MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KÁROLYI JÓZSEF TAGISKOLÁJA FEHÉRVÁRCSURGÓ

Mi a Mozaik

Tankönyvkiadó tanmenetét követjük!

 

 

GRÓF KÁROLYI JÓZSEF

TAGISKOLA

Szervezeti és működési
szabályzat

 

 

FEHÉRVÁRCSURGÓ

 

 

2013.

 

 

 

 

Tartalomjegyzék

 

  1. Általános rendelkezések ……………………………………………..............................5

1.1  A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja………. …5

  1. Az intézmény általános jellemzői ………………………………………………………..6

2.1  A közoktatási intézmény jellemzői ………………………………………………..6

2.2  Az intézményi működés alapdokumentumai, azok nyilvánossága……………….6

  1. Az intézmény szervezeti felépítése………………………………………………….........7

3.1  Az igazgató és feladatköre …………………………………………………….......7

3.2  A hatáskörök átruházása …………………………………………………………..8

3.3  A tagintézmény – vezető feladatköre ……………………………………………..8

3.4  A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása……………………………………..9

3.5  A vezetési feladatok megvalósítása tagintézményünkben ……………………….9

3.6  A tagintézmény – vezető helyettesítési rendje …………………………………...9

3.7  Az intézmény vezetősége ………………………………………………………..10

  1. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje.…………………………………………………………………..........................10

4.1  Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai………………………………………………………………………...10

4.2  Az intézményi közösségek jogai ……………………………………………........11

4.3  Az alkalmazotti közösség………………………………………………………….11

4.4  A szülői közösségek…………………………………………………………........12

4.5  A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje……….........12

4.6  A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje………………….....14

4.7  A diák – önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje…………………………………………………..15

4.8  A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása……….......15

4.9  Az intézményen kívüli kapcsolattartás ………………………………………….16

5.      Az intézmény nevelőtestülete és az osztályfőnöki munkaközösség……………………16

5.1  Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei………………………………………..16

5.2  A nevelőtestület értekezletei………………………………………………….......16

5.3  A nevelőtestület döntései, határozatai……………………………………………17

5.4  A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje………17

5.5  A nevelőtestület szakmai munkaközösségei……………………………………..18

5.6  Az osztályfőnöki munkaközösség…………………………………………………20

5.7  A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje………………………………. 20

6.      Az intézmény működési rendje………………………………………………………….21

6.1  A tanév rendje……………………………………………………………………..21

6.2  Az intézmény nyitvatartása……………………………………………………….21

6.3  Az intézmény ügyeleti rendszabályai…………………………………………….22

6.4  Az intézmény védő óvó előírásai…………………………………………………22

6.5  A dohányzás intézményi szabályai……………………………………………….23

6.6  A tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok………….23

6.7  A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama……………………………………………………………………........24

6.8  A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje………………………………………………………………………………25

6.8.1 A tankönyvellátás célja és feladatai……………………………………......25

6.8.2 A tankönyvfelelős megbízása……………………………………………….26

6.8.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése………………………………26

6.8.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása…………………………..28

6.8.5 A tankönyvrendelés elkészítése…………………………………………….28

7. Az intézmény munkarendje…………………………………………………………….........28

                  7.1 A közalkalmazottak munkarendje……………………………………………….28

                 7.2 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása…………………………..29

                 7.3 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása………………………………29

                        7.3.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése………………………………….30

                        7.3.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok……………………………….30

                        7.3.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok…………………………..31

                        7.3.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok

meghatározása……………………………………………………………        32

                  7.4 A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások………………………...        ...32

                  7.5 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje……………………….....         ...33

      7.6 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje………………….     34

                  7.7 Munkaköri leírás – minták………………………………………………………..       34

                        7.7.1 Tanár munkaköri leírás  - mintája…………………………………………..      34

                        7.7.2 Testnevelő munkaköri leírás – mintája………………………………….           ...37

                        7.7.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás – mintája………………………..39

                        7.7.4 Takarító munkaköri leírás – mintája……………………………………….       ...42

8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje…………………………………44

                 8.1 A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja……………………………………..44

                 8.2 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai……………………………………….45

9. A tanulói jogviszony, a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása ………………………………………………………………………………46

                 9.1 A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei………………………………………46

                 9.2 A tanuló jogai és kötelességei……………………………………………………..46

                 9.3 A tanulók jutalmazásának elvei……………………………………………………46

                 9.4 A jutalmazás, büntetés formái……………………………………………………47

                 9.5 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai…………...48

                 9.6 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai………………49

                 9.7 A tanulói hiányzás igazolása………………………………………………………51

                 9.8 Tájékoztatás, a szülői behívása, értesítése………………………………………..51

10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje…………………………52

                 10.1 Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok………………………………52

                 10.2 Az intézmény közalkalmazottira és tanulóira vonatkozó rendszabályok………52

                 10.3 Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok………..52

                 10.4 A helyiségek biztonságának rendszabályai………………………………………53

                 10.5 Az intézménye helyiségeinek bérbeadási rendje………………………………...53

11. Az intézményi hagyományok ápolása………………………………………………………..54

                 11.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai……………………………………..54

12. Egyéb rendelkezések…………………………………………………………………………..54

                 12.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje…………………………54

                 12.1.1 Az iskolai védőnő feladatai…………………………………………………….55

                 12.2 A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos

                  feladatok ……………………………………………………………………………...55

                 12.3 A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések…………..55

                 12.4 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje. 56

12.4.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ………………………………………………………………………………………….56

12.4.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

…………………………………………………………………………………………...56

13. Záró rendelkezések……………………………………………………………………………57

                 13.1 Az Szmsz mellékletei…………………………………………………………….57

 


1.  Általános rendelkezések

 

1.1  A szervezeti és működési szabályzat célja,  feladata, jogszabályi alapja

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a  fehérvárcsurgói Gróf Károlyi József Tagiskola  nevelőtestülete az alábbi szervezeti és működési szabályzatot fogadta el.

A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az intézmény működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének, pedagógusainak, egyéb alkalmazottjának feladata és kötelessége. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.

 

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

 

Törvények:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású

intézmények állami fenntartásba vételéről

1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról

Kormányrendeletek:

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

 

 

Miniszteri rendeletek:

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás   rendjéről

26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

 

A szervezeti és működési szabályzat a fenntartójóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

 

2.  Az intézmény általános jellemzői

 

 

2. 1 Az közoktatási intézmény jellemzői:

 

a)      Az intézmény  elnevezése: Radnóti Miklós Általános Iskola

                                                       Gróf Károlyi József   Tagiskola 

                                                       Fehérvárcsurgó Petőfi u.1. 

       Típusa: általános iskola (tagiskola)

       OM azonosító: 206 023 003  

       KIK 069 009          

 

b)  Az  irányító, felügyeleti és fenntartó szerv megnevezése, székhelye:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (későbbiekben: KIK)

      Budapest Szalay u. 10-14. 1055.

c)       Az intézmény tevékenységi köre és működési területe:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvényben meghatározottak alapján az általános iskolai oktatási tevékenységre terjed ki az intézmény fenntartásával.

Az intézmény működési területe a KIK által meghatározott köznevelési feladat-ellátási területe.

d) Az intézmény típusa, jogállása:

  Iskolánk tagintézmény, melynek  anyaintézménye a móri Radnóti Miklós Általános Iskola.  A Radnóti Miklós Általános Iskola tagintézményeivel együtt jogi személyiségűszervezeti egységként működik a KIK irányítása, fenntartása alatt. Tagintézményünk működtetési feladatait a KIK Móri Tankerülete látja el.

e)  Az intézmény tevékenysége:

·         Tagintézményünk alaptevékenységeit a  Radnóti Miklós Általános Iskola alapító okirata határozza meg (általános iskolai nevelés-oktatás).

·         Tagintézményünk vállalkozási tevékenységet nem végezhet.

 

      f)  Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata:

 

 

 

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: tagintézmény-vezető, osztályfőnökök

 

2.2 Az intézményi működés alapdokumentumai, azok  nyilvánossága:

 

A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló- alapdokumentumok határozzák meg:

·         az alapító okirat

·         a pedagógiai program

·         éves munkaterv

·         házirend

·         Szmsz

 

A fenti dokumentumok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) elektronikus formában is hozzáférhetőek. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben –  szóban is tájékoztatást adunk. A házirend kivonatát  beiratkozáskor minden tanítványunknak/szülőknek átadjuk.

 

 

 

3.  Az intézmény szervezeti felépítése     

 

3.1 Az igazgató és feladatköre:  a Radnóti Miklós Általános Iskola és tagintézményei  igazgatójának  feladatkörét az székhelyintézmény SzMSz-e tartalmazza.

 

 

 

3.2 A hatáskörök átruházása:

         Az iskola igazgatója - egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett- a tagintézmény szakmai képviseletét, a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátását, a munka- és tűzvédelmi felelősök tevékenységének irányítását, valamint tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ellátását ruházza át a tagintézmény-vezetőre. A közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint a szakmai és fegyelmi  ellenőrzések, eljárások kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb feladatokat  ruházza át a tagintézmény-vezetőre  az irányítása alá tartozó alkalmazottak tekintetében

 

3.3 A tagintézmény-vezető feladatköre:

 

·         Szakmailag hatékonyan együttműködik az anyaintézménnyel és a többi tagintézménnyel.

·         Közvetlenül irányítja  a hozzá beosztott  pedagógusokat és technikai személyzetet.

·          Irányítja tagintézménye szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviseli a tagintézményt.

·         Ellátja illetve irányítja a pedagógiai szakmai munka belső ellenőrzését a mindenkori éves munkatervben rögzítettek szerint.

·         Dönt a tagintézménye működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az iskola központi szerveihez, illetőleg amelyekben a döntés nem tartozik az iskola más közösségének hatáskörébe.

·         Hatáskörébe tartozó ügyekben eleget tesz az egyeztetési kötelezettségeknek.

·         A jogszabályban meghatározottak szerint végzik a tanügy-igazgatási feladatokat.

·         Az iskolai nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése során a tervezetet egyezteti az  RMÁI  igazgatójával.

·         Gazdálkodói jogkör tekintetében  javaslattételi jogkörrel rendelkezik,  valamint a szakmai teljesítések igazolását végzi.

·         Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében  felméri és az iskola igazgatójához eljuttatja a tagintézmény következő évi személyi és dologi jellegű igényeit.

·          Végzi a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, valamint a tagintézmény Munkavédelmi Szabályzatában és a Tűzvédelmi Szabályzatában előírt feladatokat, ellátja, illetve irányítja a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését.

·         Gondoskodik a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosításáról, együttműködik az egyházak képviselőivel.

·         Szoros kapcsolatot tart fenn a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, az egészségügyi ellátókkal, a fenntartóval, a helyi társadalmi szervezetekkel.

·         Helyet biztosít mindazon szülők által igényelt  képzésnek, amennyiben az nem zavarja a nevelés-oktatás rendjét, és segít azok megszervezésében

·         Felelősséggel tartozik feladata ellátásáért, az általa vezetett tagintézmény szakmai munkájáért és a korlátozott gazdálkodói jogkörében megtett intézkedésekért.

 

3.4 A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása:

A tagintézmény-vezető aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett szakmai intézkedésekre, a tanügyigazgatás körébe tartozó ügyekre terjed ki.

Az iskolában keltezett leveleket a tagintézményt egyértelműen azonosító fejbélyegzővel kell ellátni, és a tagintézmény-vezető aláírása mellett a tagintézmény körbélyegzőjét kell használni. A bélyegzőlenyomatokat  az SZMSZ  tartalmazza.

Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecséteket el kell zárni.

 

 

   3.5 A vezetési feladatok megvalósítása tagintézményünkben:

A tagintézmény-vezető  feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el oly módon, hogy sem helyettese, sem iskolatitkára nincs. Közvetlen munkatársai  az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és az osztályfőnökök, beleértve a diákönkormányzat munkáját segítő osztályfőnököt, akik  munkaköri leírásuk és a tagintézmény-vezető  közvetlen  irányítása mellett végzik munkájukat.

       A munkaköri leírások  az SZMSZ  mellékletében találhatók.

 

3.6  A tagintézmény-vezető helyettesítési rendje:

·         az A tagintézmény-vezetőt  eseti akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével osztályfőnöki munkaközösség-vezető helyettesíti. Egyidejű hiányzásuk esetén  az adott napon főügyeletet ellátó pedagógus látja el a helyettesítési teendőket.

·          Tartós (5 munkanapon túli) akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje külön igazgatói írásbeli utasításban történik.

·         A tagintézmény-vezető döntési és egyéb jogait átruházhatja az osztályfőnökökre vagy a tantestület egyéb tagjaira oly módon, hogy az aláírási jogot fenntartja magának.  Erre  minden esetben külön intézkedés ad felhatalmazást

 

3.7  Az intézmény vezetősége

 Az intézmény vezetőjének munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét a  munkaközösség- vezető  és a diáktanácsot segítő osztályfőnök mint középvezetők  segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A

középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai, akik  - munkaköri leírásuk szerint - ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van.

Az intézmény vezetőségének félévente egy alkalommal  beszámolási   kötelezettsége intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatosan

Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel.

 

 

4. Az intézményi közösségek , valamint a kapcsolattartás  formái és rendje

 

4.1 Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai

·         Alkalmazotti közösség: - iskolai, szakmai munkaközösségek

                                                   - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége

             Szülői közösségek: -  szülői munkaközösség

             A tanulók (gyermekek) közösségei:  - osztályközösségek, csoportok

                                                                        - diákönkormányzat

·         Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – a tagintézmény-vezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák.                                                                                     A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.)                                               A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni

 

4.2  Az intézményi közösségek jogai:

 

Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg.

·         Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon.

·         Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt, munkáltatót.

·         Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell.

·         Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért.

·         A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

 

4.3 Az alkalmazotti közösség

·         Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az tagintézmény-vezető  hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

·         A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik.

·         Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat a tagintézmény-vezető  fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival.

4.4. A szülői közösségek

·         A szülői közösség és a szülői választmány a Nktv. 73.§-a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (Szülői választmány stb.).                                                      Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket.                         A szülői közösség bérleti díj nélkül használhatja – előzetes egyeztetés alapján – az iskola helyiségeit, rendezvényt tarthat,  ha a rendezvény nyereségét a tanulók támogatására fordítja.         A pénzbevételek felhasználásáról a szülői közösség dönt, figyelembe véve az iskola kérését.

  • A szülői közösséget az igazgató az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot.                                                         A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői közösség vezetői, vagy a választott SZK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhezIntézményünkben iskolaszék, intézményi tanács nem működik.

 

4.5. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje

·         Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként kettő rendes szülői értekezletet és kettő fogadóórát tart.

·         Szülői értekezletek, családlátogatások                                                                              Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat.                                                          

·         Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök, a szülői      közösség elnöke, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.               Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri.

·         A szülői fogadóórák:                                                                                                          Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára.  Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.

·         A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje :                                                  Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében (ellenőrző), A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Szóbeli feleleteknél az érdemjegyet a tanuló füzetébe is be lehet írni.  A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál minimum havi 1 illetve  2, a heti 3 és annál több óraszámú tantárgyaknál minimum havi 3 érdemjegyet kell adni. A témazáró dolgozatokat piros színű tollal, Az írásbeli és szóbeli feleleteket kék színű tollal, Az egyéb jegyeket zöld színű tollal kell bejegyezni az osztálynaplóba.

4.6 A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje:

 

a) Az osztályközösségek, tanulócsoportok

Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály közösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják.

Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 5. évfolyamtól megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB), valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. 

 

b)  A diákönkormányzat                                                                          

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.

 

c) Iskolagyűlés(diákközgyűlés)

Elsősorban a diákok mindennapjait érintő problémafelvető, megoldáskereső „konzultáció”.

A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább két alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyűlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 7 nappal nyilvánosságra kell hozni.

Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja.

 

d)  Diákkörök

Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben működő diákköröket az igazgató-helyettes tartja nyilván.

 

4.7. A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje:

a)  A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató-helyettes,valamint a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár.

b)   A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben:

    - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor,

    - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor,

    - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor,

    - a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor,

c)  A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái

   - a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint az iskolaszék értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál,

   - az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviseli a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél,

    - a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót.

 

4.8 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása

a) Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit.

b) Az iskolai költségvetés fedezheti a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diák-önkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe.

4.9 Az intézményen kívüli kapcsolattartás

a) Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján.

b)  Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk:

- a tankerülettel

- az intézményt támogató Dr.Schwanner László Alapítvány kuratóriumával,

- a helyi sportegyesülettel és más civil szervezetekkel

- szülői közösséggel

- iskolaorvossal ,védőnővel

- gyermekjóléti szolgálattal

- egyházakkal

- szakmai szolgáltatókkal

 

5.Az intézmény nevelőtestülete és az osztályfőnöki munkaközösség

 

5.1 Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei

a ) A nevelőtestület – Nkt.  70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

b)  A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

 

5.2. A nevelőtestület értekezletei

a) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze.

A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat.

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is.

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá.

b)   Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során:

- tanévnyitó-,  félévi és tanévzáró értekezlet,

- félévi és év végi osztályozó értekezlet,

- őszi és tavaszi nevelési értekezlet,

- munkaértekezletek szükség szerint.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja.

 

5.3 A nevelőtestület döntései, határozatai

A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a

nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

 

5.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje

a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

b) A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet.

A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában.

c)  A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre  az alábbi jogköreit ruházza át:

- a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése,

- a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása,

- a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel,

- helyi szakmai, módszertani programok összeállítása

 

5.5 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

a) A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére,

irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja.

b) Az intézmény szakmai munkaközösségei:

- felsős munkaközösség, alsós munkaközösség

c) A szakmai munkaközösségek feladatai

- javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét,

- fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására,

- szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát,

- javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,

- támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget,

- az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,

- végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat,

- kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,

- végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését.

d) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai:

- összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját

- irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért

- elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést

- szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását

- ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé

- képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül

-összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből

- javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb.

- tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről

-állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.

 

 

 

5.6 Az osztályfőnöki munkaközösség

Az osztályfőnökök az iskolai nevelőmunka központi szereplői, irányítói, összehangolói. Tanulóink személyiségének sokoldalú fejlesztését tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, egymásra épített nevelési tartalmakkal valósítják meg. Iskolai és intézményen kívüli programok szervezésével lehetőséget teremtenek diákjaik megismeréséhez, formálásához, osztályuk közösségi arculatának kialakításához.

a) A közösség feladatai:

- Az osztályfőnökök tevékenységének összehangolása.

- Közvetlen nevelőmunka.

- Az intézményi célok megvalósulásának segítése, támogatása.

- Ügyviteli, adminisztrációs teendők ellátása.

Kapcsolatok: diákönkormányzat, Nevelési Tanácsadó, szülői szervezet, orvosi, fogászati ellátást végzők, , gyermek és ifjúságvédelmi felelős

b) Állandó tevékenységek:

- Kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal.

- Iskolai műsorok összeállítása.

- Szülői értekezletek, fogadóórák, tájékoztatás.

- Osztálykirándulások szervezése.

- Orvosi vizsgálatok, oltások lebonyolításának segítése.

- Részvétel a nevelői ügyeletben.

- A 8. osztályosok továbbtanulásával kapcsolatos teendők.

- Továbbképzés, folyamatos önképzés.

 

5.7 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A nevelő - oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.

A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség.

Az ellenőrzés módszerei:

- a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása

- írásos dokumentumok vizsgálata

- tanulói munkák vizsgálata

- szaktanácsadói, szakértői vélemény

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait-a feladatok egyidejű meghatározásával-nevelőtestületiértekezleten összegezni és értékelni kell.

 

 

6. Az intézmény működési rendje

 

6.1 A tanév rendje

a) A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 20 -tól augusztus 31-ig tartó időszakban történik.

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben.

A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról.

b) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

c ) A tanév helyi rendjében meghatározzuk különösen:

- az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,

- a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,

- a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott kereten belül,

 

6.2 Az intézmény nyitva tartása

Az iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7.00 órától 16.30 óráig tart nyitva.  Ha a szülő kéri, a nyitva tartás 17.00 óráig van.

A tornaterem a programok függvényében 20.00-ig tarthat nyitva.

Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt.

Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 7.30 órától 15.30 óráig van lehetőség, illetve a 15.30 utánra eső ügyintézést telefonon előre egyeztetni szükséges

 

6.3 Az intézmény ügyeleti rendszabályai

a) Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgató a felelős.

b) Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért.

c) Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon az alábbi pedagógus ügyeletet tartja a szülői igények figyelembe vételével: 7.30 órától 16.30óráig  - amennyiben a szülők nem igénylik a 17.00 óráig való felügyeletet .

d) A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 8.00  és 15.30 között az igazgató vagy a középvezetők(osztályfőnöki munkaközösségi vezető, diákönkormányzatot segítő pedagógus)  közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 1530-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó napközis pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

 

6.4 Az intézmény védő óvó előírásai

 

Tűz vagy baleset megelőzése érdekében mindenkinek be kell tartani a Tűzvédelmi szabályzatban, illetve a Munkavédelmi  szabályzatban foglaltakat.

 

  • Minden tanév szeptemberében - szaggatott csengetéssel vagy kolompolással- tűzriadó próbát tartunk. A menekülési útvonalat jól láthatóan kell elhelyezni.

 

  • Rendkívüli esemény- pl. természeti csapás, üzemeltetési zavarok- és bombariadó esetén intézkedést a tagintézmény-vezető  hozhat. Akadályoztatása estén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény vezetőjének. Ha az intézmény dolgozója bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézményvezetőnek, vagy a legkönnyebben elérhető vezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

 

  • Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az intézményvezető vagy intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről a tagintézmény-vezető értesíti a fenntartót.

 

6.5 A dohányzás intézményi szabályai

Az intézmény egész területén mindenki számára tilos dohányzás. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

A nemdohányzók védelméről szólótörvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért a tagintézmény-vezető a felelős.

 

6.6 A tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz- baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során-koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten- felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban és a tanulók által aláírt jegyzőkönyvben dokumentálni kell.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév első hetében azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak pl.: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. A tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell.

Külön tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés).

A tanulóbalesetek bejelentése kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az osztályfőnöki munkaközösség vezetője végzi.

A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják.

 

6.7 A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama

a)  Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási ) órák megtartása után szervezhetők.

b)  A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.15  órakor kezdődik. Indokolt esetben a tagintézmény-vezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak.

Minden egyéb esetben a látogatásra a tagintézmény-vezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben a tagintézmény-vezető tehet. A testnevelési órákat a kicsengetés előtt 5 perccel be kell fejezni.

c) Az óraközi szünetek időtartama: 15, 10 és 5  perc a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére!

d) Az étkezést lehetőség szerint 13 és 14.30 óra között kell lebonyolítani.

e)  A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét  az éves munkaterv rögzíti.

f) A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: Az utolsó óráját befejező tanulónak legyen elegendő ideje arra( kb.20 perc), hogy ebédjét nyugodtan elfogyaszthassa.

6.8 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

 

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

·         a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

·         a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,

·         a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

 

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. §(1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig.

 

Ugyanezen törvény 29. §(3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol  intézményünkben a  szülőiszervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

 

6.8.1 A tankönyvellátás célja és feladata

 

  • Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.
  • Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.
  • Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.
  • Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

 

6.8.2 A tankönyvfelelős megbízása

 

  • Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi.
  • Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanévtankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

 

6.8. 3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

 

  • Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni.
  • E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.
  • A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.
  • A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével.
  • A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabálybanmeghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol.
  • A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

       a)a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

       (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a

        pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)

        b)ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt

         - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,

        c)sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;

        d)rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

·         A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

·         Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható.

·         Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

 

6.8. 4  A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

 

·         A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot.

·         Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót.

 

6.8.5 A tankönyvrendelés elkészítése

 

·         A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

·         A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

·         Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

 

7. Az intézmény munkarendje

 

7.1 A közalkalmazottak munkarendje

 

a) Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik.

b) Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében .A közalkalmazott munkaköri leírásait az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

 

7.2 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

 

Az intézmény vezetője vagy a – munkaterv mellékletét képező külön beosztás (munkarend) szerinti _  főügyeletes  kolléga  közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért a tagintézmény-vezető vagy a megbízottja (lásd munkarend)   közül legalább egyikük hétfőtől péntekig  7.15 és 17  óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

 

7. 3 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

 

Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

 

A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában csütörtöki napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

7.3.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése

 

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

a)      a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,

b)      a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

 

7.3.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok

 

a)      a tanítási órák megtartása

b)      a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,

c)      osztályfőnöki feladatok ellátása,

d)     iskolai sportköri foglalkozások,

e)      énekkar, szakkörök vezetése,

f)       differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),

g)      magántanuló felkészítésének segítése,

h)      könyvtárosi feladatok.

 

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.

 

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

 

 

 

7.3.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok

 

a)      a tanítási órákra való felkészülés,

b)      a tanulók dolgozatainak javítása,

c)      a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

d)     a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

e)      osztályozó vizsgák lebonyolítása,

f)       kísérletek összeállítása,

g)      dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

h)      a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

i)        tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

j)        felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

k)      iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

l)        a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,

m)    az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

n)      szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

o)      részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

p)      részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

q)      a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

r)       tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

s)       iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

t)       részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

u)      tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

v)      részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

w)    iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

x)      szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

y)      osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

 

 

 

 

 

 

7.3.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

 

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:

 

  • a 7.3.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike
  • a 7.3.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

 

Az intézményen kívül végezhető feladatok:

·         a 7.3.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

 

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

 

 

7.4 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

 

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

 

A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.

 

Rendkívüli esetben a pedagógus a tagintézmény-vezetőtől kérhet engedélytlegalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására, illetve a  tanítási órák (foglalkozások) elcserélésére.

 

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

 

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést  a tag-intézményvezetőadja az osztályfőnökök javaslatainak  meghallgatása után.

 

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

 

7.5 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

 

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

 

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához heti 40 órás munkaidő figyelembevételével, arányosan történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

 

Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

 

7.6 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

 

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalókmunkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Feladatukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

 

7.7 Munkaköri leírás-minták

 

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

 

7.7.1 Tanár munkaköri leírás-mintája

 

A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár

Közvetlen felettese: tagintézmény-vezető

  Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos   fejlesztése

 

 

 

 

1.      A főbb tevékenységek összefoglalása

 

  • megtartja a tanítási órákat,
  • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
  • megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,
  • munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik,
  • a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,
  • legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,

·         a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,

·         a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,

·         tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a  naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,

·         rendszeresen értékeli tanulói tudását. A  heti 1 és a heti 2 óraszámú tantárgyaknál havonta 1 illetve  2, a heti 3 és ennél több óraszámú tantárgyaknál pedig havonta minimum 3 osztályzatot  ad minden tanítványának,

·         összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,

·         a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,

·         tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,

·         javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,

·         részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,

·         évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban,

·         a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,

·         megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,

·         az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,

·         helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal,

·         egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja,

·         bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,

·         felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,

·         előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,

·         folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,

·         elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb.

·         szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,

·         az osztályozó értekezletet megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,

·         ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,

  • beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,
  • közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában.

 

 

 

2.      Különleges felelőssége

 

  • felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
  • bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,
  • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

 

3.      Járandósága

 

  • a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér
  • a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok
  • túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

 

 

7.7.2 Testnevelő munkaköri leírás-mintája

 

A munkakör megnevezése: testnevelő

 

Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása,

1.      A főbb tevékenységek összefoglalása

 

·         szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat

·         feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása

·         a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak

·         munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza

·         a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,

·         legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni

·         a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik

·         gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet

·         a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja

·         tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat

·         rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának

·         a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal

·         az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a  naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható

·         tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról

·         részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein

·         évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban

·         megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,

·         az igazgató beosztása szerint részt vesz az osztályozó vizsgákon, iskolai méréseken

·         helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal

·         egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja

·         bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében

·         előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket,

·         folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat

·         elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb.

·         kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel

·         a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja

·         beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét

 

2.      Speciális feladatai

·         külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el

·         kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel

·         kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal

·         a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást

 

3.      Járandósága

·         a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér

·         a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok

·         túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

·         az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

 

 

7.7.3 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája

 

A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök

Közvetlen felettese: tagintézmény-vezető

Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra

Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő.

 

1.      A főbb tevékenységek összefoglalása

 

·         feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak,

·         feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,

·         javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,

·         a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,

·         részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,

·         kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.

·         vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,

·         előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,

·         felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,

·         kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák-önkormányzati vezetőségével,

·         biztosítja az osztály képviselőinek a diák-önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét,

·         folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,

·         az osztályozó értekezletet  megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,

·         előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,

·         közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,

·         részt vesz osztálya ünnepi műsorainak bemutatóján

·         minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,

·         folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,

·         minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba

·         folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, adataiban bekövetkező változásokat

·         a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

 

2.      Ellenőrzési kötelezettségei

 

·         Minden hó 10. napjáig ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságok pótlásáról gondoskodik,

·         figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,

·         a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,

·         a  naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén

·         az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,

·         az osztályozó értekezlet napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

 

3.      Különleges felelőssége

 

·         felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,

·         bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,

·         maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,

·         bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,

·         a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi a tagintézmény-vezetőnek

 

4.      Pótléka és kötelező órakedvezménye

 

·         a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék,

·         a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény.

 

 

 

7.7.4 Takarító munkaköri leírás-mintája

 

A munkakör megnevezése: takarító

Közvetlen felettese:  tagintézmény-vezető

 

Kinevezése, munkaideje:

  • határozatlan időtartamra,
  • munkabére munkaszerződése szerint

Munkaterület:

  • az iskolaépület minden helyisége,
  •  az iskolaépület fő-és hátsó bejárata előtti betonos rész, beleértve a főbejárat                       előtti két lépcsőt,
  • a földszinti osztálytermek ablakai alatti betonos rész.

A munkáltatói jogkör gyakorlója : a Radnóti Miklós Ált.Iskola igazgatója

A munkavégzés helye: Radnóti Miklós Általános Iskola  fehérvárcsurgói telephelye -  Gróf Károlyi József Tagiskola Fehérvárcsurgó Petőfi u. 1.

A munkakörnek utasítást adó felettes munkakör:  a telephely tagintézmény-vezetője

Munkaidő: heti 40 óra ( napi 8 óra)

 

Munkarend:

·         tanítási napokon:

       páratlan héten 7.00 óra – 9.30 óra és  15.00 – 20.30 óra (osztott munkarend)

              páros  héten 12.30 – 20.30 óra

  • tanítási nélküli munkanapokon: a tagintézmény-vezető eltérő utasítása hiányában naponta 7.00 – 15.00 óra

 

Általános feladatok:

 

-  Jó munkaszervezéssel, ésszerűen  ellátja a takarítási feladatokat, reggelente felméri és lejelenti az étkezési igényeket, az első szünetben kiosztja a napközis tanulóknak a tízórait, gondoskodik az intézmény postai küldeményeiről.

- Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény oktatási-nevelési  jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a  tanulókkal, szülőkkel.

 

 

Részletes szakmai feladatok:

 

- Feladata naponta a tantermek felseprése, felmosása, a tanulópadok, tanári asztalok, táblák  felületeinek lemosása.

-  Feladata a tantermekben, a folyosókon található bútorok, berendezések – beleértve a digitális táblákat, számítógépeket és a szekrénysorok nyitott polcfelületeit -  tisztántartása, folyamatos portalanítása.

 -  Feladata az oktatási-nevelési feladatok, illetve  egyes szabadidős tevékenységek ellátáshoz használt eszközök tisztántartása.

- Feladata naponta a tantermeken kívüli helyiségek (kiemelten a tornaterem és az öltözők) ,  folyosók,  lépcsők felseprése,   tisztítószeres vízzel való felmosása.

- Feladata naponta a munkaterületén található szemetes-edények, illetve szeméttárolók  kiürítése, valamint ezeknek az eszközöknek a tisztítása.

- Feladata a munkaterületén található növények ápolása, gondozása, locsolása.

- Feladata az ablakok, ajtók, főtestek - szennyezettségtől függően-  történő tisztítása. 

- Gondoskodik a WC-k higiéniájának folyamatos biztosításáról.

- A mosdókat naponta legalább egy alkalommal vegyszeresen tisztítja, fertőtleníti, a sportöltözők zuhanyozóit szükség szerint takarítja.

 - A tanítási szünetek ideje alatt  elvégzi munkaterületén a nagytakarítást. 

- A nyári nagytakarítás alkalmával gondoskodik a tantermi függönyök  levételéről    ill. felrakásáról

- Az intézmény rendezvényeihez kapcsolódóan elvégezi a rendezvény során érintett munkaterület soron kívüli takarítását. Ezen  feladatokat a  tagintézmény-vezető külön utasítása nélkül is ellátja.

- A rendezvényeket követően segédkezik a rendezvény helyszínei rendjének eredeti visszaállításában.

- Napi feladata az iskola fő- és hátsó bejárata közvetlen környékének rendben tartása,  seprése, télen kiveszi részét az érintett területen a  hó-eltakarításból, sózásból.

- Feladata a földszinti osztálytermek ablakai  alatti rész  folyamatos rendben tartása, seprése, valamint a tanítási szünetek ideje alatt a kinti virágládák növényeinek locsolása.

 

 

 

Egyéb feladatok, kötelezettségek:

- Köteles időben  jelezni a takarítási feladataihoz szükséges eszközök, vegyszerek, tisztítószerek beszerzési igényét.

- Felelős a számára kiadott eszközökért, valamint a vegyszerek, tisztítószerek  biztonságos tárolásáért, különös figyelemmel arra,  hogy a tanulókra veszélyes szerek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek. A tisztítószereken feltüntetett használati  utasításokat  szigorúan be kell tartani. 

-  Munkavégzése során köteles  munka- és védőfelszerelést használni, s  a munka- és balesetvédelmi, valamint  tűzrendészeti előírásokat betartani.

- Köteles haladéktalanul  jelezni, ha bármilyen  karbantartást igénylő állapotot, hibát észlel. 

- Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, valamint gondoskodjon a munkaterületéhez tartozó - kötelezően zárandó - helyiségek zárásáról.

Munkaidején belül esetenként külön utasításra elvégzi mindazokat  – a munkaköri leírásban nem nevesített  - feladatokat, amelyekkel a tagintézmény-vezető megbízza.

A munkaköri leírásban foglaltak szükség szerint felülvizsgálatra kerülnek.

 

8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

 

8.1 A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja

 

a) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat  szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, az iskolaszék, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az igazgatónál.

A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező.

b) Az intézményben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak:

napközi, szakkörök, énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi- szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, hittan, zeneiskolai foglalkozások, fejlesztő foglalkozás, gyógy testnevelés

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató-helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

8.2 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai

 

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

 

·         A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezető és a tagintézmény-vezető  egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit a tagintézmény-vezető  bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.

 

 

·         Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.

 

·         A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi/járási és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.

·         A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

 

·         Az iskola énekkara és zenekara sajátos öntevékeny diákkörként működik. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi és a községi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja.

 

 

·         Szervezett külföldi (testvértelepülési)  kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Külföldi utazások a tagintézmény-vezető engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával  és azok anyagi költségeire szervezhetők.

 

A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében.

 

 

9. A tanulói jogviszony,a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása

 

9.1 A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei

A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését.

A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt.

 

9.2 A tanuló jogai és kötelességei

a)  Az intézmény megteremti tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza.

b)  A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek

A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Helyi vizsgák: az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja.

 

9.3 A tanulók jutalmazásának elvei

 a)  Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

- az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

b) Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki:

- eredményes kulturális tevékenységet folytat,

- kimagasló sportteljesítményt ér el,

- a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

 

9.4 A jutalmazás ,büntetés formái

a)  Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni:

- szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret.

Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni.

Az egész évben osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, jutalmazhatók

A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt.

b)  Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye ( tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi, stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől.

A jutalmazásokat az intézmény faliújságján, az iskolaújságban, valamint az iskolarádióban is kihirdetjük.

c) Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás ( színház v. kiállítás látogatáshoz).

 

Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz.

 

Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi.

A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni.

 

9.5. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

 

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

 

  • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

 

  • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

 

 

  • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.

 

  • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

 

 

  • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.

 

 

  • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.

 

  • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

 

 

  • A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de

a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

 

 

9.6 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

 

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

 

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

  • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről
  • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
  • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége
  • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni
  • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket
  • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
  • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges
  • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
  • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
  • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
  • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
  • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
  • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása
  • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
  • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

 

9.7 A tanulói hiányzás igazolása

 a)A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza).

A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni.

A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

b) A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el.

Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

 

9.8 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

·         első igazolatlan óra után: napló adatai révén a szülő értesítése

 .           tízedik igazolatlan óra után: a kormányhivatal és gyermekjóléti szolgálat értesítése ,

            a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése

·         a harmincadik igazolatlan óra után: szabálysértési hatóság értesítése

·         az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző, kormányhivatal értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

 

10. Az intézmény létesítményeinek és helységeinek használati rendje

 

10.1 Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok

a) Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni.

Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős:

- a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért

- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért

- az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért

- a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi -szabályok, betartásáért.

b)  Vagyonvédelmi okokból eredő egyéb szabályozást a házirend szabályozza.

 

10.2 Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok

a) Az intézmény dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően.

b)  Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján kéri,amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik.

 

10.3 Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok

a,)Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát iktatni kell.

b) A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről a szakmai munkaközösségek, beszerzésükről az igazgató-helyettes gondoskodik az igazgató engedélyezése után. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével.

A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.

 

10.4 A helyiségek biztonságának rendszabályai

a) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, öltözőket zárni kell. Minden helyiséghez pótkulcs tartozik, melyet zárt szekrényben kell tartani.

A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró takarító, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is, valamint a riasztó "élesítéséről".

b) A tantermek, szaktantermek, tornaterem, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus(leltárfelelős) gondoskodik.

A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre.

c) Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni.

d,) A főbejárati és a hátsó bejárati ajtó zárása, nyitása a technikai személyzet feladata

 

10.5 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

a) Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt.

b) Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét.

c) Szerződésbe kell foglalni a rongálásokkal járó szabályokat is. Kártérítési kötelezettségben kell megállapodni a bérbe vevő féllel. Amennyiben a bérbe vevő a bérleti díj kifizetését elmulasztaná azonnal meg kell tenni a jogszabályban előírt lépéseket a díj behajtása érdekében.

d, Az intézmény helyiségeit egyes esetekben át lehet engedni közérdekű célokra (felettes szerv, egyházi rendezvény,stb.),de állagmegóvás miatt a szerződéseket ebben az esetben is meg kell kötni.

e) Rendezvényeken, ünnepélyeken gondoskodni kell arról, hogy idegen személyek az iskola épületében öncélúan ne járkálhassanak.

 

11. Az intézményi hagyományok ápolása

 

11.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai

a) Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

b) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.,) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes,- a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

c) Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényeit tanévenként  az éves munkaterv sorolja fel.

 

12. Egyéb rendelkezések

 

12.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

a) Az iskolaorvossal (háziorvossal) a rendszeres kapcsolattartás a tagintézmény-vezető feladata. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a május végéig történő szűrővizsgálatok eredményét figyelembe véve szakorvosi vizsgálatra, illetve gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja a tanulókat. A gyógytestnevelési foglalkozásokat az órarendben rögzítjük.

b)  Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt a tagintézmény-vezetővezető tájékoztatja.

Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola vezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

 

12.1.1. Az iskolai védőnő feladatai

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).

A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény vezetőjével.

Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

 

12.2 A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat.Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében

 

12.3 A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

A térítési díjak fizetéséről a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet III. fejezet rendelkezik.

A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg.

Ennek alapján intézményünkben a tanulóknak térítési díjat kell fizetni:

- Az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint kell

térítési díjat fizetni.

Iskolánkban tandíj nincs.

 

12.4 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

 

12.4.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

·         az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

·         az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

·         a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

·         az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető  és az általa felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

 

12.4.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

Iskolánkban digitális naplót nem használunk.

 

 

13. Záró rendelkezések

 

Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével lehetséges.

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák.

A mellékletben található szabályzatok - mint igazgatói utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

 

13.1.A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik:

1.sz. melléklet: Az iskolai könyvtár működési szabályzata

2.sz. melléklet: Az intézmény házirendje

3.sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat

4.sz.melléklet: Munkavédelmi szabályzat

5.sz.melléklet. Tűzvédelmi szabályzat

 

Az SZMSZ módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 22-én elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

 

 

Fehérvárcsurgó, 2013. március 22.         

 

 

 

                                                                                                           Peredi Erika

                                                                                                    tagintézmény-vezető

 

 

 

 

 

 

 

Nyilatkozat

 

A …………………. Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az SzMSz módosítását ………………..-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért.

 

Fehérvárcsurgó ,2013. március 26.

 

……….………………………….                                                   

a Szülői Munkaközösség elnöke                                 

 

 

 

 

Nyilatkozat

 

 

A Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2013. március 26-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta.

 

 

Fehérvárcsurgó, 2013. március 26.

 

 

 

………………………………                                             

a diákönkormányzat vezetője                                 

 

Közérdekű


Információ


  • Térkép&Útvonal
  • Címünk
  • Elérhetőségünk

Közösség


  • Alapelvek
  • Tanáraink





MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KÁROLYI JÓZSEF TAGISKOLÁJA FEHÉRVÁRCSURGÓ