tanulási szokásokat alapozni

- támogatni az egyéni képességek kibontakoztatását

- hatékonyan közreműködni a tanulási nehézségek és szociális hátrányok leküzdéséhez

- tudatosítani az alapvető erkölcsi értékeket

- megerősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat

- pozitív irányba formálni a tanítványok jellemét, személyiségét

- boldog, kiegyensúlyozott, motivált tanulókat nevelni

   - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

 

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

 

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

 

·         az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

·         a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

·         a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

·                    a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

·                    fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

 

 

 

 

 

 

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

 

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

  • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait
  • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek fejlesztését, a mentális képességek célirányos fejlesztését, az önálló tanulás fontosságának további tudatosítását tűzzük ki szaktárgyi óráink céljául
  • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával osztályfőnöki órákon kívánjuk megvalósítani;
  • az önismeret alakítására, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésre, az együttműködés értékének tudatosítására (a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban) törekszünk;
  • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;
  • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
  • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

 

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

 

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

  • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, tovább fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, amelyek a középiskolában elsődleges szerephez jutnak majd
  • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
  • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
  • az egészséges életvitel kialakításához biológia, testnevelés, idegen nyelv és osztályfőnöki órákon nyújtunk információkat és tanácsokat
  • szaktárgyi és osztályfőnök órákon is előtérbe kerül a pályaorientáció és a felnőtt életre nevelés

 

 

 

 

 

 

2.5 Mindennapos testnevelés

 

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját jogszabályi kötelezettségünk alapján  a következő módon szervezzük meg:

a)  2012 szeptemberétől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben heti 5 (napi egy) testnevelésóra az órarendbe beépítve,

b)  A 3-4. évfolyamon  heti három kötelező testnevelés óra, a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás

·         a tanóra közti szünetekben,

·         a napköziben,

·         a délutáni tömegsport foglalkozásokon

c)  Az ötödik-hetedik évfolyamon a heti 2,5 kötelező testnevelés óra, a testnevelésórát nem tartalmazó többi napon  egészségfejlesztő testmozgás

·         a tanóra közti szünetekben

·         a délutáni tömegsport foglalkozásokon.

d) Az arra kiszűrteknek heti 2 óra gyógy testnevelést biztosítjuk.

e) Kiemelt hangsúllyal szorgalmazzuk a körzeti  és egyéb sportversenyeken való részvételt.

Alapvető célunk, hogy  kialakuljon a tanulókban a mozgás gazdag életmód és a  testedzés szerves szükségletté váljon.

 

 

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

 

A kerettantervre épülő helyi tanterv megnövekedett óraszámai mellett-  figyelembe véve tanulóink terhelhetőségét is - szabadon választható tantárgyak nincsenek.

Lehetőség nyílik azonban a szakkörökön (furulya, kézműves, angol,) és egyéb szabadidős tevékenységeken (Károlyi-kastély lehetőségeit kihasználva  múzeumpedagógiai foglalkozások ), 8. osztályosok számára felvételi előkészítő, A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, így azokat a választást követően mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

Iskolánkban a  napközi- és tanulószobai csoportfoglalkozásokon való részvétel is adott.

A kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választására nincs lehetőség.

 

2.7 Projektoktatás

 

A projektoktatás során egy összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma kerül feldolgozásra. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll.  A feladat a probléma megválasztásán és megoldásán túl a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához kapcsolódnak.

 

 A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot.

 A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít.

 A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.

 

A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét.  A feladatválasztás történhet osztályközösségi szinten, munkaközösségi szinten, több tanulócsoport bevonásával. A témaválasztás lehet tanulói, vagy pedagógus kezdeményezésére. A projekt időtartama 1-6 hétre tervezendő.

 

 

 

2.8 Atanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

 

 Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a rászoruló tanulók segítésére, fejlesztésére. Alapfeladatunk a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása nevelő-oktató munka minden területén:

- a beiratkozásnál,

- a tanításban, ismeretközvetítésben

- a gyerekek egyéni fejlesztésében

- tanulói előmenetelben

- a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

- a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

- a pályaorientációban, a pályaválasztásban

- a humánerőforrás-fejlesztésben

- a partnerség-építésben és kapcsolattartásban (szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel).

Folyamatos feladataink

-                 A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartásának vezetése.

-                  Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson.

-                 A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük.

-                 A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel.

-                 Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá.

-                  Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis és tanulószobai ellátást.

-                 Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon.

 

-                 A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

 

 

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és        formái

 

A tanulók tudásának értékelése  a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletek alapján történik. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

Értékelési alapelvek

  • Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható.
  • Sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat.
  • Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének.
  • Tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép, helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészségre.
  • A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik.
  • Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni tanórák folyamán.
  • A tanulók munkáját mindig értékelni kell, ügyelve a pozitív előre mutató, bíztató hangra.
  • Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is, arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki gondolataikat egy-egy témáról. Arra ösztönzzük őket, hogy tudásukat egészítsék ki egyéni élményeikkel, gyakorlati tapasztalataikkal, ismereteikkel és önálló véleményeikkel és gyakorolják a szóbeli megnyilatkozásokat is..
  • A tanár minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie.

Érdemjegyet kaphat a tanuló :

szóbeli feleletre,

írásbeli munkára,

önálló kiselőadásra ,

tanórai munkára,

szorgalmi feladatra,

tanulmányi versenyen való eredményes részvételére.

 

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében   a heti 1 órás tantárgyak esetében  havi 1, a heti 2 órás tantárgyaknál havi 2, a heti 3 és több órás tárgyaknál legalább havi  3 érdemjegy kívánatos.

 

A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba írjuk be és

közöljük a tanulóvak, illetve az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök havonta ellenőrzi

annak megtörténtét.

A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye büntető érdemjeggyel nem torolható meg. A szóbeli feleletek

és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet

olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása

kivételével.

A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleltek mellett írásban is beszámoltathatók, feleltethetők.

Az írásbeli feleletek formái:

Témazáró dolgozat,

Röpdolgozat,

Házi dolgozat,

Röpdolgozat,

Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal, vagy

az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az aznapi órára feladott tananyag.

Témazáró dolgozat

Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban

közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak

meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók

írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény

érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító

pedagógusok, amelytől –  az adott évfolyamtól, az osztály képességeitől és tanári döntéstől függően - eltérni fel és lefelé maximum 3 %-kal lehet.

Teljesítmény és érdemjegy

0-35 %: elégtelen (1)

36-55 %: elégséges (2)

56 -77 %: közepes (3)

78 -90 %: jó (4)

91-100 %: jeles (5)

A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. A

javító dolgozat megírását a tanuló nem követelheti. Ha a javító dolgozat tanítási órán kerül megírásra, illetve ha a tanítási órán kívül megírt dolgozat beadásra kerül a dolgozatra adott

érdemjegyet a naplóba be kell írni. 

Írásbeli beszámoltatások korlátai

A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal

legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.  Erről az osztályban tanítóknak meg kell állapodni.

Javítási határidő

Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat 1

hét. Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be a tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet, kivétel a tanár távolléte.

Az írásbeli beszámoltatás súlya

Az érdemjegyek nem egyedértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű teljesítmények nagyobb

súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni az érdemjegyektől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Ez azt jelenti, hogy összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni.

A félévi és az év végi osztályzást a Közoktatási Törvény, valamint a végrehajtására kiadott

rendeletben leírtak szerint végezzük. Az osztályzatokról a tanulót, illetve a szülőt a bizonyítvány kitöltésével és átadásával tájékoztatjuk.

 

Az 1.évfolyamon szövegesen értékelünk, melynek minőségi fokozatai:

 

  • Kiválóan teljesített - K
  • Jól teljesített - J
  • Megfelelően teljesített - M
  • Felzárkóztatásra szorul - F

 

A minősítési fokozatok értelmezése:

  • Kiválóan megfelelt az a tanuló, aki önálló feladatvégzésre képes.
  •  Jól megfelelt az a tanuló, aki kevés segítséggel képes feladatvégzésre.
  •  Megfelelően teljesített az a tanuló, aki sok segítséggel képes feladatvégzésre.
  •  Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki feladatvégzésre csak pedagógus segítségével képes.

Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, kísérletet kell tenni azok megszüntetésére és javaslatot kell tenni a tanuló továbbhaladását illetően.

 

 

 

2.10 Az otthoni  (napközis és tanulószobai)  felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

 

Elvek

  • Az otthoni felkészülés legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladatoknak ezen célokat kell szolgálnia.
  • Az írásbeli és szóbeli feladatokat egymást kiegészítve megfelelő arányban feladni.
  • Törekedni kell arra, hogy mind a két fajta otthoni munka szükséges legyen a következő tanítási órára való felkészüléshez.

Korlátok

  • Az írásbeli házi feladatok feladásakor tekintettel kell a lenni a tanuló egyéb elfoglaltságaira és a többi tantárgyra is.
  • Tanítási óráról tanítási órára annyi írásbeli és szóbeli feladat adható fel, amely alsó tagozatban 1 – 1,5 óra felső tagozatban   1,5 – 2 óra  alatt  megoldható.
  • Nagyobb mennyiségű feladatra, rajzokra, házi dolgozatra, időigényes gyakorlati feladatokra  megfelelő időt (1-2 hét) kell biztosítani.
  • Hétvégére a szokásosnál több feladat nem adható fel.
  • Tanítási szünetekre csak önként vállalt, un. szorgalmi feladat adható.

 

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

 

Iskolánkban  -  18  fős osztálylétszám felett - csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

Lehetőséget biztosítunk továbbá az erkölcstan és etika óra helyett hit- és erkölcstan tanulására.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

 

 

 

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

 

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének a törvény által minden évfolyamra előírt

mérési feladatait a tanév rendje szerint végzi el az osztály, vagy csoport testnevelő tanára. A

mérési eredményeket rögzíti, majd a testnevelő kollégáival együtt meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A romló teljesítményű tanulók fejlesztéséről fejlesztési tervet készítenek, amelyet a következő mérés alkalmával kiértékelnek. A  mérés eredménye nem osztályozható. A méréshez a Mini Hungarofit tesztet használjuk.

 

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

         Lásd: 1.3 fejezet

 

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési

      elvei

 

 

A magatartás értékelésének elvei

Magatartási normák

 

Példás a magatartása annak, aki:

  • a házirend előírásainak pontosan és maradéktalanul eleget tesz,
  • a közösségi, ügyeleti munkában tevékenyen részt vesz,
  • a nevelő utasításait pontosan betartja, segíti őt munkájában,
  • a felnőttekkel és társaival szemben udvarias, tisztelettudó,
  • részt vesz környezete kialakításában, értékeinek megóvásában,
  • az iskolán kívüli magatartása is példamutató.

 

a magatartása annak, aki:

  • a házirend szabályait betartja,
  • a nevelő utasításainak eleget tesz,
  • a felnőttekkel, s társaival szemben jó magatartású,
  • a közösségi, ügyeleti munkában tevékenyen részt vesz,
  • környezete berendezéseit megbecsüli,
  • az iskolán kívüli magatartása megfelelő.

 

Változó a magatartása annak,

  • a házirend szabályai ellen többször vét és csak nevelői kényszer hatására tartja be azokat,
  • a nevelő utasításainak nem mindig tesz eleget,
  • a felnőttekkel és társaival szembeni magatartása időnként kifogásolható,
  • nem törődik környezete berendezési tárgyaival, a tulajdon védelmével,
  • magatartása, beszédmodora időnként durva, rendbontó,
  • az iskolán kívüli viselkedése időnként kifogásolható,
  • több szaktanári és/vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van,
  • igazolatlan hiányzása van.

 

Rossz a magatartása annak, aki:

  • a házirend szabályait gyakran és durván megsérti,
  • rendbontó magatartásával zavarja a tanítási órán folyó munkát,
  • fegyelmezetlen; durva magatartásával, megjegyzéseivel, közbeszólásaival rombolólag hat a közösségre,
  • tiszteletlen a felnőttekkel, társaival; rendbontást, veszekedést, verekedést kezdeményez,
  • a közösség vagyonát szándékosan rongálja,
  • iskolán kívüli rossz magatartásával intézményünk rossz hírét kelti,
  • közösségi és/vagy ügyeleti munkában nem vesz részt,
  • igazgatói figyelmeztetése van, vagy fegyelmi eljárás utáni büntetésben részesült,
  • több igazolatlan hiányzása van.

 

A szorgalom jegyek megállapításának elvei

 

A szorgalmi érdemjegy normái

 

Példás a szorgalma annak, aki:

  • a tanítási órákra legjobb képességei szerint mindig pontosan felkészül, ott figyel, érdeklődik, és erre ösztönzi társait is, órán aktív,
  • az önképzésben példamutató,
  • a tanulásban segíti társait.

 

a szorgalma annak, aki:

  • a tanítási órákra felkészül,
  • a felszerelését hiánytalanul magával hozza.
  • a tanárai munkába bekapcsolódik,
  • az önképzésben részt vesz,
  • segít társainak,

 

Változó a szorgalma annak, aki:

  • a tanítási órákra pontatlanul, rendszertelenül készül,
  • a tanítási órákon alkalmanként passzív, önellenőrzése hiányos,
  • egy-két tárgyból romlott a tanalmányi eredménye,
  • felszerelése, házi feladata hiányos.

 

Hanyag a szorgalma annak, aki:

  • nem készül fel a tanítási órákra, megbízhatatlan, nem önálló, közönyös,
  • nem kapcsolódik be a tanárai munkába,
  • tanulmányi eredménye jelentősen romlott,
  • passzív, rendetlen, hanyag munkájával másokra is rossz hatással van,
  • felszerelése, házi feladata gyakran hiányos,
  • bukott.

 

 

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

 

A dicséretek fokozatai és formái:

A) Jutalmazás a tanév során

1.      Írásbeli szaktanári dicséret:

a.       kiemelkedő szaktárgyi munkáért

2.      Írásbeli osztályfőnöki dicséret:

a.       kiemelkedő közösségi és/vagy ügyeleti munkáért (pl. farsang, papírgyűjtés)

b.      iskolai programon nyújtott kiemelkedő teljesítményért

3.      Tagintézmény-vezetői  dicséret:

a.       Körzeti és egyéb  szaktárgyi és sportversenyeken elért kiemelkedő eredményért

 

Év végi jutalmazás

  • a kiemelkedő tanulmányi, közösségi munkát valamint a kiemelkedő  sporttevékenységet oklevéllel és /vagy könyvjutalommal díjazzuk .
  • A 8. osztályosok közül  a legkiemelkedőbb tanulónknak   „Az iskola kitüntetett diákja díj” –at adjuk át pénzjutalom formájában az iskola tevékenységét segítő Dr. Schwanner László Alapítvány finanszírozásában. A díjra az osztályfőnök tehet javaslatot.

A jutalom feltétele:

     -  8 évi kiemelkedő  tanulmányi eredmény vagy kimagasló sporteredmény

     -  példás magatartás és szorgalom

      -  körzeti és egyéb versenyeken való eredményes részvétel

     -   közösségi munka

 

A  fegyelmezés iskolai elvei

A házirendben foglaltak megsértése fegyelmező intézkedést, súlyosabb esetben fegyelmi eljárást von maga után.

A fegyelmező intézkedés fokozatai és formái:

A fokozatok betartása nem kötelező, azonban két osztályfőnöki figyelmeztetés után a következő adható büntetés az osztályfőnöki intő, majd rovó és tagintézmény-vezetői majd nevelő testületi figyelmeztetés.

1.        a) Írásbeli szaktanári figyelmeztetés: szakórán, óraközi szünetekben, iskolai programokon a házirend megsértéséért.

b) Programról eltiltás.

2.      Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés: szóbeli figyelmeztetés után több előfordulás esetén, különösen a házirend alábbi pontjainak megsértéséért:

-     A nevelők, ügyeletesek útmutatásának megsértéséért.

-     Az iskolát a foglalkozások alatt engedély nélkül elhagyja.

-      Az iskolát a foglalkozások után nem hagyja el.

-     Ellenőrzőjét sorozatosan nem hozza magával,

-      Trágár beszédért,

-      Az iskola épületének, helyiségeinek használati rendjét nem tartja meg.

-       Társai testi épségét gondatlanságból veszélyezteti.

-      Gondatlanságból okozott kárért.

-       A tanórákról történő rendszeres késésért.

 

3.      Írásbeli osztályfőnöki intő

-     Mások testi épségét veszélyeztető durvaság esetén.

-     Veszélyt hordozó tárgy birtoklásáért.

-     Szándékosan okozott kárért. (Anyagi kártérítéssel is tartozik.)

4.      Osztályfőnöki rovó az előzők ismételt előfordulása esetén

5.      tagintézmény-vezetői figyelmeztetés: az előzőkben felsorolt durva, ismételt, másokat sértő, iskolánk jó hírének ártó magaviselet előfordulása esetén.

6.      Nevelő testületi figyelmeztetés: az előzőekben felsoroltaknak megfelelően a nevelő testület határozata alapján.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Záradékok:

 

1. záradék

A fenti Pedagógiai Programot a Radnóti Miklós Általános Iskola  Gróf Károlyi József Tagiskola 2013. március 25-én megtartott, határozatképes nevelőtestületi  értekezletén 100%-os szavazataránnyal elfogadta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.

.

Ellipszis: P. H.
                                                                                         ................................................... 

                                                                                                           igazgató        

 

Hitelesítők:

………………………………………….

 

…………………………………………..

 

A Radnóti Miklós Általános Iskola Gróf Károlyi József Tagiskola  szülői szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az SZM üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít.

Fehérvárcsurgó, 2013. március 25.                                       …………………………..                                                                                                     SZM elnök

2./c nyilatkozat

A Radnóti Miklós Általános Iskola Gróf Károlyi József Tagiskola  DÖK szervezetének képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet a DÖK üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít.

 

Fehérvárcsurgó, 2013. március 25.                                       …………………………..                                                                                                        DÖK képviselő

 

 

 

Fehérvárcsurgó,, 2013. március hó 26.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közérdekű


Információ


  • Térkép&Útvonal
  • Címünk
  • Elérhetőségünk

Közösség


  • Alapelvek
  • Tanáraink





MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KÁROLYI JÓZSEF TAGISKOLÁJA FEHÉRVÁRCSURGÓ