MÓRI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KÁROLYI JÓZSEF TAGISKOLÁJA FEHÉRVÁRCSURGÓ

Mi a Mozaik

Tankönyvkiadó tanmenetét követjük!

 

A FEHÉRVÁRCSURGÓI KÁROLYI JÓZSEF TAGISKOLA

MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA  ÉS HELYI TANTERVE

 

2014. március 31.

 

 

 

Készült   A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 7/2014. (I. 17.) Kormányrendelet  alapján.

 

 

 

A módosított szöveg tartalma:

 

  1. Történelem, társadalmi ismeretek 5-8. évfolyam
  2. Testnevelés és sport 1-8. évfolyam

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

5-8. évfolyam

  Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek középpontjában hagyományosan a történelem, mint múltismeret áll, mely a társadalom közös emlékezeteként az emberi azonosságtudat egyik alapja. Ez az identitástudat sokrétű, a legszűkebb helyi közösségektől, a haza és a nemzet legnagyobb kohéziós erőt jelentő összefogó erején át, az európai kontinens közösségei által az emberiség egészéhez való tartozás érzéséig terjed. Kölcsönös függésünk megértése meghatározó jelentőségű, amely világtörténelmi látásmódot követel, és a különböző – főleg európai – kultúrák, de leginkább határainkon inneni és túli nemzeti értékeink megbecsülését jelenti.

A történelem tanításának és tanulásának a célja olyan, hazánk és az emberiség múltjával kapcsolatos műveltség és képességek elsajátíttatása és elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot szolgáltatva biztosítja egymás kölcsönös elfogadásáta szűkebb éstágabb közösségek számára. A történelem tanulásának tehát nem pusztán az a célja, hogy megismerjük múltunkat, hanem az is, hogy jobban tudjunk tájékozódni a jelenben.

A múlt felidézésének igénye és az ehhez szükséges képességek fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha – figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait – élményszerű a tanítás. Az általános iskolai történelemtanításnak éppen ezért a múltat szemléletesen megjelenítő történettanításon kell alapulnia. A történetek a múlt színes, sodró valóságának, a valaha volt élet lehető lényegi teljességének képszerű felidézését jelentik.

Mivel az 5–6. évfolyamos tanulók gondolkodása konkrét, ezért esetükben a múlt képszerű megjelenítése különös jelentőségű. Ennek érdekében a történetek megjelenítésén alapuló és tevékenység-központú feldolgozás a történelemtanítás alapelve, melynek eszközei között fontos szerepet játszik a jeles történelmi személyiségek bemutatása, valamint az egyes korok embereinek mindennapjait bemutató életmódtörténet.

A 7–8. évfolyamos tanulók gondolkodása már inkább elvont-fogalmi szintű, amely képes a múlt valóságát az általánosítás egy magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva feldolgozni. A történelem képszerű megjelenítését jelentő történettanításra itt is szükség van, mely azonban már komolyabb elemzéssel társul, mivel ezek a tanulók képesek a történelem megismerésének, a jelenségek elemzésének magasabb szintjére is.

A tananyag tevékenység-központú feldolgozása a kompetencia elvű képzés folyamatában a fejlesztési feladatok révén valósul meg. A tananyag elsajátítása elsősorban tanulói tevékenységgel lehetséges, a tevékenységek elvégzésére irányuló képességek fejlesztése pedig különböző típusú feladatok révén történik. A történelem megismeréséhez az ember és társadalom műveltségi terület egészére is érvényes fejlesztési területek – az ismeretszerzés és tanulás, a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, valamint az időben és térben való tájékozódás – járulnak hozzá a legsajátosabb módon. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak ismereteket meríteni szűkebb környezetükből, történetekből, könyvekből, képekből, tömegkommunikációs eszközökből, a világhálóról, statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Az is lényeges, hogy az ezekből szerzett ismereteket egyre önállóbban és kritikusabban értelmezzék, s tudjanak belőlük következtetéseket levonni.

A tantervi táblázatok fejlesztési követelmények oszlopában a fejlesztési feladatokra lehet példákat találni. Az elvárás az, hogy egy kétéves ciklus során a megfelelő évfolyamokhoz kötött fejlesztési feladatok mindegyike legalább egyszer megjelenjen. A szaktanár döntheti el, hogy melyik témánál melyik fejlesztési feladatot, vagy feladatokat, milyen konkrét formában dolgozza fel. A táblázatok témák rovatában dőlt betűvel jelöltük a tájékoztató jellegű, csupán javasolt ismétlő és hosszmetszeti témákat, a fejlesztési követelmények példaként szolgáló feladatait, valamint a kapcsolódási pontok ajánlott anyagait.

A társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatra összpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon reagálnak a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre.

Nem mindegy tehát, hogy a tanulók találkoznak-e ezekkel a kérdésekkel iskolai tanulmányaik során, vagy sem. Mint ahogy az sem mellékes, hogy az iskola ösztönzi-e őket az aktív, cselekvő állampolgárként való életre, vagy az őket körülvevő világ társadalmi, közéleti és gazdasági problémáival akkor találkoznak először, amikor azokat már nekik maguknak kell megoldaniuk. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témaköreinek feldolgozása – cselekvési minták bemutatásával, szituációs gyakorlatok szervezésével, tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtésével és bizonyos gyakorlatias készségek fejlesztésével – sokat tehet azért, hogy a fiatalok ne álljanak majd védtelenül e helyzetekben.

A történelem, illetve a társadalmi és állampolgári ismeretek témaköreihez tetszés szerint, több helyen is hozzá kapcsolhatók a médiaismeret tartalmai, melyeket úgy érdemes beépíteni a helyi tantervbe, hogy azok egyszerre segítsék az adott tartalom jobb megértését, valamint az általános iskolai médiaoktatás fejlesztési céljainak megvalósulását.

 

 

5-6. évfolyam

Az általános iskolai történelemtanítás első két éve bevezet a történelem tanulásába. Olyan alapvető fejlesztési területek, nevelési célok állnak a középpontban, mint a nemzeti öntudat kialakítása, fejlesztése, a hazafias nevelés, az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozása, valamint a tanulás tanítása. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a hatékony és önálló tanulás kiemelt jelentőségű. Fontos szempont az adott szakaszban a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási értékeinek a megismertetése, továbbá, hogy a tanulók bepillantást nyerjenek a történelmi múltat feldolgozó történész munkájába. Ajánlott a múzeumok, közgyűjtemények látogatása, rendeltetésük, szerepük megismertetése. Ez szolgálja a tantárgy vonzóvá tétele mellett annak hitelességét is.

A rendszeres történelemtanítás az 5. és 6. osztályban a történetek feldolgozásán, a jeles történelmi személyiségek és az adott korok mindennapjainak a bemutatásán alapul, kiemelten tárgyalva a magyar történelmi múlt sorsfordulóit. Ennek keretében fontos arra figyelni, hogy a magyarságot a múltról szóló, a közösség többsége által ismert mondák, történetek, valamint a közös nyelv és hagyomány tartják össze. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a múlt megismerésével alakul ki az egyes ember történelmi látásmódja, a nemzedékek közös történetei pedig a nemzeti öntudat fejlesztését eredményezhetik. Ez a év alapozza meg a tanulók időben és térben való tájékozódását. Mindezeknek a megvalósítása csak tevékenység-központú tanítással, változatos fejlesztési feladatok beiktatásával lehetséges. Törekedni kell a történelemtanítás élményszerűségére is, hogy a távoli korokat, az ott élő emberek világát életközelien tudjuk feldolgozni. A feldolgozás során támaszkodni kell a korosztály élénk, alkotó fantáziájára is. Fontos, hogy figyelembe vegyük a tanulók jellemzően konkrét gondolkodását, amely a múlt képszerű megjelenítését igényli. Építenünk kell az alsó tagozatos történelmi tárgyú olvasmányok élményanyagára is.

 

 

 


5. évfolyam

Éves óraszám: 74 óra

Heti óraszám: 2 óra

 

 

90%

10%

Összes

Az emberiség őskora

11

1

12

Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

6

1

7

Az ókori görög világ

11

1

12

Az ókori római világ

9

1

10

A középkori Európa világa

15

1

16

A magyarság történetének kezdetei

16

1

17

 

67

7

74

 

 

Tematikai egység

Az emberiség őskora

Órakeret  11+1 óra

Előzetes tudás

Alsó tagozatos olvasmányok az őskori emberről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az emberi munka és a környezethez való alkalmazkodás jelentőségének megismerése. A különböző emberi közösségek (család, törzs stb.) szerepének tudatosulása.

Ismeretek szerzése az őskorról, tankönyvi olvasmányokból és képekről. A szóbeli kifejezésmód fejlesztése történetek mesélésével.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

1.1.Az őskori ember világa

 

 

Ismétlés, az alsós történelmi olvasmányok felidézése.

 

Rejtőzködő múlt, a régészek munkája.

Régészeti ásatások településünkön és környékén.

 

A történelmet segítő tudományok.

Képek az őskori ember életéből.

 

Varázslók és varázslatok. Az őskor kulturális emlékei.

 

Az első letelepült közösségek: falvak és városok.

Falvak és városok.[1]

 

 

Ismeretszerzés, tanulás:

        Tankönyvi szövegek tanulmányozása. (pl. a régészet szerepe).

     Képek, képsorok megfigyelése. (pl. az emberek őskori tevékenységei leletek és rekonstrukciós rajzok alapján).

        A hallott és olvasott elbeszélő szövegek tartalmának elemzése.

 

Kritikai gondolkodás:

        Valós és fiktív elemek megkülönböztetése.

 

Kommunikáció:

           Ismertető az őskori szerszámokról, eszközökről; a művészet kezdeteiről. (pl. a barlangrajzok és őskori szobrok alapján).

 

 

Erkölcstan:

Alapvető erkölcsi értékek.

 

Természetismeret: Tájékozódás a térképen, égtájak, földrészek, alapvető térképészeti jelölések. Az állatok háziasítása.

 

Vizuális kultúra: Barlangrajzok, őskori szobrok, ősművészet (pl. Stonehenge, altamirai barlangrajz).

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték.

Tartalmi kulcsfogalom

Életmód, kereskedelem, kultúra, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: őskor, régészet, szerszámkészítés

           

 

 

 

 

Tematikai egység

Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

Órakeret 6+1 óra

 

Előzetes tudás

Alsó tagozatos olvasmányok a Bibliából.

A negatív számok használata a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság), a számok helye a számegyenesen. Az idő mérése.

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az állam különböző társadalomszervező funkcióinak (munka megszervezése, védelem stb.) felismerése. Annak belátása, hogy az emberi civilizációt százezrek munkája teremtette meg, valamint a múlt emlékei, maradványai megóvásra érdemesek.

Ismeretek szerzése az ókori Keletről szóló történetekből, tankönyvi olvasmányokból és képekről. Az időszámítás technikájának és jelentőségének megértése. A történelmi térképek sajátosságai, megismerésük a földrajzi térképekhez viszonyítva. A kritikai gondolkodás fejlesztése a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése révén a régi korokról szóló történetekben. A szóbeli kifejezésmód fejlesztése történetek mesélésével.

 

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 

1.2. Az ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúrája

1.3. Ószövetségi (a héber Bibliában olvasható) történetek

1.4. Ókori keleti örökségünk(időszámítás, írás, tudományos ismeretek, vallások,építmények)

 

 

Ismétlés, az alsós történelmi olvasmányok felidézése.

 

Mezopotámia öröksége.

Az időszámítás.

Az ókori Egyiptom. Hétköznapok és ünnepek.

 

A piramisok titkai: az egyiptomi vallás, tudomány és művészetek.

 

Az ókori Kína öröksége.

Művészetek, írásbeliség.

Hasonlóságok és különbségek

 

A Biblia. Történetek az Ószövetségből. Dávid és Salamon.

A világvallások alapvető tanításai. Népek és vallások egymásra hatása.

 

 Ókori keleti örökségünk Mezopotámia, India, Kína területéről. Az írásbeliség kezdetei.

Hasonlóságok és különbségek.

Ismeretszerzés, tanulás:

        Információk rendezése. (pl. bibliai történetek olvasása alapján).

        A hallott és olvasott elbeszélő szövegek tartalmának elemzése. (pl. bibliai történetek meghallgatása, olvasása alapján).

 

Kritikai gondolkodás:

        Valós és fiktív elemek megkülönböztetése. (pl. Bábel tornya).

 

Kommunikáció:

           A nagy folyamok szerepének érzékeltetése a földművelés kialakulásában. (pl. az öntözéses földművelés és a kereskedelem kialakulásának okai, következményei).

           Az ókori kulturális örökség számbavétele írásban és szóban. (pl. a piramisok, a kínai nagy fal; az írásfajták).

 

Tájékozódás időben és térben:

           Az időszámítás kialakulásának oka és jelentősége. (pl. időszalagok készítése).

Magyar nyelv és irodalom:

Mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek (pl. teremtéstörténet és a vízözön története a Bibliában).

 

Vizuális kultúra: Egyiptomi és mezopotámiai sírtípusok és templomok (pl. Kheopsz fáraó piramisa, zikkurat /toronytemplom/, a karnaki Amon templom), szobrok az ókori Egyiptomból (pl. Írnok szobor, Nofretete fejszobra),ókori keleti falfestmények vagy domborművek (pl. Fáraó vadászaton – thébai falfestmény).

Kína építményei, szobrászata (pl. kínai nagy fal, cseréphadsereg).

 

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték.

 

Tartalmi kulcsfogalom

Életmód, kereskedelem, város, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit, egyistenhit.

 

Fogalmak, adatok

Fogalmak: ókor, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség.

Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon.

Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína.

Évszámok: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése).

             

 

 

 

 


Tematikai egység

Az ókori görög világ

Órakeret 11+1 óra

Előzetes tudás

Olvasmányok, filmek ókori görög és mitikus és valós eseményekről, személyekről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az ókori görögséget a közös nyelv, vallás, történetek-mondák és az olimpiai játékok kapcsolták össze. Az athéniak a perzsák elleni harcokban nemcsak a földjüket, városukat védték, hanem a szabadságukat is.

Képi és szöveges információk gyűjtése és összevetése ókori görög témákból. A korabeli régészeti emlékek megfigyeltetése. Lelet és rekonstrukció összevetése. A megismert történelmi fogalmak helyes alkalmazása. Egyszerű írásos források megértése és feldolgozása tanári segítséggel. Történelmi események időrendbe állítása, elhelyezésük az időszalagon.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

2.1.Az ókori görögök: istenek, hősök, tudósok, művészetek és az olimpia

2.2. A görög-perzsa háborúk és az athéni demokrácia

 

 

Mondák a krétai és trójai mondakörből.

 

A görögök vallása és az ókori olimpiák.

Hétköznapok és ünnepek.

 

Hétköznapok Athénban és Spártában.

Gyermekek nevelése, oktatása.

 

Történetek a görög-perzsa háborúk korából.

Békék, háborúk, hadviselés. Egyezmények, szövetségek.

 

Az athéni demokrácia virágkora.

 

Művészek és művészetek, tudósok és tudomány az ókori görög világban.

 

Történetek Nagy Sándorról. Birodalmak.

 

 

Ismeretszerzés, tanulás:

        Információk gyűjtése a görög világról (pl. az életmód jellegzetességei).

        Információk gyűjtése a görög világban lezajlott jelentősebb háborúkról képek és történelmi térképek segítségével (pl. a görög-perzsa háborúk).

        Képszerű ismeretek gyűjtése az antik építészetről (pl. a görög építészet jellegzetességei).

 

Kritikai gondolkodás:

        Valóság és fikció szétválasztása egy-két görög mondában. (Pl. a trójai faló története.)

 

Kommunikáció:

        A görög világ főbb jellegzetességeinek bemutatása (pl. néhány monda szóbeli felidézése).

        Szituációs játék (pl. az athéni demokrácia működése).

-        Rendszerező tábla készítése (pl. az ókori Hellászról).

 

Tájékozódás időben és térben:

-        Az görög-félsziget elhelyezkedése, jellegzetességei.

-        Az időszámítás technikájának gyakorlása (pl. a főbb görög események ábrázolása időszalagon).

Magyar nyelv és irodalom:

Mese, monda, mítosz (pl. ismert görög mondák Prométheuszról, Odüsszeuszról, Daidalosz és Ikaroszról).

 

Idegen nyelvek: Néhány példa a görög szavak átvételére a tanult idegen nyelvben.

 

Matematika: Euklidész, Pitagorasz tanai.

 

Természetismeret:

A félsziget fogalma, jellegzetességei a gazdasági életben. A Balkán-félsziget Európa térképén. A vulkánok.

 

Vizuális kultúra:

Ókori épületek maradványai (pl. az athéni Akropolisz); a görög emberábrázolás, portrészobrászat.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részleteknépszerű játékfilmekből. (pl. Wolfgang Petersen: Trója; Oliver Stone: Nagy Sándor).

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság, termelés, állam, birodalom, egyeduralom, demokrácia, királyság, köztársaság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz.

Személyek: Zeusz, Periklész.

Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón.

Évszámok: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora).

           

 

 

 


Tematikai egység

Az ókori római világ

Órakeret 9+1 óra

Előzetes tudás

Olvasmányok, filmek ókori római mitikus és valós eseményekről, személyekről. Iskolában szerzett újszövetségi ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az ókori rómaiak nagykiterjedésű birodalmat hoztak létre, mely hazánk területére is kiterjedt, így fontos a pannóniai római örökség kulturális emlékeinek védelme, megbecsülése. Az ókor hőseinek közösségükért tett bátor, önfeláldozó magatartásának értékelése. A történelem szereplőit, a hőseit a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékelhetjük.

Képi és szöveges információk gyűjtése és összevetése ókori római témákból. A korabeli régészeti emlékek megfigyeltetése. Lelet és rekonstrukció összevetése. A megismert történelmi fogalmak helyes alkalmazása. Egyszerű írásos források megértése és feldolgozása tanári segítséggel. Történelmi események időrendbe állítása, elhelyezésük az időszalagon.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

2.3. Az ókori Róma alapítása és terjeszkedése

2.4.Hadvezérek, uralkodók az ókori Rómában

2.5. Újszövetségi történetek

 

 

 

Róma alapítása és terjeszkedésének kezdetei.

A pun háborúk és hadvezérei.

Birodalmak. A földrajzi környezet. Közlekedés, úthálózat, hírközlés.

 

Köztársaságból egyeduralom. Híres és hírhedt császárok. Uralkodók és államférfiak.

 

A régi Róma művészeti emlékei, tudósok és művészek a birodalomban.

 

Élet a Római Birodalomban.

Család, lakóhely.

 

Pannónia provincia.

Római kori emlékek településünkön

 

A kereszténység zsidó gyökerei, kialakulása és elterjedése. Az Újszövetség. Jézus története.

A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók.

 

A Római Birodalom meggyengülése, a Nyugatrómai Birodalom bukása.

Ismeretszerzés, tanulás:

        Információk gyűjtése a római világról (pl. az életmód jellegzetességei).

        Információk gyűjtése a római világban lezajlott jelentősebb háborúkról képek és történelmi térképek segítségével (pl. a pun háborúk).

        Történetek és képek gyűjtése az ókori római világból (pl. Romulus és Remus mondája; olvasmányok feldolgozása Róma fénykoráról).

        Képszerű ismeretek gyűjtése az antik építészetről (pl. a római építészet hasonlóságainak és különbségeinek összevetése).

 

Kritikai gondolkodás:

        Mondák forráskritikai elemzése (pl. a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése a szabin nők elrablásáról szóló történetben).

        A hódító Róma történelmi szerepe (pl. a római hódítások pozitív és negatív következményei).

        Lelet és rekonstrukció összevetése (pl. Colosseum, diadalívek stb.).

 

Kommunikáció:

        A római világ főbb jellegzetességeinek bemutatása (pl. néhány monda szóbeli felidézése).

-        Rendszerező tábla készítése (pl. az ókori Hellászról és a Római Birodalomról).

 

Tájékozódás időben és térben:

-        Az itáliai-félsziget elhelyezkedése, jellegzetességei. A Római Birodalom terjeszkedése (pl. a második pun háború nyomon követése történelmi térképen; a Római Birodalom helye Európa mai térképén).

-        Az időszámítás technikájának gyakorlása (pl. a főbb római események ábrázolása időszalagon).

 

Idegen nyelvek: néhány példa a latin szavak átvételére a tanult idegen nyelvben.

 

Matematika:

A római számok.

 

Erkölcstan:

A vallási közösség és vallási intézmény. A nagy világvallások világképe és erkölcsi tanításai.

 

Természetismeret:

A Balkán-félsziget és az Itáliai félsziget Európa térképén. A vulkánok.

 

Vizuális kultúra:

Ókori épületek maradványai (pl. a római Colosseum); a római emberábrázolás, portrészobrászat; korai keresztény és bizánci templomok.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részleteknépszerű játékfilmekből (pl. William Wyler: Ben Hur; Ridely Scott: Gladiátor; Franco Zeffirelli: Jézus élete).

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság, termelés, állam, birodalom, egyeduralom, demokrácia, királyság, köztársaság, császárság, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: légió, rabszolga, provincia, népvándorlás, Újszövetség.

Személyek: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, József, Mária, Attila.

Topográfia: Itáliai-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Júdea, Betlehem.

Évszámok: Kr. e. 44. (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u. 476. (a Nyugatrómai Birodalom bukása).

           

 

 

 

 

Tematikai egység

A középkori Európa világa

Órakeret 15+1 óra

Előzetes tudás

Olvasmányok – mesék és valós történetek –, filmek a középkor világából/világáról: királyok, lovagok, polgárok, parasztok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A különböző népek vallása, kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenysége kölcsönösen hat egymásra. A közösségeket a munka tartja fenn, a gazdasági fejlődés szempontjából pedig fontos az egyéni érdekeltség. A társadalmi életet a szellemi és anyagi viszonyok együttesen határozzák meg.A korszak meghatározó vallási és szellemi irányzatainak (lovagi kultúra, humanizmus stb.) máig mutató hatásuk van.

A középkori keresztény államok megjelenése jelentőségének a felismerése. A középkori Európa, mint a mai Európa elődjének bemutatása. A középkori Európára jellemző főbb vallások megkülönböztetése főbb jellegzetességeik alapján. A középkori ember életének többoldalú és kritikus szemléletű megismerése. Történetek elmondásával a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

3.1.A nyugati és a keleti keresztény államiság főbb jellemzői

3.2. Az iszlám hódítás és kulturális hagyatéka

3.3. A középkori élet színterei és szereplői

3.4. A lovagi életmód és a keresztes hadjáratok

 

 

 

 

 

A Frank Birodalom és keresztény királyságok. A Bizánci Birodalom.

 

Az iszlám vallás megjelenése és alapvető tanításai. Az iszlám kulturális hagyatéka

Népek és vallások egymásra hatása, együttélése.

 

A keresztény egyház felépítése, jellemzői.

A fontosabb európai államok az első ezredfordulón.

 

Az uradalmak. Földesurak és jobbágyok.

Család, lakóhely.

 

A keresztény egyház. Világi papok és szerzetesek.

 

Lovagi életmód, lovagi erények. A keresztes hadjáratok.

 

A középkori városok. A katedrálisok és a gótika.

A polgárok.

Falvak és városok.

 

A céhek feladatai és működésük.

A távolsági kereskedelem vízen és szárazföldön.

Felfedezők, feltalálók.

 

Járványok a középkorban.

Betegségek, járványok.

 

A középkori Európa öröksége.

 

A humanizmus és a reneszánsz. A könyvnyomtatás.

Ismeretszerzés, tanulás:

        A középkori élet színtereinek, főbb jellemzőinek megismerése. (pl. a földesúri vár felépítésének, az egyes részek funkciójának számba vétele képek alapján).

        Ismeretek gyűjtése az érett középkorról. (pl. a reneszánsz stílus jegyeinek megfigyelése festmények, szobrok és épületek képeinek segítségével).

 

Kritikai gondolkodás:

        Társadalmi csoportok jellegzetességeinek felismerése, összevetése. (pl. a bencés rend legfontosabb jellegzetességeinek ismerete; társadalmi csoportok [szerzetesek, lovagok] közös jellemzői).

        A középkori városok jellegzetességeinek számbavétele, magyarázata, az életmód jellemzői. (pl. képek és térképek segítségével megértetni, miért az adott helyen alakultak ki a középkori városok).

        Kérdések megfogalmazása egyszerű írásos források alapján. (pl. a könyvnyomtatás elterjedésének jelentősége a kultúrában).

 

Kommunikáció:

        A középkori életmód ismertetése szóban vagy játékos formákban. (pl. apródból lovag – a lovaggá válás folyamatának megbeszélése dramatizált formában).

        Események, történések dramatikus megjelenítése. (pl. hűbéri eskü, lovaggá avatás).

 

Tájékozódás időben és térben:

        A középkori birodalmak térképen való elhelyezése. (pl. a Frank Birodalom, a Bizánci Császárság).

        Az időszalag használatának, valamint a tanult évszámokkal való számítás gyakorlása. (pl. a tanult események elhelyezése az időszalagon).

Magyar nyelv és irodalom:

Középkori témájú mesék, mondák a királyokról, lovagokról, földesurakról.

 

Idegen nyelvek:

A híresebb középkori városok nevének helyes kiejtése a tanult nyelven.

 

Matematika:

Az „arab” számok eredete.

 

Vizuális kultúra:

A középkori építészet, a román és a gótikus stílus jellemzői; középkori freskók, táblaképek, üvegablakok és oltárszobrok. Reneszánsz paloták.

A reneszánsz nagy mesterei.

 

Ének-zene:

Gregorián énekek, a reneszánsz zene.

 

Testnevelés és sport: Érdekességek a testedzés történetéből – a parasztok sportjai, lovagi játékok.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből (pl. Mel Gibson: A rettenthetetlen; Luc Besson: Jeanne d’Arc).

 

Dráma és tánc: Shakespeare 1-2 műve (pl. Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom).

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, falu, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, politika, állam, államforma, királyság, császárság, egyeduralom, birodalom, vallás, vallásüldözés, kultúra.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás.

Személyek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg.

Topográfia: Bizánci Császárság,Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-Római Császárság.

Évszámok: 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), 15. század közepe (könyvnyomtatás).

           

 

 


Tematikai egység

A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora

Órakeret 16+1 óra

Előzetes tudás

Magyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák, regék, legendák. Alsó tagozatos olvasmányok a hun-magyar mondakörből, a vérszerződésről, a honfoglalásról, Szent Istvánról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az országalapítók és -építők (uralkodók és a közemberek) munkájának és emlékének megbecsülése, a közösségi összefogás, áldozatkészség és helytállás erejének felismerése a haza építésében és védelmében. Hazánk európai keresztény államközösségbe való sikeres beilleszkedésének az értékelése, a keresztény értékrend máig ható elemeinek és azok jelentőségének elfogadása. Az utókor a korszak szereplőit a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékeli.

A magyarság múltjának megismerése, feldolgozása, a tények és a vitatott kérdések (eredet, rokonság stb.) együttes feltárásával is. Mondák és valóság közötti kapcsolatok és ellentmondások felismertetése. A kritikai gondolkodás fejlesztése különböző források feldolgozása és ütköztetése révén.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

4.1.Történetek és magyarázatok a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról

4.2. Az államalapítás: Géza és Szent István

4.3.Az Árpád-ház uralkodói, szentjei

 

 

Mondák, krónikák és történetek a magyarság eredetéről és vándorlásáról.

 

Az ősi magyar harcmodor. Honfoglalás és letelepedés a Kárpát-medencében. A magyar hadjáratok.

 

A keresztény magyar állam megalapítása, Géza fejedelem és Szent István intézkedései.

 

A keresztény magyar állam megerősítése Szent László és Könyves Kálmán uralkodása idején.

 

Az Aranybulla hazánk első, Európa második alaptörvénye.

 

A tatárjárás. Az ország újjáépítése a tatárjárás után.

A tatárkövek mondája

IV. Béla, a második honalapító.

Kisebbség, többség, nemzetiségek.

 

Árpád-kori kulturális örökségünk.

Ismeretszerzés, tanulás:

        A magyar őstörténetre vonatkozó ismeretek szerzése különböző típusú forrásokból. (pl. a rovásírásos ábécé megismerése).

        Történetek megismerése és feldolgozása. (pl. Szent István és Szent László legendáiból).

 

Kritikai gondolkodás:

        Forrásütköztetés a honfoglaló magyarok életmódjára vonatkozó ismeretek megbeszélése során (pl. az ősi magyar hitvilág és az új vallás összehasonlítása).

        Történelmi személyiség jellemzése (pl. Szent István király Intelmeinek rövid részletei alapján).

 

Kommunikáció:

        Beszámolók, kiselőadások tartása. (pl. Csaba királyfi, a vérszerződés, a fehér ló mondája).

        Rekonstrukciós rajzok elemzése. (pl. az ősi magyar öltözködés, lakhely, szerszámok és fegyverek).

 

Tájékozódás időben és térben:

        Történelmi mozgások megragadása. (pl. a honfoglalás útvonalai).

        Kronológiai adatok rendezése. (pl. a jelentősebb Árpád-házi uralkodók elhelyezése az időszalagon).

Magyar nyelv és irodalom:

A hun-magyar mondakör. Részletek magyar szentek legendáiból.

 

Természetismeret:

A Kárpát-medence tájegységei, gazdaságföldrajzi jellegzetességeik.

 

Ének-zene:

A magyar népzene régi és új stílusú népdalai, a népi tánc és zene.

 

Vizuális kultúra: Festmények, szobrok és filmek a magyar mondavilágról, a vérszerződésről, a honfoglalásról és az államalapításról. Népvándorlás kori tárgyak. A román stílus hazai emlékei.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részleteknépszerű játékfilmekből. (pl. Koltay Gábor: Honfoglalás; Koltay Gábor: István, a király).

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdaság, termelés, politika, állam, királyság, államszervezet, törvény, adó, vallás, vallásüldözés, kultúra.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun.

Személyek: Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, IV. Béla, Szent Margit.

Topográfia: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi.

Évszámok: 9. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás),

997–(1000)–1038 (Szent István uralkodása), 1077 (Szent László trónra lépése), 1222 (az Aranybulla kibocsátása), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása).

           

 

Az összes óraszám tartalmazza a kerettantervi óraszámokon felül  -   az egyes tematika egységek között a szükségleteknek megfelelőn elosztva -  a 10 %-nyi szabad órakeretet, melyet

  -  az ismeretanyag elmélyítésére,

  -  gyakorlásra,

   - képességfejlesztésre használunk  fel.

 

 

 

 

 


6. évfolyam

 

Éves óraszám: 74

Heti óraszám: 2

 

 

90%

10%

Összes

A Magyar Királyság virágkora

14

2

16

A világ és Európa a kora újkorban

14

1

15

Magyarország a kora újkorban

18

2

20

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában

7

1

8

A forradalom és a polgárosodás kora Magyarországon

14

1

15

 

67

7

74

 

 


Tematikai egység

A Magyar Királyság virágkora

Órakeret 14+2 óra

Előzetes tudás

Mesék, mondák és valós történetek a Hunyadiakról. A nándorfehérvári hősök.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A királyokat vagy uralkodókat a történetekben megismert személyes tulajdonságok és a kor kihívásaira adott (a társadalom életére hatást gyakorolt) válaszaik eredményessége, illetve önfeláldozó magatartásuk alapján őrzi meg a történelmi emlékezet.

A törökellenes harcok máig ható példája. Az összefogás jelentősége, hiányának katasztrófája. A történelmi személyiség szerepének, jelentőségének felismerése, személyek, csoportok tetteinek megindokolása. Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönbözetése. Képi és írásos források szövegének megértése, értelmezése.

 

 

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

4.4. Károly Róbert és Nagy Lajos

4.5. Hunyadi János a törökellenes küzdelmek élén

4.6. Hunyadi Mátyás és udvara

4.7. A mohácsi csata és következményei

 

 

A királyi hatalom megerősítése I. Károly idején.

 

Nagy Lajos, a lovagkirály. Főbb törvényei.

 

Egy középkori város: Buda.

 

Hunyadi János törökellenes harcai.

A nándorfehérvári diadal.

 

Hunyadi Mátyás uralkodása és reneszánsz udvara.

Uralkodók és államférfiak.

 

A mohácsi vereség, két király Magyarországon.

 

Buda eleste.

Ismeretszerzés, tanulás:

        Információk szerzése, rendszerezése és értelmezése szöveges és képi forrásokból. (pl. I. Károly politikai és gazdasági intézkedése írásos és képi források felhasználásával).

        Történeti események feldolgozása mai szövegek és rövid korabeli források alapján. (pl. a nándorfehérvári győzelem).

 

Kritikai gondolkodás:

        Lelet és rekonstrukció összevetése. (pl. egy vár makettje és romjai).

 

Kommunikáció:

        Tanulói kiselőadások tartása. (pl. élet a középkori Budán).

        Uralkodók és politikájuk jellemzése. (pl. a lovagkirály külső és belső tulajdonságai).

 

Tájékozódás időben és térben:

        Szinkronisztikus vázlat készítése (pl. a 14-15. századi egyetemes és magyar történelmi eseményeiről).

Magyar nyelv és irodalom:

Népmesék és mondák Mátyás királyról.Arany János: Toldi.

 

Ének-zene:

Reneszánsz zene Mátyás király udvarából.

 

Vizuális kultúra:

A gótikus és a reneszánsz stílus építészeti emlékei Magyarországon.

A középkori Buda műemlékei.

Mátyás visegrádi palotája. A Corvinák.

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, törvény, királyság, vallás, kultúra.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár.

Személyek: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán.

Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács.

Évszámok: 1308 (I. Károly), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség).

       

 

 

Tematikai egység

A világ és Európa a kora újkorban

Órakeret 14+1 óra

Előzetes tudás

Olvasmányok a földrajzi felfedezésekről, elsősorban Kolumbuszról, valamint a felfedezések előtti Amerikáról. Iskolai ismeretek a protestáns vallásokról. Olvasmány vagy filmélmények a Napkirályról és az orosz cárokról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az emberi alkotótevékenység, kezdeményezőképesség (tudományos felfedezések és technikai találmányok stb.) a gazdasági fejlődés meghatározó elemei. A felfedezők, újítók töretlen hite, szilárd akarata és kitartása záloga a sikerességnek. A fejlettebb népek, államok erőfölényük birtokában leigázhatják, gyarmatosítják a fejletlenebbeket. Az államok közötti és társadalmon belüli konfliktusok nem egyszer forradalomhoz vagy háborúhoz vezetnek, melyek jelentős emberáldozatokkal járnak.

A földrajzi felfedezések jelentőségének és hatásának felismerése az európai és amerikai életmódra. A 16-17. századi vallási megújulás okainak és jelentőségének megértése. Élményszerű ismeretek szerzése a kora újkori „fényes udvarokról”. Információkat gyűjtése, képi és szöveges források együttes kezelése, a történelmi és földrajzi atlasz együttes használata. Párhuzamok keresése megismert történelmi élethelyzetek, események és mai életünk között.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

5.1. A földrajzi felfedezők

5.2. Vallási újítók (reformáció és katolikus megújulás)

5.3. Fényes uralkodói udvarok

5.4. Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában

5.5. A felvilágosodás eszméi

5.6.Az európai hatalmak és a gyarmatok, az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca

 

 

A földrajzi felfedezések okai és céljai. Hódítók és meghódítottak.

Felfedezők, feltalálók.

 

A felfedezések hatása az európai (és amerikai) életre.

 

A reformáció és a katolikus megújulás.

Történelemformáló eszmék.

 

Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában.

 

A Napkirály udvara.

 

A cári rendszer Oroszországban.

 

A felvilágosodás kora. Történelemformáló eszmék.

 

Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca. Az Egyesült Államok létrejötte.

Egyezmények, szövetségek.

Ismeretszerzés, tanulás:

        Információk szerzése és rendszerezése tanári elbeszélés, tankönyvi szövegek és képek alapján. (pl. a Kolumbusz előtti Európán kívüli világról).

        Következtetések levonása a feldolgozott információkból. (pl. a reformáció fő tanításai egy Luther-szövegrészlet alapján).

        Írásos vagy rajzos vázlat elemzése. (pl. a királyi önkényuralom és az alkotmányos királyság jellemzői).

 

Kritikai gondolkodás:

        Különbségek azonosítása egy-egy történelmi jelenség kapcsán (pl. a felfedezések okainak és céljai)

Kommunikáció:

        Beszámolók készítése. (Pl. egy felfedező útja.)

        Saját vélemény megfogalmazása (pl. a felvilágosodás fontosságáról).

        Összehasonlító táblázatok készítése (pl. a katolikus és protestáns vallások különbségeiről).

 

Tájékozódás időben és térben:

        A korszak néhány kiemelt eseményének elhelyezése az időszalagon.

        Néhány kiemelt esemény megjelölése kontúrtérképen. (pl. a felfedező utak és az első gyarmatok).

Vizuális kultúra:

A protestáns templomok külső-belső arculata.

A barokk stílus jellegzetességei. A versailles-i palota és Szentpétervár. A barokk legnagyobb mesterei.

 

Ének-zene:

A barokk és a klasszikus zene néhány mestere.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részleteknépszerű játékfilmekből (pl. Ridley Scott: A Paradicsom meghódítása; Eric Till: Luther; Mel Gibson: A hazafi).

 

Dráma és tánc: Molière 1-2 műve (pl. Tudós nők, Kényeskedők).

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, gazdaság, termelés, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gyarmatosítás, politika, állam, államszervezet, alkotmányos királyság, köztársaság, parlamentarizmus, birodalom, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány.

Személyek: Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington.

Topográfia: Amerika, Wittenberg, Genf, Versailles, London, Szentpétervár.

Évszámok: 1492 (Kolumbusz), 1517 (Luther fellépése), 1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat).

           

 

 

Tematikai egység

Magyarország a kora újkorban

Órakeret 18+2 óra

Előzetes tudás

Magyarország felemelkedése és jelentős európai hatalommá válása. A törökellenes küzdelmek kezdetei. A Hunyadiak kora. Hazánk a 15. század végén, a 16. század elején. A török előretörés. A mohácsi vereség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A hazafiság erősítése a hódítókkal szembeni védekezés, a hősi önfeláldozás példáin keresztül. A közösségek széthúzása gyengíti a társadalom védekező képességét a hódítással szemben, az összefogás és az egységes fellépés azonban még egy vereség esetén is a behódolás helyett kiegyezést eredményezhet.

A török terjeszkedés megállítása jelentőségének belátása hazánk és Európa szempontjából. Annak érzékelése, hogy két nagyhatalom közötti helyzetünk fokozott terhet rótt a társadalom minden rétegére. A vallási és politikai megosztottság következményeinek megértése. Annak észrevétele, hogy az egyeduralmi törekvések saját céljával ellentétes hatást válthatnak ki. Az igény felkeltése múzeumok, várak felkeresésére határokon innen és túl.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

6.1. A három részre szakadt ország, végvári küzdelmek

6.2. Vallási megosztottság és függetlenségi törekvések

6.3.Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején

6.4. Zrínyi Miklós, a hadvezér

6.5. A Rákóczi-szabadságharc hősei

6.6. Magyarország újjáépítése a Habsburg-birodalomban. Az ország új etnikai térképe, nemzetiségi viszonyok

 

 

A három részre szakadt ország élete.

 

Végvári harcok – végvári hősök. A nagy várháborúk éve (1552).

Békék, háborúk, hadviselés.

 

Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon.

 

Az Erdélyi Fejedelemség aranykora Bethlen Gábor idején.

 

Élet a török hódoltságban.

Öltözködés, divat.

 

Habsburg-ellenes harcok és vallási mozgalmak a 17. században, a török kiűzése.

Településünk templomainak története

 

A Rákóczi-szabadságharc.

 

Az ország újjáépítése, a hódoltsági területek benépesítése.

Kisebbség, többség, nemzetiségek.

Ismeretszerzés, tanulás:

        Információgyűjtés, rendszerezés a tankönyvből és olvasókönyvekből (pl. a végvári katonák életéről).

        Életmódtörténeti ismeretek gyűjtése. (pl. a kor jellegzetes magyar, német és török ruházkodása).

 

Kritikai gondolkodás:

        A három országrész jellegzetességeinek összevetése.

        A személyiség szerepe a történelemben: (pl. II. Rákóczi Ferenc élete, pályaképe).

 

Kommunikáció:

        Kiselőadás tartása a reformációról és ellenreformációról. (pl. kulturális hatásuk elemzése).

 

Tájékozódás időben és térben:

Történelmi térkép elemzése. (pl. információk gyűjtése a három részre szakadt ország térképének segítségével).

Magyar nyelv és irodalom:

Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Arany János: Szondi két apródja.

 

Ének-zene:

Népdalok a török korból, kuruc dalok. A barokk zene. A tárogató.

 

Vizuális kultúra: Jelentősebb barokk műemlékek Magyarországon.

Az erdélyi építészet jellegzetességei.

A török hódoltság műemlékei: mecsetek és fürdők.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részleteknépszerű játékfilmekből. (pl. Várkonyi Zoltán: Egri csillagok).

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, nemzetiség, népességfogyás, életmód, város, gazdaság, termelés, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államszervezet, rendelet, birodalom, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet.

Személyek: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József.

Topográfia: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen.

Évszámok: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk éve”), 1686 (Buda visszavívása), 1703–1711 (a Rákóczi-szabadságharc),
1740–1780 (Mária Terézia).

           

 

 

 

Tematikai egység

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában

Órakeret 7+1 óra

Előzetes tudás

Ismeretek olvasmányok és filmek alapján a francia forradalomról és Napóleonról. A gőz szerepe az első ipari forradalomban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló felismeri, hogy a polgárosodással párhuzamosan az egyenlőség, szabadság, testvériség eszméinek együttese nagy társadalmi mozgósító erővel hat. A jelentős társadalmi és gazdasági átalakulásoknak egyaránt vannak győztesei és vesztesei, e folyamat vizsgálata feltárhatja a személyes és közösségi sors közötti összefüggéseket. Az utókor nézőpontjából az válik történelmi személyiséggé, hőssé vagy mártírrá, aki a személyes érdekei elé a közösség hosszú távú érdekeit helyezi.

A középkori államok és a polgári nemzetállamok közti különbség megértetése. A polgári nemzetállammá válás békés és erőszakos útjainak értékelése.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

7.1. A francia forradalom vívmányai. A terror. Napoleon

7.2. Az ipari forradalom találmányai

 

 

A francia forradalom és vívmányai. A jakobinus terror.

 

Napóleon tündöklése és bukása.

Uralkodók és államférfiak.

 

Az ipari forradalom első feltalálói és találmányai.

Közlekedés, úthálózat, hírközlés.

 

 

Ismeretszerzés, tanulás:

        Ismeretszerzés tanári elbeszélés és vázlatrajz alapján.

        Következtetések levonása rövid közjogi forrásrészletekből (pl. az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából).

 

Kritikai gondolkodás:

        Érvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása (pl. Robespierre zsarnok vagy forradalmár?).

 

Kommunikáció:

        Tanulói kiselőadás jelentős történelmi személyiség életéről.

 

Tájékozódás időben és térben:

        Jelentős események egymásra hatásának vizsgálata.

 

Természetismeret:

Az iparfejlődés környezeti hatásai.

 

Ének-zene: Marseillaise, a nagy romantika mesterei.

 

Vizuális kultúra:

A kort bemutató történeti festmények.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részleteknépszerű játékfilmekből (pl. Andrzej Wajda: Danton).

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, forradalom, felemelkedés, lesüllyedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, királyság, köztársaság, államszervezet, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, nemzet, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus.

Személyek: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, James Watt.

Topográfia: Waterloo.

Évszámok: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata),

           

 

 

 

 

Tematikai egység

A forradalom és a polgárosodás kora Magyarországon

Órakeret 14+1 óra

Előzetes tudás

Olvasmányok Petőfiről, Széchenyiről, a Lánchídról és Kossuthról. Alsó tagozatos olvasmányok az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Hazafiságra nevelés a reformkor, a forradalom és a szabadságharc tanításának során. Megismeri és értékeli a korszak nagy történelmi személyiségei példamutató életét és munkásságát. Megismeri a reformkor legjelentősebb eredményeit, és értékeli ezek jelentőségét a korábbi magyarországi és a korabeli európai viszonyok tükrében. Képes a történeti forrásokon túl más tantárgyak ismereteinek, információinak felhasználására, következtetések levonására történelmi térképek segítségével.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

7.3. A magyar reformkor képviselői (Széchenyi, Kossuth, Kölcsey, Wesselényi)

7.4. A forradalom és szabadságharc céljai, eredményei

7.5. A szabadságharc résztvevői és kiemelkedő alakjai (magyarok. nemzetiségek, más vallási-etnikai kisebbségek)

 

 

 

Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága.

 

A reformkori rendi országgyűlések fő kérdései.

 

Névadónk nagyapja, Gróf Károlyi György , Széchenyi követője

 

Kossuth Lajos programja és szerepe a reformkorban.

 

Az 1848-as forradalom.

Az áprilisi törvények.

A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői.

Uralkodók és államférfiak

Békék, háborúk. hadviselés

1848-as emlékek településünkön

Ismeretszerzés, tanulás:

        Ismeretszerzés tanári elbeszélés és vázlatrajz alapján. (pl. Széchenyi és Kossuth reformkori tevékenysége).

 

Kritikai gondolkodás:

        Változások és hatásaik nyomon követése. (pl. a szabadságharc bukásának következményei).

 

Kommunikáció:

        Tanulói kiselőadás jelentős történelmi személyiség életéről. (pl. Wesselényi Miklósról).

 

Tájékozódás időben és térben:

        Jelentős események egymásra hatásának vizsgálata. (pl. a forradalom és a pozsonyi rendi országgyűlés történései).

Magyar nyelv és irodalom:

Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty és Petőfi versei. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai.

 

Ének-zene:

Erkel: Himnusz, Egressy Béni: Szózat, 1848-as dalok.

 

Vizuális kultúra:

A kort bemutató történeti festmények.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részleteknépszerű játékfilmekből (pl. Bereményi Géza: A Hídember).

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, forradalom, felemelkedés, lesüllyedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, királyság, köztársaság, államszervezet, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, nemzet, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás.

Személyek: Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgey Artúr, Bem József.

Topográfia: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad.

Évszámok: 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk Batthyány Lajos kivégzése).

           

 

 

5-6. évfolyam kimeneti követelményei

 

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A középkori és a koraújkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével az egyetemes emberi értékek elfogadása, a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása.

A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása.

A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását.

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli.

Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat.

Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják.

Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet.

Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.

Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak.

Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során.

Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket.

Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.

Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére.

Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet.

Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani.

Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját.

Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen.

Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére.

 

 

    Az összes óraszám tartalmazza a kerettantervi óraszámokon felül  -   az egyes tematika egységek között a szükségleteknek megfelelőn elosztva   a 10 %-nyi szabad órakeretet, melyet

  -  az ismeretanyag elmélyítésére,

  -  gyakorlásra,

   - képességfejlesztésre használunk  fel.

 

 

7–8. évfolyam

 

Az alapfokú oktatást záró két évfolyam történelemtanításában már lehetőség van a múltat a korábbinál összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjét megragadva, sokoldalúbb összefüggésekbe ágyazva bemutatni. Az ebben a képzési szakaszban belépő társadalmi és állampolgári ismeretek a történelemmel együtt a korábbiaknál nagyobb lehetőséget kínál az állampolgárságra, demokráciára nevelésre. A nemzeti azonosságtudatra és a hazafiságra nevelés követelménye pedig Trianon utáni történelmünkben a határon túli magyarság sorsát nemzetünk múltjának és jelenének részeként kívánja tárgyalni. Fontos az európai integráció és a globalizáció folyamatának összeegyeztetése az egészséges nemzeti azonosságtudat kialakításával és ápolásával. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia készíti elő tanulóinkat a közügyekben való részvételre. Ez elsősorban a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek keretében valósul meg. Tárgyunkon keresztül is elérendő fontos cél a hatékony, önálló tanulás és a történelmi ismeretek önálló elsajátítása képességének mind magasabb szintre emelése is.

A 7–8. évfolyamon a tanulók már magasabb szintű elvont fogalmi gondolkodásra is képessé válnak. Az alsóbb évfolyamokra jellemző, a múltat megjelenítő történettanításnál ez már jobban közelít az elemzőbb jellegű irányába. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a képszerűség elvét és igényét teljességgel sutba dobjuk, de mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a tanulókkal a történelem elemzésének alapvető módszereit elsajátíttassuk. A két évfolyam anyaga az elmúlt másfél évszázad történelmét dolgozza fel. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekkel együtt egyrészt felkészíti tanítványainkat arra, hogy megértsék saját korukat, másrészt, hogy a jelenben felmerülő kérdésekre főként a közelmúlt történelmében keressenek és kapjanak válaszokat. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy a demokrácia értékeinek bemutatásával felkészítsük őket a felelős állampolgári létre és a demokratikus közéletben való tudatos részvételre.

A társadalmi és állampolgári ismeretek – mint szocializációs hatású témaköröket átfogó tartalmi terület – természetes módon kapcsolódik a Nat-ban megfogalmazott valamennyi általános fejlesztési feladathoz. Ez a lehetősége abból fakad, hogy a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat visz be az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek. Olyan készségek fejlesztését célozza, amelyek – miként az összes kulcskompetencia – széles körben hasznosíthatók az iskolán kívüli életben is. A témakörök feldolgozása hozzájárul a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetenciafejlesztéséhez.  általános nevelési célok közül jelentős mértékben segíti az állampolgárságra és demokráciára való nevelést, a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség gondolatának elmélyülését a tanulókban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést, valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is.

Az általános iskola utolsó évfolyamán megjelenőtársadalmi és állampolgári ismeretektémaköreia társadalomtudományi oktatás lezárását jelentik az iskolatípuson belül. A témakörök a történelmi tudásra építve foglalják össze, és a diákok saját életére vonatkoztatják a korábban megismert társadalmi, gazdasági és politikai fogalmakat, illetve viszonyrendszereket. E témák feldolgozása ugyanakkor előkészítés is a továbblépésre, hiszen ez az év fordulópontot jelent a tanulók többségének életében. 14 éves kortól felgyorsul a szocializáció. Egyre fontosabbá válik az állampolgári jogok és kötelességek ismerete, valamint tudatos gyakorlása, a gazdaság működésének átlátása, a vállalkozói szemlélet kialakulása, valamint a bonyolult társadalmi viszonyok reális értelmezése. A fiatalok egyre aktívabb önálló fogyasztókká válnak, ezért fontos, hogy e téren is a tudatosság jellemezze döntéseiket. A tantervben szereplő jelenismereti témakörök elő kívánják segíteni a fiatalok társadalmi beilleszkedését, egyéni érvényesülésülését és közösségi felelősségvállalását. Elsősorban azon képességek megerősödését kívánják támogatni, amelyek birtokában a tanulók el tudnak igazodni számukra ismeretlen helyzetekben, megoldásokat tudnak keresni azokra a problémákra, amelyekkel szembesülnek, képesek a lehetőségeik mérlegelésére, dönteni tudnak, valamint az általános emberi és polgári normáknak megfelelő módon viselkednek.

Ebben az életszakaszban lesznek a tanulók között olyanok, akik közvetlenül vagy tanulási irányuk megválasztásával elindulnak a munka világa felé. Számukra külön is fontos lehet mindaz, amivel e témakörök feldolgozása hozzá tud járulni a pályaválasztásról, valamint a gazdasági és a pénzügyi kérdésekről való reális gondolkodás megalapozásához.

Mind a XX. századi történelem, mind a társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei is számos izgalmas lehetőséget kínálnak a médiamodul egységeinek beépítésére. Ezek az egységek a tanulási folyamat bármely pontján tetszés szerint elhelyezhetők, ahol támogatják az adott korszak jobb megértését – hozzájárulva egyúttal a médiaismeret sajátos fejlesztési céljainak a megvalósulásához is.

céljainak a megvalósulásához is.

 

 

 

 

 

 

 

 

7. évfolyam

 

Éves óraszám:91

Heti óraszám: 2,5

 

 

90%

10%

Kieg.

Összes

A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei

9

1

1,5

11,5

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon.

12

1

3

16

A nagyhatalmak versengése és az első világháború

9

1

4

14

Európa és a világ a két háború között

11

1

2

14

Magyarország a két világháború között

14

1

4

19

A második világháború

12

2

4

18

 

67

7

18,5

92,5

 

 

 

Tematikai egység

A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei

Órakeret 9+1+1,5óra

Előzetes tudás

Jelentős események és történelmi személyiségek felidézése a középkori és az újkori Európa történetéből. Amerika felfedezése, Kolumbusz és tengerésztársainak élete. Találmányok, ipari fejlődés. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A nemzeti öntudat és a hazafiság megjelenésének jellemzői. A nemzetépítés mint a közösségteremtés új formájának felismerése. A nemzetállamiság társadalmi összetartó elemeinek tudatosítása.

A középkor és az újkor egy-egy részterületének összehasonlítása, a 19. századi Európa és Észak-Amerika történelme közös vonásainak megállapítása. Annak bemutatása, hogy a középkori és az újkori vezető államok közül néhány a 19. században és ma is vezető szerepet tölt be a politikai és gazdasági életben. A tudományos és technikai fejlődés bemutatása, pozitív és negatív oldalának megismerése. A változások lényegének megértése és értelmezése, saját vélemény kifejtése, alátámasztása önálló kutatómunkával. Az egyes események nyomon követése és értelmezése térképen, bizonyos tények, adatok felkutatása.

 

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

8.1. Az egységes német nemzetállam létrejötte

8.2. Polgárháború az Egyesült Államokban

8.6. A tudomány és a technika fejlődése, birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért, élet a gyarmatokon

 

 

Az egységes Németország létrejötte.

 

Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban.

 

Az ipari forradalom második szakaszának feltalálói és találmányai.

Felfedezők, feltalálók.

A természetformálás és –átalakítás hatásai

 

Szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása.

Egyezmények, szövetségek.

Ismeretszerzés, tanulás:

        Információk gyűjtése lexikonokból, az internetről vagy könyvtári kutatással. (pl. a közlekedés fejlődése a lovas kocsitól az autóig).

 

Kritikai gondolkodás:

        Magyarázat az egységes államok kialakulásának történelmi okaira. (pl. az Egyesült Államok megszületése).

 

Kommunikáció:

        Beszámoló készítése valamilyen témáról. (pl. a korszak magyar tudósai, feltalálói).

 

Tájékozódás időben és térben:

        A tanult földrajzi helyeknek térképen történő megkeresése.

        Vaktérkép (pl. a központi hatalmak és az antant országok berajzolásához).

Vizuális kultúra:

A 19-20. század fordulójának stílusirányzatai.

 

Ének-zene:

 Liszt zenéje.

A kort idéző híres operarészletek.

 

Fizika:

Korabeli felfedezések, újítások, találmányok (pl. autó, izzó, telefon). Ezek működésének elvei.

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, nemzet, nemzetiség, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, életmód, gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom, önkényuralom, királyság, császárság, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás, birodalom.

Fogalmak, adatok

Fogalmak:polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, tömegkultúra.

Személyek: I. Vilmos császár, Garibaldi, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx.

Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok.

Évszámok: 1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1870 (az olasz egység létrejötte), 1871 (a Német Császárság létrejötte).

         

 

 

 

 

 

 

Tematikai egység

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon

Órakeret 12+1+3 óra

Előzetes tudás

A forradalom és a szabadságharc történetének ismerete. A magyar polgári átalakulás elhelyezése időben és térben, a 19. századi Európa viszonyai közepette. Egységes nemzetállamok létrejötte. A vonatkozó térképek ismerete. Iskolai megemlékezések: az aradi vértanúk emléknapja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az uralkodói önkény, a zsarnoki intézkedések felismerése, hátrányainak tudatosítása. A nemzetek közötti szembenállás feloldásaként, a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezés (kiegyezés) jelentőségének felismertetése, elfogadása. A békés építő munka eredményeink megismertetése, értékeinek megbecsülése.

A 19. század második fele magyar történelmének csomópontjainak, lényegi gazdasági és társadalmi folyamatainak, néhány főbb történésének megismertetése. Annak megértése, hogy az adott lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása európai összehasonlításban is jelentős előrelépést hozott. A kor szemlélése a korábbi magyarországi fejlődés ütemével, illetve a korabeli európai viszonyokkal szinkronba állítva. A kor egy-egy jeles politikusa, személyisége munkásságának értékelése.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

8.3. A megtorlás és a kiegyezés Magyarországon

8.4. Magyarország fejlődése a  dualizmus korában

8.5. Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségek és más vallási-etnikai kisebbségek jogi, gazdasági és politikai helyzete és szerepe

 

 

Magyarország az önkényuralom éveiben.

 

A kiegyezés; Deák Ferenc szerepe létrejöttében. Az új dualista állam.

Államférfiak. Egyezmények, szövetségek.

 

Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése.

Népek egymásra hatása, együttélése.

 

Budapest világváros.

Urbanizáció.

 

Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei. A nemzetiségek helyzete.

Kisebbség, többség, nemzetiségek.

 

Millenniumi megemlékezések

„Gyarapodó településünk”

Községünk élete a dualizmus korában

Ismeretszerzés, tanulás:

        Az adatok oszlop- és kördiagramokban történőfeldolgozása.(pl. a korszak gazdasági fejlődésének jellemző).

        Ismeretszerzés írásos és képi forrásokból. (pl. tájékozódás Budapest 19. századi történelmi emlékeiről).

 

Kritikai gondolkodás:

        Érvek és ellenérvek gyűjtése a kiegyezésről. (pl. vita arról, hogy ez a lépés az ország megmentésének vagy elárulásának tekinthető-e).

        Beszámoló a millenniumi eseményekről a kor fény- és árnyoldalait is bemutatva.

 

Kommunikáció:

        A dualista rendszer államszerkezeti ábrájának elkészítése, és magyarázata.

        A kiegyezésben főszerepet játszó személyiség portréjának bemutatása (pl. Deák Ferenc, Eötvös József, Ferenc József).

 

Tájékozódás térben és időben:

        Földrajzi, néprajzi (pl. honismereti) és történelmi térképek összevetése.

        Budapest fejlődésének nyomon követése (pl. korabeli és mai térkép alapján).

Magyar nyelv és irodalom: Arany János: A walesi bárdok.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk.

 

Vizuális kultúra:

A magyar történetifestészet példái.

A századforduló magyar építészeti emlékei és legismertebb festői.

 

Technika, életvitel és gyakorlat:

A családok eltérő helyzete, életszínvonala a 19. század végén.

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak:passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország,emigráció, amnesztia.

Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Kandó Kálmán, Bánki Donát.

Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest.

Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek).

           

 

 

Tematikai egység

A nagyhatalmak versengése és az első világháború

Órakeret 9+1+4 óra

Előzetes tudás

A 19. századról szóló olvasmányok, filmek, képek. A nemzetállamok kialakulása Európában, mely folyamat konfliktushoz vezet.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A jogos és jogtalan háború, a honvédelem és hódítás közötti különbségtétel tudatosítása. Az emberi élet értékének felismerése, a háború pusztításainak elutasítása, a hősi halottak emlékének ápolása, a békés életviszonyok jelentőségének megértetése, elfogadása.

Az első világháborúhoz vezető történelmi folyamatok és szövetségek megismerése. Önálló gyűjtő- és kutatómunkával a témával kapcsolatban ismeretek szerzése. Önálló tájékozódás, a katonai események nyomon követése a térképen. Annak tudatosítása, hogy Európa történelmének addigi legvéresebb időszaka az első világháború volt.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 

9.1. Az első világháború jellemzői és következményei Európában és Magyarországon

 

 

 

 

A gyarmatbirodalmak kialakulása. Élet a gyarmatokon.

 

Az első világháború kirobbanása.

Tömegek és gépek háborúja.

Békék, háborúk, hadviselés.

 

Magyarok az első világháborúban.

 

Településünk részvétele az első világháborúban.

 

A háború következményei Oroszországban, Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése.

 

Az Egyesült Államok belépése és az antant győzelme a világháborúban.

Történelemformáló eszmék.

Ismeretszerzés, tanulás:

        Jegyzetek készítése Európa nagyhatalmainak vezetőiről. (pl. II. Vilmos, Ferenc József, II. Miklós).

        Ismeretszerzés a 19. század végi nagyhatalmakról az internetről.

 

Kritikai gondolkodás:

        Érvek gyűjtése (pl. A háború törvényszerű kitörése, illetve annak elkerülhetősége mellett).

 

Kommunikáció:

        Grafikonok, táblázatok elemzése, készítése az első világháború legfontosabb adatairól.

        Vita. (pl. A politikusok szerepe és felelőssége az első világháború kirobbantásában).

 

Tájékozódás térben és időben:

        A történelmi tér időbeli változásai (pl. A határok újrarajzolása a háború után).

        Vaktérképek készítése (pl. frontvonalak berajzolása).

        Az események ábrázolása időszalagon.

Földrajz:

Európa, és benne a Balkán helye a mai földrajzi térképeken.

 

Kémia:

Vegyi fegyverek.

 

Ének-zene:

Katonanóták archív felvételekről.

 

Vizuális kultúra:

 Filmek, korabeli fotók, albumok a Magyar évszázadok című tévésorozatból.

 

Informatika:

Adatok gyűjtése történelmi eseményekről és személyekről az interneten.

 

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont.

 

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági teljesítmény, politika, állam, államforma, államszervezet, birodalom, szuverenitás, háború, hadsereg.

 

Fogalmak, adatok

Fogalmak:villámháború, állásháború/állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború.

Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós.

Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország.

Évszámok: 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel).

 

             

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tematikai egység

Európa és a világ a két háború között

Órakeret 11+1+2 óra

Előzetes tudás

A 19. század nagyhatalmainak ellentétei, a gyarmatosítás alakulása az előző évfolyam tanulmányai alapján. Az első világháború nagy csatái, új fegyverei, és a világégés következményei.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló felismeri, hogy a háborút lezáró béke nem a résztvevők bűnei és érdemei alapján köttetik meg, hanem a győztesek érdekeinek megfelelően. A háború és a válságok következményeként a szélsőséges politikai erők befolyásának növekedése és hatalomra jutásuk lehetőségének felismertetése, a modern diktatórikus rendszerek jellemzőinek azonosítása, elítélése.

A háború utáni rendezés és következményei megismerése. A területi változások térképen történő nyomon követése. A történelmi összefüggések megértése, egyszerűbb források elemzése.

XX.századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek megismertetése.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 

9.3. A nagy gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban és Európában

9.4. Diktatúrák és diktátorok Európában

 

 

 

A Párizs környéki békék. Európa új arca.

 

A kommunista diktatúra a Szovjetunióban Sztálin, a diktátor. A GULAG rendszere.

Birodalmak.

 

A gazdasági világválság az Egyesült Államokban és Európában.

 

A nemzetiszocializmus Németországban, Hitler a diktátor.

 

A náci terjeszkedés kezdetei Európában.

Ismeretszerzés, tanulás:

        Ismeretek szerzése a békekötés dokumentumaiból (pl. új országhatárok).

        Statisztikák összevetése (pl. az európai nagyhatalmak és gyarmataik területük, népességük, ásványkincseik alapján).

 

Kritikai gondolkodás:

        Feltevések megfogalmazása a számunkra igazságtalan békéről.

        Az első világháború utáni békék történelmi következményei, és az abból eredő újabb konfliktusok felismerése.

        Többféleképpen értelmezhető szövegek és képi dokumentumok elemzése.

 

Kommunikáció:

        A gazdasági világválság magyarázata, összehasonlítása napjaink gazdasági folyamataival.

        Diagramok készítése (pl. termelési és munkanélküliség adatokból).

 

Tájékozódás térben és időben:

        Az események és az évszámok elhelyezése a térképen.

Földrajz:

 Kelet- és Közép-Európa térképe.

 

Vizuális kultúra: Dokumentum- és játékfilmek, fotók, albumok. Játékfilmek (pl. Chaplin: Modern idők, A diktátor), rajzfilmek (pl. Miki egér), Walt Disney stúdiója.

Építészek (pl. W. Gropius, F. L. Wright, Le Corbusier), szobrászok (pl. H. Moore) és festők (pl. H. Matisse, P. Picasso, M. Duchamp, M. Chagall, S. Dali).

 

Ének-zene: Neoklasszicizmus (pl. Stravinsky: Purcinella).

 

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, történelmi nézőpont.

 

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, gazdasági válság, politika, állam, államforma, államszervezet, egyeduralom, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás.

 

Fogalmak, adatok

Fogalmak:békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, gazdasági válság.

Személyek: Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler.

Topográfia: Szovjetunió, New York.

Évszámok: 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (Marcia su Roma, a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése).

 

             

 

 

Tematikai egység

Magyarország a két világháború között

Órakeret 14+1+4 óra

 

Előzetes tudás

A dualizmus korának Magyarországa. Korábbi olvasmányok a trianoni békediktátumról és a trianoni Magyarországról. Iskolai megemlékezések: a nemzeti összetartozás napja.

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló azonosítja a nemzeti önvédelem és az önfeladás közötti különbséget, valamint felismeri a politikai kalandorság jellemzőit és következményeit. A trianoni békediktátum és országvesztés igazságtalan kegyetlenségének tudatosítása, nemzeti sorstragédiaként való empatikus megélése. Annak tudatosítása, hogy egy-egy nemzet érdekérvényesítése legtöbbször egy másik nemzet kárára történik, így a vesztes fél ezt nem egyszer végzetes katasztrófaként éli meg.

Az ismeretek, információk, érvek, ellenérvek egymással szembe- és egymás mellé állításával önálló vélemény alkotása az adott korszakról. Ezek alapján a korszak és szereplői kétarcúságának kiegyensúlyozott értékelése, ismerve azok eredményeit, de nem elhallgatva bűneit sem. Annak felismerése, hogy a két háború közötti magyar politikát a trianoni döntésre választ adó revízió jellemezte. A Trianont követő területi változások, majd a revíziók időleges eredményeinek bemutatása.

 

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

9.2. A trianoni országvesztés és következményei

9.5. A Horthy-korszak meghatározó vonásai és jelentős politikusai

9.6. A trianoni határon túli magyarság sorsa a két világháború között

 

 

Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság okai, következményei.

 

A trianoni országvesztés és a Horthy-korszak kezdete.

 

A Horthy korszak jellegzetességei, meghatározó politikusai.

 

Névadónk, Gróf Károlyi József élete, politikai tevékenysége.

 

A kultúra, a művelődés a Horthy-korszakban.

Gyermekek nevelése, oktatása.

 

A határon túli magyarság sorsa a két világháború között.

Kisebbség, többség, nemzetiségek.

Megkülönböztetés, kirekesztés

 

A revíziós politika első sikerei.

Ismeretszerzés, tanulás:

-        Információk gyűjtése, grafikonokból, táblázatokból, szöveges forrásokból (pl. a Magyarországra nehezedő háború utáni terhekről).

-        Korabeli képi információforrások feldolgozása (pl. plakátok, képeslapok, újságillusztrációk).

-        A kor helyi és lakóhely környéki építészeti emlékeinek felkeresése.

 

Kritikai gondolkodás:

-        Az 1918–1920 közötti folyamatok értelmezése.

 

Kommunikáció:

-        Saját vélemények megfogalmazása történelmi helyzetekről (pl. a király nélküli Magyar Királyságról).

-        Fogalmazás készítése (pl. a népiskolai törvényről).

-        Információk gyűjtése, elemzése, érvek, ellenérvek felsorakoztatása (pl. a trianoni békediktátummal kapcsolatban).

 

Tájékozódás térben és időben:

-        A revízió határmódosításainak nyomon követése, térképek és táblázatok segítségével.

Földrajz:

Történelmi térképen az ország határainak változása, a Vix-jegyzék által kijelölt terület.

 

Biológia-egészségtan:

A C-vitamin, Szent-Györgyi Albert felfedezése.

 

Ének-zene:

A Kodály-módszer, Bartók Béla zeneszerzői jelentősége.

 

Vizuális kultúra:

Aba-Novák Vilmos: Hősök kapujának freskói Szegeden, Derkovits Gyula: Dózsa-sorozata.

Értelmező kulcsfogalom

Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, életmód, város, nemzet, nemzetiség.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, népiskolai törvény, zsidótörvény.

Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál.

Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia.

Évszámok: 1918. október 30–31. (az őszirózsás forradalom), 1918. november 16. (a népköztársaság kikiáltása), 1919. március 21. (a Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés).

           

 

 

 

Tematikai egység

A második világháború

Órakeret 12+2+4 óra

Előzetes tudás

Az újabb háborúhoz vezető út. Események, társadalmi és kulturális törekvések, gazdasági törések a 20. század első felében. Iskolai megemlékezések: a holokauszt emléknapja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló felismeri társadalmi kirekesztés különböző formáit, elutasítja az ún. fajelméletet és szörnyű következményeit. A hátországot sem kímélő háborús pusztítások tudatosítása. A frontkatonák és a civil lakosság személyes sorsán keresztül a háború kegyetlenségének és a hősi helytállás kettősségének felismertetése.

Az emberiség legnagyobb háborúja fontosabb eseményeinek megismerése, és önálló vélemény alkotása azokról. A korszak tanulmányozása során a társadalmi igazságosság iránti igény, az emberi jogok és a demokratikus intézményrendszerek tiszteletének fejlesztése, valamint a béke megőrzése fontosságának belátása. Azoknak az az okoknak a tudatosítása, amelyek a pusztító háborúhoz vezettek, és melynek része a népirtás és a holokauszt. Az iskolán kívül szerzett ismeretek (pl. filmek) is felhasználásával önálló tudásbővítés, ehhez önálló kutatómunkát is végezve. A háború fontosabb történései időrendjének ismerete, térképen az egyidejűleg több fronton (földrészen) is zajló események nyomon követése. Tájékozottság szerzése a háború fontosabb szereplőiről, megfelelően értékelve, adott esetben elítélve a tevékenységüket.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

9.7. A második világháború jellemzői és következményei

9.8. Magyarország a második világháborúban

9.9. A holokauszt Európában és Magyarországon

9.10. Népek, népcsoportok, nemzetiségek hátrányos megkülönböztetése, kirekesztése, népírtások

 

 

A második világháború kezdete és első évei.

 

A Szovjetunió német megtámadása. Koalíciók létrejötte. A totális háború.

Békék, háborúk, hadviselés.

 

Fordulat a világháború menetében.

Magyarország hadba lépésétől a német megszállásig.

 

A hátország szenvedései. Népirtás a második világháborúban, a holokauszt.

 

A második front megnyitásától a világháború végéig. A jaltai és a potsdami konferencia.

 

Magyarország német megszállása. A holokauszt Magyarországon. Szálasi és a nyilasok rémuralma. Szovjet felszabadítás és megszállás.

Megkülönböztetés, kirekesztés

 

Településünk részvétele a világháborúban.

A lengyel menekültek befogadása.

Helybéliek visszaemlékezései.

Ismeretszerzés, tanulás:

        Írásos források, eredeti fotók és dokumentumfilmek feldolgozása (pl. a háború kirobbanásával kapcsolatban).

        Önálló ismeretszerzés, majd beszámoló filmek alapján (pl. Csatorna, A halál ötven órája, A bunker).

        Diagramok készítése, értelmezése (pl. a háborús erőviszonyok ábrázolása).

        Haditechnikai eszközök megismerése.

 

Kritikai gondolkodás:

        Magyarázat arra, hogy hazánkat földrajzi helyzete és revíziós politikája hogyan sodorta bele a háborúba.

        Vita, elemzések, kiselőadások tartása a Horthy-korszak revíziós politikájával kapcsolatban.

        Háborús háttérintézmények (pl. hátország, hírszerzés, koncentrációs tábor, GULAG) összehasonlítása.

 

Kommunikáció:

        Fegyverek, katonai eszközök és felszerelések bemutatása (pl. repülők, harckocsik, gépfegyverek, öltözetek).

        Kiselőadások tartása, olvasmányok, filmek, elbeszélések alapján.

        Érvek, ellenérvek egy-egy vitára okot adó eseményről. (pl. Pearl Harbor megtámadása; a partraszállás).

 

Tájékozódás térben és időben:

        A főbb háborús események időrendbe állítása térségenként, frontonként.

        Térképek elemzése, a folyamatok összefüggéseinek megértése, távolságok, területek becslése.

        Egyszerű stratégiai térképek és csatatérképek készítése.

Földrajz:

 Németország és a Szovjetunió területváltozásai történelmi térképen. Európa 1939–1941 közötti történelmi térképe.

 

Magyar nyelv és irodalom: Radnóti Miklós: Nem tudhatom.

 

Vizuális kultúra:

Eredeti fotók, háborús albumok.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret: dokumentumfilmek (pl. a második világháború nagy csatái), játékfilmek (pl. Andrzej Wajda: Katyń; Michael Bay: Pearl Harbor – Égi háború; Joseph Vilsmaier: Sztálingrád; Andrzej Wajda: Csatorna; Ken Annikin: A leghosszabb nap; A halál ötven órája; Rob Green: A bunker).

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, népességfogyás, migráció, életmód, gazdaság, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, államszervezet, diktatúra, birodalom, emberi jog, polgárjog, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak:tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán.

Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc.

Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Potsdam, Berlin, Jalta, Hirosima.

Évszámok: 1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27. (Magyarország hadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), (1943. január (a doni katasztrófa), 1943. február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás,), 1944. október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja).

         

 

    Az összes óraszám tartalmazza a kerettantervi óraszámokon felül  -   az egyes tematika egységek között a szükségleteknek megfelelőn elosztva - egyrészt  a 10 %-nyi szabad órakeretet, másrészt  a szabadon tervezhető órakeretből  további 18  (heti 0,5 óra ) órát, amely óraszámokat

  -  az ismeretanyag elmélyítésére,

  -  gyakorlásra,

   - képességfejlesztésre

-     helyismereti anyag feldolgozására használunk  fel.

 

 

 


8. osztály

 

Éves óraszám:74

heti óraszám:2

 

 

90%

10%

Összes

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

6

1

7

Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig

9

2

11

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

6

1

7

A Kádár-korszak jellemzői

8

1

9

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

7

1

8

Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

5

1

6

Társadalmi szabályok

3

0

3

Állampolgári alapismeretek

5

0

5

Pénzügyi és gazdasági kultúra

5

0

5

Háztartás és családi gazdálkodás

5

0

5

Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság

3

0

3

A médiamodellek és intézmények

3

0

3

A média társadalmi szerepe

2

0

2

 

67

7

74

 

 

Tematikai egység

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

Órakeret 6+1 óra

Előzetes tudás

A világháborúk története. A hírek egyre gyorsabb terjedésének történetisége, a napi aktuális események figyelése, az egyre szaporodó információk befogadása. Élmények, információk merítése a 20. századdal kapcsolatban más tantárgyakból, műveltségterületekből.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A nukleáris háború lehetőségének elítélése. Az európai kontinens természetellenes megosztottságának felismerése, ennek személyes sorsokon keresztül való átélése. A demokratikus és diktatórikus társadalmi rendszerek közötti különbségek tudatosítása az emberi szabadságjogok biztosítása terén. A demokrácia mint a közös döntés intézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formájának bemutatása.

Annak felismerése, hogy a közelmúlt eseményei nagyban meghatározzák napjaink történéseit. Önálló tájékozódás és véleményalkotás az adott kor fordulópontjairól. Különböző történelmi korok összevetése, összefüggések megállapítása céljából. Érvelés egyes történelmi folyamatok (pl. globalizáció) kérdésében. Akár egymásnak ellentmondó források értékelése, értelmezése a történelmi hitelesség szempontjából.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

10.1. A hidegháború: az Egyesült Államok és a Szovjetunió vetélkedése

10.2. A kettéosztott Európa

10.3. A harmadik világ. az arab államok, a modern Izrael Állam

 

 

A kétpólusú világ kialakulása.

Az 1947-es párizsi békeszerződések. A két világrend.

 

A kettéosztott Európa. A NATO és a Varsói Szerződés születése.

Egyezmények, szövetségek.

 

Válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában (arab-izraeli és vietnami háborúk).

Ismeretszerzés, tanulás:

        Információk rendszerezése és értelmezése (pl. az Egyesült Államok és a Szovjetunió vetélkedéséről).

        Információk szerzése a családok, gyermekek, nők helyzetéről a kettéosztott világban (pl. Európa nyugati és keletei felében és Észak-Amerikában).

 

Kritikai gondolkodás:

        Kérdések megfogalmazása különféle eseményekhez kapcsolódóan.

        Egymásnak ellentmondó a források gyűjtése, elemzése és ütköztetése.

        Érvek gyűjtése azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a globalizáció összehozza vagy eltávolítja-e az egyes embereket egymástól.

 

Kommunikáció:

        Önálló gyűjtőmunkán alapuló beszámoló (pl. a távírótól a mobiltelefonig címmel).

 

Tájékozódás térben és időben:

        A NATO országok és a Varsói Szerződés tagállamainak azonosítása a térképen.

Földrajz:

Kisebb államok és nagyhatalmak gazdasági, területi méreteinek összevetése.

 

Vizuális kultúra:

A korszakra jellemző képzőművészeti alkotások. Köztéri szobrok. Modern építészet.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret:

 Játékfilmek (pl. Dror Zahavi: Légihíd – Csak az ég volt szabad).

 

Ének-zene:

 Penderecki: Hirosima emlékezete; Britten, Ligeti György.

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny,jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom.

Személyek: Truman, Marshall, Hruscsov.

Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Észak- és Dél-Vietnam, Kuba, Közel-Kelet.

Évszámok: 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása).

         

 

 

Tematikai egység

Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig

Órakeret 9+2 óra

Előzetes tudás

A bolsevikok hatalomra kerülése Oroszországban. Tanácsköztársaság Magyarországon. A kommunista és szocialista eszmék. A második világháború következményei hazánkban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló megismeri Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakítását, megérti a kommunista diktatúra jellegét és lényegét. Az 1956-ban az idegen elnyomás és zsarnokság ellen föllázadt emberek, közösségek bátorságának, feladatvállalásának, adott esetekben hősiességének értékelése, a hazafiságra nevelés és a nemzeti öntudat megerősítése érdekében. A szabadságharc hősei és áldozatai sorsának átélése, a szolidaritás érzésének felkeltése.

Felismeri, hogy a 20. században a két totalitárius diktatúra miképpen és milyen áldozatok árán alakította a világ és benne Magyarország sorsát. A kommunista diktatúrák embertelenségének, az ebből fakadó elnyomás, az alacsony életszínvonal jellegzetességeinek, a vasfüggöny mögötti bezártság megismerése. Ismeretek merítése az akkor élt emberek visszaemlékezéseiből, valamint múzeumi anyagokból is. Véleményét megfogalmazása, annak képviselete vitában.

 

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

10.4. A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői Magyarországon

10.5. 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei és céljai

 

 

Magyarország 1945–1948 között.

 

Kommunista diktatúra: Rákosi, a diktátor.

 

A személyes szabadság korlátozása, a mindennapi élet az ötvenes években.

Hétköznapok és ünnepek.

Élet a vasfüggöny mögött I.

 

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc.

Ismeretszerzés, tanulás:

        Információk, adatok, tények gyűjtése, értelmezése. (pl. a korszak tanúinak meghallgatása, jegyzetek készítése).

        Az 1956-os események nyomon követése több szálon. Adatgyűjtés, fotók, filmek, a Terror Háza Múzeum meglátogatása. Vitafórum a visszaemlékezésekről.

 

Kritikai gondolkodás:

        Történelmi személyiségek (pl. Rákosi és társai) jellemzése.

        A felszámolt polgári életforma és az új életkörülményeinek összehasonlítása.

 

Kommunikáció:

        Saját vélemény megfogalmazása a Rákosi-diktatúráról.

 

Tájékozódás térben és időben:

        A magyar internálótáborok helyének megkeresése Magyarország térképén (pl. Recsk, Hortobágy).

        Az 1956. október 23. és november 4. közötti események kronológiai sorrendbe állítása.

        Magyarország vaktérképén az 1956-ban hazánkra törő szovjet csapatok útvonalának bejelölése.

Magyar nyelv és irodalom:

 Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, Tamás Lajos: Piros a vér a pesti utcán, Márai Sándor: Mennyből az angyal.

 

Vizuális kultúra:

Az ötvenes évek építészete. Az első lakótelepek. A korszak jellemző képzőművészeti alkotásai.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret:

Játékfilmek (pl. Bacsó Péter: A tanú; Goda Krisztina: Szabadság, szerelem).

Értelmező kulcsfogalom

Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség;

gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, közigazgatás, szuverenitás, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: népbíróságok, internálás, pártállam, padlássöprés, kitelepítések, kollektivizálás, szövetkezet.

Személyek: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Rajk László, Mindszenty József, Nagy Imre.

Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy.

Évszámok: 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (A második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), 1956. október 23. (forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete).

         

 

 

Tematikai egység

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

Órakeret 6+1 óra

Előzetes tudás

A háború után kialakuló két világrendszer, a hidegháború időszakának kezdete. Integrációs törekvések a politikai és gazdasági életben, új katonai szövetségek létrehozása. A háború után a nemzetek közötti összefogásnak egyre nagyobb a szerepe.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A kommunista államberendezkedés fejlődésképtelenségének felismertetése, a bukás körülményeinek és következményeinek tudatosítása.

A két világrendszer vetélkedése lényegének és főbb történéseinek megismerése. A szovjet típusú országokban végbemenő rendszerváltozás lényegi elemeinek felismerése.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

11.2. A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban.

 

 

 

A gazdaság két útja: piacgazdaság és tervgazdaság.

 

Az életmód változása, a populáris kultúra kialakulása és terjedése a világban.

Öltözködés, divat.

 

Tudományos és technikai forradalom. Fegyverkezési verseny és űrprogram.

Felfedezők, feltalálók.

 

A nyugati integráció. Az enyhülés kezdetei.

államférfiak.

 

Az európai szovjet típusú rendszer összeomlása.

Birodalmak.

 

A rendszerváltó Közép-Kelet-Európa. Németország egyesülése.

A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása.

Ismeretszerzés, tanulás:

        Adatok, képek gyűjtése a fegyverkezési és űrprogramról.

        Információk gyűjtése a nagyhatalmak politikai és gazdasági helyzetéről. Hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása.

 

Kritikai gondolkodás:

        Problémák felismerése, a szocialista gazdaság egyre jobban megmutatkozó gyengeségeinek elemzése (pl. a tervutasításos rendszer).

        Érvek, ellenérvek gyűjtése a két rendszer (kapitalizmus és szocializmus) működésének értékeléséhez. Vitafórum rendezése.

        A lényeg kiemelése, a kulcselemek megértetése grafikonok és képek alapján.

 

Kommunikáció:

-        A szocialista és a kapitalista rendszer bemutatása szóban, kiselőadás tartása a szocializmusról források, olvasmányok alapján.

 

Tájékozódás térben és időben:

-        Történelmi térkép és mai földrajzi térkép együttes használata. (pl. Közép- és kelet-európai országok földrajzi helyzetének meghatározása).

Földrajz:

Közép- és Kelet-Európa országhatárainak változása.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret:

 A 20. század második felének filmművészete. (pl. Florian Henckel von Donnersmarck: A mások élete).

 

Informatika:

 Adatok gyűjtése interneten jeles történelmi személyekről (pl. Gorbacsov, Szaharov, II. János Pál, Reagan), eseményekről (pl. a berlini fal lebontása).

 

Ének-zene:

 John Cage. Emerson – Lake – Palmer: Egy kiállítás képei. John Williams: Filmzenék (pl. Csillagok háborúja, Harry Potter).

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia Személyek: Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, id. Bush, II. János Pál.

Topográfia: Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil.

Évszámok: 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása).

         

 

 

Tematikai egység

A Kádár-korszak jellemzői

Órakeret 8+1 óra

Előzetes tudás

A kétpólusú világ megszűnése, az európai szovjet típusú rendszerek összeomlása. A Szovjetunió, a szovjet típusú rendszer története 1917–1990/1991 között.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló megismeri az 1956-ot követő kegyetlen megtorlást, tudatosul benne a társadalom és a hatalom közötti kényszerű kompromisszum eredménye és kártékony volta.

Képes önálló vélemény alkotására a XX. század közép-kelet-európai népeinek történetéről. Megismeri hazánk útját a forradalom utáni megtorlástól a kádári időszak, a „legvidámabb barakk” főbb eseményein keresztül a rendszerváltozásig.

A megélt és megírt történelem különbségeinek megfigyelése családtörténeti elemek felhasználásával.

Mind plasztikusabb kép kialakítása erről az ellentmondásos korról. Vélemény képviselete vitában.

XX.századi totális diktatúrák jellemzőnek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek megismertetése.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 

10.6. A Kádár-korszak jellemzői (a megtorlástól a rendszer bukásáig)

10.7. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

10.8. A szomszédos országokban élő magyarság sorsa

 

 

 

Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás időszaka.

 

A kádári konszolidáció. Élet a „legvidámabb barakkban”.

 

A pártállam csődje.

A rendszer megváltoztatása kezdetei.

 

Élet a vasfüggöny mögött II

Ismeretszerzés, tanulás:

-        Önálló információgyűjtés a kádári diktatúra éveiről. (pl. az 1956-os forradalom hőseinek elítélése; a szövetkezetek létrehozása.)

 

Kritikai gondolkodás:

-        Történelmi folyamat elemzése (pl. Magyarország útja a kommunizmustól szocializmus bukásáig).

-        Érvek gyűjtése ugyanazon korszak egyik, illetve másik történelmi szereplője mellett, illetve ellen.

 

Kommunikáció:

-        Beszélgetés a Kádár-rendszer élő tanúival.

 

Tájékozódás térben és időben:

-        Gazdasági, társadalmi, kulturális különbségek a magyar és a korabeli nyugat-európai társadalmak között.

Vizuális kultúra: Dokumentum- és játékfilmek, a Mementó Szoborpark. Makovecz Imre építészete, Erdélyi Miklós művészete.

 

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

 

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás.

 

Fogalmak, adatok

Fogalmak:konszolidáció, népfelkelés,puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam.

Személyek: Kádár János.

Topográfia: Salgótarján, Szászhalombatta, Bős-Nagymaros, Monor, Lakitelek.

Évszámok: 1957 (a munkásőrség és a KISZ megalakulása), 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1985 (monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása).

 

             

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tematikai egység

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

Órakeret 7+1 óra

Előzetes tudás

A 20. század utolsó harmadának legfontosabb technikai újításai. A nyugat-európai integráció kezdetei. A szovjet tömb felbomlása. Politikai fordulat a rendszerváltó kelet-európai államokban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló mérlegeli a globalizációs folyamatok előnyeit és hátrányait, képes megítélni a történelmi-társadalmi kérdéseket, folyamatokat a demokratikus értékek jegyében.

Belátja a globalizáció és a rendszerváltozás közötti összefüggéseket. Kialakul benne a kisebbségek iránti megértés, a demokratikus és a környezettudatos gondolkodás. Azonosul az egységes Európa gondolatával, felkészül a közéletben való tudatos részvételre.

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

11.1. Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai.

11.3. Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció, klímaváltozás

 

 

Az Európai Unió létrejötte és működése.

Egyezmények, szövetségek.

 

A közelmúlt és napjaink háborúi, válsággócai (Közel-Kelet, Afganisztán, Irak, Irán).

 

A globális világ sajátosságai, globalizáció előnyei és hátrányai.

Történelemformáló eszmék.

Ismeretszerzés, tanulás:

        A személyes tapasztalatokra alapozott információk gyűjtése (pl. a televízió, a mobiltelefon, az internet) előnyeiről és hátrányairól.

 

Kritikai gondolkodás:

        Környezeti- és atomkatasztrófák értékelése egy mai tizenéves.

 

Kommunikáció:

-        Önálló vélemény megfogalmazása a szűkebb és tágabb környezetünket befolyásoló tényezőkről.

 

Tájékozódás térben és időben:

-        A rendszerváltás (rendszerváltozás) ütemének összehasonlítása a volt szocialista országokban.

Földrajz:

 Az Európai Unió kibővülése és jelenlegi működése.

 

Biológia-egészségtan:

 Az ökológiai változások figyelemmel kísérése a 21. század elején.

 

Mozgóképkultúra és médiaismeret:

 A 21. század első évtizedének filmművészete.

 

Erkölcstan:

 Az ember szerepe, helye a gyorsan változó világban.

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: multikulturalizmus, terrorizmus, migráció, , integráció, euró, internet, tömegkommunikáció.

Topográfia: az EU tagállamai.

Évszámok: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban).

         

 

 

Tematikai egység

Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

Órakeret 5+1 óra

Előzetes tudás

A Kádár-korszak legfontosabb általános jellemzői. Az egypártrendszer működésének alapelvei. A pártállam csődjének okai és jelei a Kádár-korszak utolsó éveiben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló felismeri a demokratikus átalakulás jelentőségét, az ezt tagadó álláspontokat kritikával illeti, a következményeket differenciáltan értékeli.

Megismeri a demokratikus intézményrendszer működése fontosságát, erősödik benne a haza iránt érzett elkötelezettség érzése. Bepillant a rendszerváltozást követő évek történéseibe is.

Sokoldalúan felkészül a jövendő közéleti szerepekre. (Pl. A demokrácia játékszabályainak dramatikus módszerrel történő tanulása. A vitakultúra fejlesztése.)

 

Témák

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

11.4. Az Alaptörvény, a jogállamiság intézményei a mai Magyarországon

11.5. A gazdasági élet területei és a munka világa

11.6. A magyarországi nemzetiségek és kisebbségek kultúrája, a roma/cigány népesség helyzetének változásai

11.7. A szomszédos országokban élő magyarság sorsa a szovjet blokk felbomlása után.

 

 

A demokratikus jogállam megteremtése.

 

Magyarország csatlakozása a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

 

A gazdasági élet és a jogi intézményrendszer a mai Magyarországon.

 

A magyarországi nemzetiségek és etnikai kisebbségek.

A cigány (roma) népesség helyzete.

 

A határon túli magyarság sorsa a rendszerváltozást követően.

Kisebbség, nemzetiség.

 

Változások a nyolcvanas években

Ismeretszerzés, tanulás:

-        Ismerkedés a jogállamiság intézményrendszerével. Következtetések levonása, majd azok rendszerezése. A napi közéletből vett példák felsorakoztatása.

-        Tapasztalatok gyűjtése a család, a szűkebb és tágabb környezet, az iskola mindennapi életéből.

 

Kritikai gondolkodás:

-        A határon túl élő magyarok sorsának megismerése, a valós és fiktív elemek megkülönböztetése.

-        Történetek, élő tanúk visszaemlékezései, azok meghallgatása. (pl. a rendszerváltás korának aktív szereplői és tanúi).

 

Kommunikáció:

-        Saját vélemény kialakítása a rendszerváltás éveinek dilemmáiról és eseményeiről.

-        A médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása.

 

Tájékozódás térben és időben:

-        Az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyarok életviszonyainak összehasonlítása egymással és a hazai viszonyokkal.

-        Jelentősebb határon túli magyarlakta települések bejelölése vaktérképre.

 

Földrajz:

A Kárpát-medence magyarok által lakott területeinek meghatározása, vaktérképre rajzolása.

 

Technika, életvitel és gyakorlat:

A családok életszínvonalának változása a rendszerváltást követően.

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer, jogállam.

Személyek: Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc.

Topográfia: Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék (Burgenland).

Évszámok: 1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett).

         


 

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek

 

 

Tematikai egység

Társadalmi szabályok

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás

Az emberi együttélésre vonatkozó hétköznapi és iskolai szabályok ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A legfontosabb együttélési szabályok jellemzőinek tudatosítása.

Különféle típusú társadalmi szabályok értelmezése, a közös és az eltérő vonások felismertetése. Annak beláttatása, hogy minden közösséget a résztvevők által elfogadott írott és íratlan szabályok hoznak létre és tartanak fenn. A saját életre vonatkozó szabályok azonosítása.

Témák

Fejlesztési feladatok

Kapcsolódási pontok

Szokás, hagyomány, illem, erkölcs.

 

A jogi szabályozás sajátosságai.

 

Jogok és kötelességek.

 

Az alapvető emberi jogok.

A gyermekek jogai, diákjogok.

 

Egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban.

 

Tapasztalatszerzés: valamilyen hivatalos ügy elintézésében.

Ismeretszerzés, tanulás:

        A médiából vett példák azonosítása az alapvető emberi jogok érvényesülése, illetve megsértése témakörében.

        Társadalmi egyenlőtlenségek és egyenlőségek azonosítása történelmi példák alapján.

 

Kritikai gondolkodás:

        Személyes tapasztalatok és korábban tanult ismeretek kapcsolása a szokás, a hagyomány, az illem, az erkölcs és a jog fogalmához.

        Különböző társadalmi szabályok összehasonlítása és tipizálása.

        Jogok és kötelezettségek egymáshoz kapcsolása a közösségi életben.

 

Kommunikáció:

        Érvelés valamilyen diákjog érvényesítésének szükségessége mellett.

Hon- és népismeret:

 Magyar népszokások.

 

Biológia-egészségtan:

Az élővilággal szembeni kötelességeink, és az állatok jogai.

 

Erkölcstan:

Szabadság és korlátozottság. Színesedő társadalmak. A társadalmi együttélés közös normái.

Kulcsfogalmak

Társadalom, norma, szabály, jog, kötelesség.

Fogalmak

Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki jog, hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség.

         

 

 

 

Tematikai egység

Állampolgári alapismeretek

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

A politikai ideológiák és struktúrák történelmileg kialakult alaptípusainak ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az állampolgári felelősség kialakítása. A köz- és egyéni érdek összeegyeztethetőségének problémái. Napjaink legjellemzőbb politikai rendszereinek megismertetése, és az ezzel kapcsolatban korábban tanultak fogalmi rendszerezése.

A modern politikai rendszer működési mechanizmusának nagy vonalakban való áttekintése. Az önálló véleményalkotás gyakoroltatása egy-egy konkrét politikai jelenséggel kapcsolatban.

Témák

Fejlesztési feladatok

Kapcsolódási pontok

Államformák (királyság, köztársaság).

 

Politikai rendszerek (demokrácia, diktatúra).

 

A demokratikus állam működésének alapelvei (hatalommegosztás, hatalomgyakorlás és társadalmi kontroll).

 

Állampolgári jogok és kötelességek.

 

Magyarország politikai intézményei (államszervezet és társadalmi érdekképviseletek).

 

A média, mint hatalmi ág.

A nyilvánosság szerepe a közéletben.

 

Tapasztalatszerzés: részvétel a diákönkormányzat munkájában.

Ismeretszerzés, tanulás:

-        Az államformákra és politikai rendszerekre vonatkozó történelmi ismeretek bemutatása szóban vagy írásban.

-        A magyarországi törvényalkotás folyamatának megértése.

-        A nyilvánosság politikai szerepének igazolása a médiából vett példák segítségével.

 

Kritikai gondolkodás:

-        Vita az állampolgári jogok és kötelességek viszonyáról, ezek magyarországi érvényesüléséről.

-        A média és a politikai hatalom viszonyának elemzése konkrét példák alapján.

Erkölcstan:

 Tágabb otthonunk ‑ Európa. A média és a valóság.

 

Történelem:

Államformák, pártok, demokrácia

Kulcsfogalmak

Állam, politikai rendszer, államforma, királyság, köztársaság, hatalom, intézmény, szervezet, kormányzás, demokrácia, diktatúra, államszervezet, hatalommegosztás.

Fogalmak

Hatalmi ág, érdekképviselet, állampolgári jogok, állampolgári kötelességek, közjó, politikai intézmény, média, közélet, nyilvánosság.

         

 

 

Tematikai egység

Pénzügyi és gazdasági kultúra

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

A munka világával kapcsolatos ismeretek és személyes tapasztalatok. Kamatszámítás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tudatos tervezés és a személyes felelősségvállalás hangsúlyozása. Néhány gazdasági-pénzügyi alapfogalom megismertetése.

A gazdaságról való gondolkodás megalapozása és formálása a gazdasági szereplők azonosításán és a saját gazdasági szerepe tudatosításán keresztül.

A gazdaságra vonatkozó korábbi ismeretek rendszerezése.

Témák

Fejlesztési feladatok

Kapcsolódási pontok

A gazdaság legfontosabb szereplői, és kapcsolatuk a piacgazdaságban (háztartások, vállalatok, állam, külföld, piac, pénzügyi közvetítők).

 

A pénz funkciói és formái (érme, bankjegy, pénzhelyettesítők, bankkártyák). Az infláció.

 

Pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat, tőke, árfolyam).

 

Egy diák lehetséges gazdasági szerepei (munka, fogyasztás, gazdálkodás a zsebpénzzel).

 

Tapasztalatszerzés: internetes tájékozódás árfolyamokról és befektetési lehetőségekről.

Ismeretszerzés, tanulás:

-        A piacgazdaság modelljének megalkotása, a szereplők és a piacok közötti kapcsolatrendszer megértése.

-        Kiselőadások tartása a pénztörténet főbb korszakairól.

-        Egy külföldi osztálykirándulás költségvetésének elkészítése – a valuták közötti váltás gyakorlásával együtt.

 

Kritikai gondolkodás:

-        Gazdasági-pénzügyi döntések szimulálása néhány feltételezett gazdasági változás tükrében.

-        Nyert, illetve feláldozott haszon mérlegelése néhány gazdasági döntésben.

Földrajz:

A gazdaság ágazatai. A magyar gazdaság főbb működési területei.

A piac működésének alapelvei. A pénz szerepe a gazdaságban. Nemzeti és közös valuták. Árfolyam, valutaváltás.

 

Matematika: Kamatszámítás.

 

Technika, életvitel és gyakorlat:

Korszerű pénzkezelés.

Kulcsfogalmak

Munka, gazdaság, piac, pénz, termelés, fogyasztás.

Fogalmak

Piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő, bankjegy, pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció.

           

 

 

Tematikai egység

Háztartás és családi gazdálkodás

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

Személyes tapasztalatok a családi – háztartási gazdálkodással kapcsolatban. Kamatszámítás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Egyéni felelősség, kezdeményezőképesség és az alkotó munka szerepének tudatos felismertetése.

A pénzkezelés alapvető fogalmainak megértetése a családi gazdálkodás legfontosabb kérdéseihez kapcsolódóan.

Témák

Fejlesztési feladatok

Kapcsolódási pontok

Családi bevételek:

munkával szerzett jövedelmek, nem munkával szerzett jövedelmek (társadalmi juttatások, tulajdonból származó jövedelmek, örökség, nyeremény, vagyon).

 

Családi kiadások: létszükségleti kiadások (élelem, ruházkodás, lakás, közüzemi szolgáltatások), egyéb kiadások (oktatási-kulturális, szabadidős és rekreációs kiadások).

 

Takarékosság a háztartások fogyasztásában és vásárlásában (energiahasználat, beruházás, tudatos vásárlás, hulladékkezelés és újrahasznosítás).

 

Családi pénzkezelési technikák (megtakarítás és befektetés, hiány és hitel, bankszámlák, bankkártyák és banki műveletek).

 

Tapasztalatszerzés: látogatás egy pénzintézetben, a lakossági folyószámlákhoz kapcsolódó banki tevékenységek megismerése.

Ismeretszerzés, tanulás:

-        A családi és a személyes szükségletek, illetve vágyak számbavétele. Ezek rangsorolása és szimulációs gyakorlat keretében való összevetése a reális lehetőségekkel.

-        Különféle élethelyzetekhez kapcsolódó családi költségvetések tervezése.

-        Számításokkal alátámasztott választás minimum két banki megtakarítási lehetőség közül.

-        A háztartási megtakarítási lehetőségek azonosításának gyakorlása szituációs játék keretében.

-        Lakossági folyószámla adatainak értelmezése. A családi bevételek és kiadások szerkezetének grafikus ábrázolása.

Földrajz:

Egy termék árát befolyásoló tényezők. Kiadás és bevétel. Különböző fizetési módok. A fogyasztási szokások változásai.

 

Matematika: Diagramok, táblázatok, grafikonok – adatleolvasás, készítés, értelmezés. Kamatos kamat, befektetés és hitel.

 

Technika, életvitel és gyakorlat:

A háztartás és a közszolgáltatások. Hulladékgazdálkodás.

Kulcsfogalmak

Család, szükséglet, munka, tulajdon, jövedelem.

Fogalmak

Háztartás, költségvetés, bevétel, kiadás, társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség, nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás, beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, kamat, bank, bankszámla, bankkártya, banki művelet, lakossági folyószámla.

           

 

 

 

 

 

 

 

Tematikai egység

Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás

Személyes és közvetett kommunikáció megkülönböztetése.

Minden médiumra kiterjedő, személyes médiahasználati tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

-        Az internet, a televízió, a videojáték (mozi, rádió, újság) szerepének meghatározása. A média használata a mindennapokban.

-        A különféle médiatartalmak értelmezése, a média funkcióinak (megörökítés, tájékoztatás, vélemények befolyásolása, jövedelemszerzés, szórakoztatás, gyönyörködtetés, önkifejezés) azonosítása.

-        A nyilvánosság jelentésének és jelentőségének meghatározása, szerepének tisztázása az egyes korokban és társadalmakban.

Informatika:

Tájékozódás néhány online szolgáltatás céljáról, lehetőségéről.

Az internet kommunikációs szolgáltatásai (MSN, Skype, VoIP, chat, blog).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Média, tömegkommunikáció, médiahasználat, funkció, médiaszöveg.

nyilvánosság.

         

 

 

Tematikai egység

A médiamodellek és intézmények.

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás

A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: a fogyasztók/felhasználók és a médiatartalom-előállítók.

Információk saját környezet médiahasználati szokásairól.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak megértetése, hogy miért jelenik meg a média közönsége kettős szerepben: mint vásárló és mint áru.

A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

-        A médiapiacon az olvasóért, nézőért, felhasználóért folyó verseny szereplői, jellemzői és eszközei.

-        A fontosabb médiamodellek (közszolgálati, kereskedelmi, közösségi média) és jellemzői, valamint azok megkülönböztetése.

-        A médiaintézmények célközönségei (életkor, nem, végzettség, kulturális és egzisztenciális héttér, érdeklődés).

-        A közösségi hálózatok funkciói, jellemzői.

Magyar nyelv és irodalom:

A beszélő és az elbeszélő szerep, a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözősége, a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérései.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média.

         

 

 

 

Tematikai egység

A média társadalmi szerepe, használata –

Reklám és hír a hagyományos és az új médiában

Órakeret 2 óra

 

Előzetes tudás

A kereskedelmi kommunikáció (reklám) megjelenési helyeinek, alapformáinak ismerete.

A hírgyártáshoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete.

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A „naiv fogyasztói” szemlélet átértékelése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése.

 

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 

        A reklámok a hirdetés és a médiaipar jellemzői.

        A hírgyártás folyamatának, szereplőinek azonosítása.

        A hír, a kommentár és a hírérték fogalmának meghatározása.

        A pártatlanság és korlátai.

Vizuális kultúra: Reklámhordozó felületek gyűjtése, csoportosítása, olvasása, értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján.

 

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hír, kommentár, hírérték, hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal.

 

 

 

 

             A 7-8. évfolyam kimeneti követelményei

 

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása.

A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése.

Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése.

A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését.

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre.

Ismerje a 19-20. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.

Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az államalapítástól kezdve, napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére.

 Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik.

Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki.

Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok.

Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők.

Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.

Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból.

Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget.

Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani.

Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat.

Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.

Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet.

Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit.

Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani.

Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni.

Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit.

Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát.

Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket.

             

    Az összes óraszám tartalmazza a kerettantervi óraszámokon felül  -   az egyes tematika egységek között a szükségleteknek megfelelőn elosztva - egyrészt  a 10 %-nyi szabad órakeretet,melyet

  -  az ismeretanyag elmélyítésére,

  -  gyakorlásra,

   - képességfejlesztésre használunk  fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TESTNEVELÉS

1-4. évfolyam

 

 

Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása alegfontosabb cél. Az alapkészségek (természetes mozgásformák) mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtásuk kialakulása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, mivel ezek jelentik a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági és táncos mozgások alapfeltételeit. A fejlesztési folyamat során érvényesülnie kell a fokozatosság elvének, amely a természetes mozgások egyszerű végrehajtási mintáitól elindulva egyre összetettebb, komplexebb helyzetekben történő alkalmazást jelenti. A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist. A mozgástanulással párhuzamosan történjen a már cselekvésbiztos mozgásformák alkalmazása összetettebb játéktevékenységekben és kontrollált versenyszituációkban is. Akontrollált versenyszituációk során‑ a motiváció fenntarthatósága és az esélyegyenlőség érdekében ‑ a mozgásos tevékenységek precíz végrehajtásán, a variációk sokaságán van a hangsúly, nem a mért abszolút teljesítményen. A mozgástanulási és pszichomotoros képességfejlesztési folyamatban a sikerorientált gyakorlási feltételek, az élménygazdagság, a játék és játékosság az uralkodó, amely mélyíti a mozgásos tevékenységekhez és testneveléshez kapcsolódó pozitív érzelmi viszonyulást. A természetes mozgások alkalmazása sportági jellegű mozgásokban egyre nagyobb teret kap, amely a további koordinációs képességfejlődés záloga. A játéktevékenység során is fejlődés mutatkozik, ami az egyre nehezedő szabályok mellett, az egyszerű taktikai feladatok felismerésében és egyre tudatosabb alkalmazásában nyilvánul meg. A mozgásos tevékenységek közbeni kooperációs és kommunikációs lehetőségek, kreativitást igénylő tanulási helyzetek hozzájárulnak a problémamegoldó gondolkodás, valamint a szociális kompetenciák fejlődéséhez. A játéktevékenység nehezedő feladathelyzetei előidézte döntési kényszer hozzájárul a felelősségteljes viselkedés formálódásához, a szociális és társadalmi, egyéni és közösségi kompetenciák kialakulásához.

A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű pszichomotoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást és az adekvát játékok alkalmazását helyezi előtérbe. A differenciáláselvét és az általa vezérelt gyakorlatot a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet áldoz a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a számára megszerezhető tudás legmagasabb szintjére, és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A fejlesztőmunka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de a menet közben bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, egyúttal a személyiségfejlesztés‑ az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok – hatásfokát. A várt eredmények ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak.

A testnevelés műveltségterület tartalmai az alapfokú nevelés-oktatás 1–2. évfolyamán a természetes (alap-) mozgáskészségek, illetve a pszichomotoros képességek játékos fejlesztésére, azok változatos, sokrétű és tudatos alkalmazására épülnek. A gyermekek fejlődési, fejlettségi jellemzőihez igazodó egyszerű, ugyanakkor változatos mozgástanulási és képességfejlesztési körülmények, koordinációt javító tanulási tartalmak, melyek stabilizálják az alapvető mozgáskészségeket, jelentik az alapvető fejlesztési célt. A 3–4. évfolyamon a mozgáskészségek tovább stabilizálódnak, az előzetes mozgástapasztalatokra építve tovább fejlődnek, és a mozgástanulás magasabb szintjére kerülnek. Az alapkészségek fejlesztésének folyamatában a komplexebb, nehezített körülmények közötti végrehajtások válnak uralkodóvá.

A már elsajátított készségek, fogalmak, kategóriák egységeinek beillesztése a mozgásos tevékenységrendszerbe a tantárgyközi tartalmak, a kompetenciák és a fejlesztési feladatok keretében hozzájárulnak a hatékonyabb tanuláshoz, a kedvezőbb tanulási teljesítményhez, ezen keresztül a nevelési folyamat sikerességéhez. Összességében elfogadó, ugyanakkor követelményeket támasztó, következetes nevelési környezetet biztosító légkör szükséges, ahol a gyermekek aktív, felfedező, velük született képességei megerősödnek.

A testnevelésórán lehetőség nyílik a fizikai és érzelmi biztonság megteremtésre, ezen keresztül a testnevelés tantárgyhoz kapcsolódó pozitív attitűdök kialakítására, mely olyan fejlesztési területek alapjául szolgálhat, mint például a pályaorientáció, atesti-lelki egészség és az eredményes tanulás. A tanítási-tanulási folyamat során a testneveléssel, a pedagógussal, a társaival, illetve önmagával szembeni bizalom megteremtése megalapoz olyan kiemelt fejlesztési területet, mint az ön- és társértékelés.

A társas interakciók, a feladatokkal járó fizikai kontaktusok, a közösségi sikerélmények, továbbá a legfontosabb magyar sporttörténeti ismeretek kitűnő alapját képezik a nemzeti öntudatnak és a hazafias nevelésnek.

A különböző sportágak, mozgásos tevékenységek, illetve a testnevelésórák rendszabályainak, szokásrendszerének kialakítása, a sportszerű viselkedés alapjainak tanulása az erkölcsi tulajdonságok fejlesztését hivatott szolgálni. A kooperáció lehetőségének biztosítása, a kommunikációs szabályok, formák és jelek megismerése és elsajátítása a demokráciára nevelés kiemelkedő színtere. A szabadtéren végzett mozgások és feladatok tudatos fejlesztést tesznek lehetővé a környezettudatossággal kapcsolatban. A szaknyelvi alapok megismertetése, a testnevelésórán használatos szerek, eszközök balesetmentes használatának megismerése és megértése, a testi és lelki működéseink felfedezése összekapcsolva a rendszeres testmozgás iránti igény kialakításával, kiteljesedik a testi-lelki egészségre nevelés mint a legfontosabb fejlesztési terület.

A fejlesztési területek feladatainak fent bemutatott megvalósításával, valamint a testnevelésóra sajátosságainak köszönhetően a hatékony, önálló tanulás és a szociális és állampolgári kompetencia kialakítása eredményes módon valósulhat meg. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésére a testnevelés oktatása keretében kiemelkedő lehetőség kínálkozik. Meghatározó eszköz a szaknyelvi, terminológiai, valamint a testkulturális ismeretek széles körű, igényes közvetítése a pedagógus által, de nem elhanyagolható a kommunikációs kompetencia fejlesztése szempontjából a pedagógus-tanuló kommunikáció milyensége, illetve a tanulók egymás közötti kommunikációjánakalakítása. Tanórai keretek között erre a hibajavítás, a saját és a társak teljesítményének megfigyelése és értékelése, a játékszituációk, illetve játékfeladatok megbeszélése, a sikerek és kudarcok okainak feltárása, az egymásnak nyújtott segítségadás stb. keretében nyílik lehetőség. Cél a testkultúrához kapcsolódó, valamint közösségben végzett motoros tanulás folyamatához kapcsolódó kommunikációs hajlandóság és nyitottság kialakítása.

A kezdeményezőkészség, a vállalkozói kompetencia fejlesztése a testnevelés és sport természetéből adódóan már ebben az életkori szakaszban is elkezdődhet. A kooperatív feladatokban, kreativitást és kommunikációt igénylő páros és társas gyakorlatokban, mozgásos játékokban, a tanórai csapatversenyeklebonyolításában, kezdetben irányítottan, majd az önállóságot növelve oldják meg aproblémákat a tanulók. Tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon, szervezeti és önkéntes formákban mindenki megtalálhatja a képességeinek, ambícióinak, érdeklődésének leginkább megfelelő szerepet, feladatkört.

A testnevelés-tanítás sajátos céljai közé kell sorolni az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztését. A motoros cselekvések mozgásmintát és mozgásmodellt megközelítő megjelenítésük által esztétikai tartalommal bírnak. Ennek kialakítása kiemelkedő jelentőségű az alapfokú nevelés kezdeti szakaszaiban. A kezdetektől nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenítésre, a végrehajtás minőségére, mert ezek egyrészt az eredményesség mutatói, másrészt a belső motiváció kiváltó hatásai lehetnek. Az esztétikai élmény átélése, a kifejezőkészség kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti érdeklődést, pozitív attitűdöt már ezen az iskolafokon is.

 

 

  1. évfolyam

Heti óraszám: 5

Éves óraszám: 5x37=185

 

 

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 10 óra+folyamatos

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása.

Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése.

A testi és lelki egészségért való személyes felelősség megalapozása.

A mozgáskoordináció fejlődésével a test- és térérzékelés javítása, az izomtudat kialakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség

Képességfejlesztő, fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével.

Egyszerű alapformájú, erősítő és nyújtó hatású gimnasztikai gyakorlatok.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását célzó speciális mozgásanyag.

Motoros tesztek, állapotfelmérés

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Egyedül, párban és csoportban egészségfejlesztő preventív, szokásjellegű motoros tevékenységformák.

Stressz- és feszültségoldó alapgyakorlatok.

Higiéniai ismeretek tudatos alkalmazása.

Baleset-megelőzés, motoros tevékenységek során bekövetkező egyszerű sérülések kezelése.

 

Térbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):

Egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, többes oszlopok, félkör és kör alakzatok, (szét)szórt alakzat, nyitódás, zárkózás, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon.

Gimnasztika:

Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal, eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Egyszerű nyújtó, erősítő és lazító, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelően eszközzel vagy eszköz nélkül. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok. Alapvető tartásos és mozgásos szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása.Játékos gyakorlatsorok zenére, zenés gimnasztika.

Keringésfokozó feladatok; játékos, zenés gimnasztika; gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.

Játék:

Játékfeladatok az érzelmek és a motiváció szabályozásáért.

Játékszabályok hatása a döntéshozatalra, szabálykövetésre és szabálytudatosságra.

Játéktípusok, játékstratégiák, élményszerűség, öröm a társas tevékenységekben.

Személyes és társas folyamatok szerepe a játékban és a konfliktuskezelésben.

Versenyzés

Sportági alapismeretek és alkalmazásuk.

Egyszerű sportági szabályok és versenyszabályok a sportversenyeken.

Sportszerűség, példakép a sportban.

 

A térbeli tudatosságot és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel. Keringésfokozó és testtartásjavító játékok.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:

Higiéniai alapismeretek mint felelősségtudatos szokásrendszer.

Helyes testtartás, gerincvédelem és egészségtudatosság.

Egészség, sport, életviteli és életmód alapismeretek, környezettudatosság.

Biztonság, baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási alapismeretek.

A stressz- és feszültségoldó alapismeretek.

 

Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban.

Motoros tesztek végrehajtása.

A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok.

Aktív, mozgásos relaxációs gyakorlatok és az interaktív relaxáció gyakorlatai.

 

 

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség

Motoros képességek rendszeres mérése tesztekkel, ezek hatása az önértékelésre és önkontrollra.

A helyes testtartás szerepe az énkép és testkép kialakításában.

A rendszeres testedzés hatása a szervezetre, felelősségvállalás.

Az edzettség és a teljesítmény a mindennapokban és a sportban.

A képességfejlesztés lehetőségei eszközzel és eszköz nélkül.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

Térbeli tudatosság (elhelyezkedés a térben, mozgásirány, horizontális síkok, útvonal, kiterjedés).

Energiabefektetés tudatossága (idő, gyorsaság, erő, állóképesség).

Eszközre és társra vonatkozó térbeli, időbeli és dinamikai viszonyok szerepe.

Kommunikációs szabályok, formák és jelek.

Kognitív, emocionális és szociális funkciók szerepe a mozgástanulásban, mozgásérzékelésben és alkotótevékenységben.

 

A bemelegítés és levezetés helyének és szerepének megértése.

A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.

Elemi ismeretek a szívről, a csontozatról és az izomzatról.

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek, a medence középhelyzetének, az iskolatáska-hordás gerinckímélő módjának megismerése. A motoros tesztekkel kapcsolatos alapvető ismeretek.

Alapvető tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek megértése, a testrészek ismerete.

Higiéniai alapismeretek: izzadás, mosakodás, váltócipő.

Relaxációs alapismeretek: ellazulás, nyugalom, jó közérzet.

Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés és a sporteszközök megóvása.

Személyes felelősség: alapvető szabályrendszer, a feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, baleset-megelőzés alapvető szabályainak megismerése, rendszabályok.

Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok.

 

Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai.

 

Vizuális kultúra:megismerő és befogadó képesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Bemelegítés, levezetés, fáradás, pihenés, feszítés, nyújtás, erősítés, ernyesztés, alakzat, testtartás, fájdalomküszöb, relaxáció, testrész, egészség, higiénia, felelős viselkedés, erő, lábtorna, izomláz, folyadékpótlás.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Órakeret 38 + 10 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában a cselekvésbiztonság formálása.

Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztése.

A mozgástanulás folyamatában a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásminták változatos és stabil végrehajtásának elérése‑ lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Járások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:

Helyben és haladással az ütközések elkerülésével; különböző irányokban és sebességgel; megindulásokkal és megállásokkal;irány- és sebességváltással; meghatározott, majd önállóan alkotott mozgásútvonalakon;dinamikus kar- és lábmozgásokkal összekötve;akadályok leküzdésével; dalra, énekre, zenére; menekülő, üldöző feladatokkal.Utánzó mozgások.

Egyszerű, 2-4 mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok egyénileg, párban és csoportban végrehajtva. Ugrások és szökdelések, talajra érkezések. Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán.

Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon, kettőzött szökdelés, galoppszökdelés mint alapvető természetes mozgáskészségek, valamint kombinációik végrehajtása.

Lendítések és körzések:

Különböző testrészekkel; testhelyzetekben; irányokba; tempóban; ritmusban végrehajtott mozdulatok gyakorlása.

Hajlítások és nyújtások:

Testrészek, ízületek differenciált hajlítása és nyújtása; szimmetrikusan, aszimmetrikusan; különböző testrészek hajlítása és nyújtása helyváltoztató és egyéb helyzetváltoztató mozgások közben; hajlítások és nyújtások összekapcsolása futásból felugrással, illetve eszközhasználattal.

Fordítások és fordulatok:

Fordítások különböző testrészekkel, ellentétesen („csavarodások”); fordítások és fordulatok különböző kiinduló helyzetekből; negyed, fél, háromnegyed és egész fordulat helyben, ugrással; fordítások és fordulatok párban, tükörképben és azonosan; fordulatok különböző helyváltoztató mozgások közben, különböző eszközökkel és eszközökön.

Tolások és húzások:

Toló és húzó mozdulatok helyben, különböző erőkifejtéssel, testrészekkel és eszközökkel; nagyobb tömegű eszközök húzása és tolása fokozódó erőkifejtéssel, csoportosan. Közös egyensúlyi helyzetek megtalálása párokban toló és húzó mozdulatokkal. Különböző testrészek emelése párokban.

Emelések és hordások:

Társemelések és társhordások 3-4 fős csoportokban, párokban. Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően.

Függés- és lengésgyakorlatok:

Mászókötélen, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően; „vándormászás” függőállásban vagy függésben.

Egyensúlygyakorlatok:

Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és egyenetlen felületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön, szereken fokozatosan nehezedő feltételek mellett (alátámasztás szélességének csökkentése, eszközmagasság, dinamikus kar- törzs- és lábgyakorlatok bekapcsolása, helyben és haladással, fordulattal stb.); szimmetrikus és aszimmetrikus helyzetekben; közös súlypont megtalálásával párokban. Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú hely- és helyzetváltoztató mozgásokból; eszközök egyensúlyban tartása helyben különböző testrészekkel, illetve eszközökkel; egyéb egyensúlygyakorlatok.

Gurulások, átfordulások:

Vízszintes tengely és hossztengely körül; különböző testrészeken, irányokba és sebességgel; társsal, társakkal; különböző kiinduló helyzetekből, előzetes vagy utólagos mozgással összekapcsolva.

Támaszok:

Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben; testsúlymozgatások (testsúlyáthelyezések), támlázás helyben különböző testhelyzetekben. Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon, különböző irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon, mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetések kézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások, kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-, átmászások eszközökre.

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok:

Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, alkotó, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok megismerése. A közösség összteljesítményén alapuló versenyjátékok alkalmazása. A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó versenyfeladatok.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

A térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben;mozgásirány;a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala;a mozgás kiterjedése.

Az energiabefektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutás fogalmak ismerete.

Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel;tárgyakkal és/vagy társsalvagy társakkal végzett gyakorlatok ismerete.

A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései. Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainak fogalmi ismerete.

Matematika: térbeli tájékozódás, síkidomok, törtek alapjai.

 

Környezetismeret: tájékozódási alapismeretek.

 

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Hely- és helyzetváltoztató mozgás,járás, futás, oldalazás, szökdelés, ugrás, lendítés, körzés, hajlítás, nyújtás, fordítás, fordulat, tolás, húzás, emelés, hordás, függés, lengés, egyensúlyozás, gurulás, átfordulás, támasz, mozgásirány, mozgásútvonal, mozgássík, erőkifejtés, lendület, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Manipulatív természetes mozgásformák

Órakeret30 + 8 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A sporteszközök balesetmentes használatának rögzítése.

Az egyéni képesség- és készségszinthez igazodó eszközhasználati formák kihívást jelentő és egyben élményszerű gyakoroltatása.

A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Dobások (gurítások) és elkapások:

Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával. Alsó, felső, mellső dobások.

Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközök elkapása egyénileg, párban és csoportban, helyben, haladással. Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal.

Rúgások, labdaátvételek lábbal:

Álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú mozgásból szabadon, társhoz, célra. Labdakontroll és labdavezetéses gyakorlatok a láb részeivel; tértárgyak vagy társak között; helyben és járás közben; meghatározott mozgásútvonalakon. Guruló labda megállítása talppal, belsővel. Játékos passzgyakorlatok falhoz, társhoz. 2-3 vagy több játékos együttműködése különböző alakzatokban, átadások irányának megváltoztatásával. Rúgások célra, különböző távolságra és magasságban. Rúgó feladatok kézből, pattanásból szabadon.

Labdavezetések kézzel:

Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, járás, futás és irányváltoztatás közben. Labdapattintások; labdavezetés: helyben és haladással testrészek körül; különböző kiinduló helyzetekben, irányokba és mozgásútvonalakon, magasságban; fokozódó sebességgel; ritmustartással és ritmusváltással egyénileg, párban, csoportban; a vizuális kontroll csökkentésével; labdavezetés közben megállás, elindulás.

Ütések testrésszel és eszközzel:

Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővel különböző célfelületekre, távolságokra, magasságokra, irányokba; háló (zsinór) fölött; különböző magasságban és ívben;párban és csoportokban; helyben és haladással.

A manipulatív természetes mozgásformákgyakorlása játékokban:

Szabályjátékok, feladatjátékok, egyszerű sportjáték előkészítő kis játékok; alkotó, kreatív és kooperatív játékok megismerése. Népi gyermekjátékok alkalmazása. A manipulatív mozgásokat alkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatív eszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versengések.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Biztonságos és balesetmentes eszközhasználat ismerete.

Az egyes manipulatív alapmozgások vezető műveletei, tanulási szempontjai.

Térbeli és energia-befektetésbeli ismeretek az eszközhasználat relációjában.

Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.

A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználat ismerete.

Matematika: műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek.

 

Informatika:médiainformatika.

 

Környezetismeret:testünk és életműködésünk, mozgások, tájékozódási alapismeretek.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Gurítás, dobás, elkapás, labdavezetés, labdaátvétel, rúgás, ütés, sporteszköz, használati szabály, kosárfogás, bekísérés, terelés, pattintás, labdaív, alsódobás, felsődobás, mellsődobás.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A pozitív megerősítés és a hibajavítás, valamint a segítségadás elfogadása.

A tér-, izom- és egyensúlyérzékelés fejlesztése.

A helyes testtartás kialakítása, a mozgások esztétikus végrehajtása, a ritmus és mozgás összhangjának megteremtése.

A test fölötti kontroll szerepének tudatosítása.

Az improvizációs készség fejlesztése, a tánc egyre pontosabbá, felszabadultabbá, kreatívabbá tétele.

A magyar népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Torna

Torna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátfordulás előre, hátra; tarkóállás;). Ugrások, támaszugrások és rávezető gyakorlataik az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról megfelelő magasságú svédszekrényre (függőleges repülés, felugrás térdelésbe, felguggolás). 2-4 mozgásforma kapcsolatából alkotott egyszerű tornagyakorlatok végrehajtása; kötél és/vagy rúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás). Egyszerű páros és társas gúlatorna.

Tánc

A fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotott mozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulatának, dinamikájának kifejezése a gyermeki kreativitás által.

Kísérő zenére, saját énekre vagy belső lüktetésre épülő ritmusos járások, dobogás, taps, az ütemhangsúly érzékeltetésének gyakorlatai. Több, kiválasztott motívum, egyszerű motívumkapcsolatok. Páros és csoportos egyszerű térformájú motívumfüzérek.

Tornához és tánchoz kapcsolódó játékok

Szerep- és szabályjátékok, illetve kreatív és kooperatív játékok torna, illetve tánc jellegű mozgásformák beépítésével. Anéphagyományból ismert, sport jellegű, párválasztó, fogyó-gyarapodó és kapuzó játékok.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Mozgáskapcsolatok a testrészek és a társak viszonylatában, a térbeli tudatosság összetevőinek felismerése, saját és a társak testi épségének fontossága.

A táncokkal kapcsolatos alapfogalmak, néhány néphagyomány ismerete.

A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolhatók.

Ének-zene: magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok, improvizáció, ritmikai ismeretek.

 

Környezetismeret: az élő természet alapismeretei.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Tornaszer, spicc, feszes testtartás, támasz, függés, egyensúlyozás, ritmuskövetés, tornaelem, mászókulcsolás, megkülönböztetés, felismerés, kör, sor, pár, kapu, lépés (motívum), rögtönzés (improvizáció), tempó, kígyóvonal, csigavonal.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A természetes mozgásformák, sokoldalú alkalmazása az atlétikai jellegű mozgások végrehajtása során. A Kölyökatlétika mozgásanyagának gyakorlása során az ügyesség, koordinációs képesség fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése.

A gyakorlási folyamat során az önértékelés fejlesztése,a gyakorlás fontosságának, hatásának tudatosítása az ügyesség, és koordináció fejlődésében.


Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Járás és futás mozgásformái: egyenletes vagy változó sebességgel, különböző irányokba, mozgásútvonalon, különböző lépésfrekvenciával és lépéstávolsággal, szabadon és akadályok felett (természetes és kényszerítő körülmények között).

Ugrások és szökdelések mozgásformái:egyenletes vagy változó ugrástávolsággal, magassággal, irányokban, mozgásútvonalon páros és egy lábon, különböző síkokban, kis ismétlésszámokkal.

Dobások mozgásformái: lökő-, hajító- és vető gyakorlatok: döntően célbadobással vízszintesenés/vagy függőlegesen változó, váltakozóirányokba, különböző anyagú, formájú, súlyú eszközökkel. 

 

Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a Kölyökatlétika versenyrendszerében

Szabályjátékok, feladatjátékok, atlétikai jellegű futások, ugrások és dobások, a Kölyökatlétika eszközkészletének beépítésével, akadálypályákon, kontrollált csapatversenyek formájában.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Az energia-befektetés tudatosságának összetevői, a rajthoz kapcsolódó vezényszavak, a dobásokhoz kapcsolódó balesetvédelmi szabályok, idő- és távolságmérés, Kölyökatlétikai eszközök elnevezései, a tanult mozgások ismerete. A kitartás pozitív értékként való elfogadása.

Matematika: mérés, mérhető tulajdonságok.

 

Vizuális kultúra:közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

 

Környezetismeret:testünk, életműködéseink.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Futóiskola, dobóiskola, ugróiskola, lendületszerzés, elrugaszkodás, repülés, érkezés, elugrás, felugrás, leugrás, karlendítés, sprint (vágta), légzésszabályozás.

     

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása során a természetes hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes mozgásformák játékos formában történő alkalmazásával a játéktevékenység fejlesztése. A tevékenységek során az énközpontúság csökkentése a taktikai gondolkodás megalapozása és a csapathoz való pozitív viszony alakítása során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Kis létszámú, játékos hely-, helyzetváltoztató és manipulatív feladatmegoldások:labdarúgás, minikosárlabda, miniröplabda, szivacskézilabda, illetve egyéb sportjáték jelleggel. Támadó és védekező szerepek kisjátékok közben. A játékszabályok fokozatos bevezetése a játéktevékenység során.

Labdarúgás: A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása 4:1 felállási formában, rombuszalakzatban. Kapura rúgások (kapus nélkül).

Minikosárlabda:Kosárra dobási kísérletek alacsony gyűrűre.

Sportjáték-előkészítő kisjátékok: Létszámfölényes és létszámazonos helyzetek megoldása.

Kooperatív miniröplabda játékok; célbadobó-, ütő- és rúgójátékok; vonaljátékok; „cicajátékok”; zsinórlabda; sportjátékok kislétszámú mérkőzései egyszerűsített szabályokkal.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Mozgáskapcsolatok megértése eszközzel, társakkal. Baleset-megelőzési ismeretek.

Játékfeladatok, játékszabályok keretein belüli cselekvés, a társas szabályok megsértésének észlelése és jelzése, alkalmazkodás az irányításhoz. A sportszerűség fogalmának megértése.

Technika, életvitel és gyakorlat:anyagok és alakításuk.

 

Vizuális kultúra:vizuális kommunikáció.

 

Környezetismeret: testünk és életműködéseink, tájékozódásialapismeretek.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Játékfeladat, játékszabály,helyezkedés, labdatartás, üres terület, védekezés, támadás, összjáték, technikai elem, együttműködés, sportszerűség, győztes, vesztes, megegyezés, különbözőség, másság, elfogadás, szabályszegés.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az önvédelmi és küzdő mozgások gyakorlása közben az önszabályozás fejlesztése.

A sérülésmentes eséstechnikák kialakításának elkezdése, a húzások-tolások, emelések és hordások optimális erőkifejtéssel történő végrehajtása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Társtolások és húzások: Különböző kiinduló helyzetből, a test különböző részeivel, változó, váltakozó erőkifejtéssel.

Kötélhúzások: Párban és csapatban különböző kiinduló helyzetekből.

Esések és tompításaik: Előre, hátra, oldalra, le és át.

Küzdőjátékok.

Kooperatív játékok erőfejlesztő tartalommal.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

A mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési és szabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusának ismerete.

Környezetismeret:testünk, életműködéseink.

 

Vizuális kultúra:vizuális kommunikáció.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Önkontroll, küzdés, tompítás, esés, erőbedobás, erőkifejtés, sportszerűség, düh, erőkifejtés, csel.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 24 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az igény felkeltése a megismert mozgásos tevékenységek szabadidős tevékenységként való végzése iránt.

Örömteli, közösségben történő gyakorlásuk révén a tantárgyhoz fűződő kedvező attitűdök, érzelmi és szociális területek erősítése, fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Ismerkedés az alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikai készletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkala lehetőségek függvényében:

Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetben változatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékok havon és jégen siklások,;gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal, falmászás; íjászat, lovaglás, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos tevékenységek.

Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekben megvalósítható játékok.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Az alternatívan választható szabadidős tevékenységek tanulásához tartozó minimális fogalmi készlet, az aktív játék lehetőségeinek felismerése, jellemzőinek ismerete, a tevékenységekhez tartozó balesetvédelmi szempontok ismerete, a szabad levegőn mozgás környezeti és időjárási feltételeinek, egészségvédő értékeinek megértése, a környezetvédelem melletti elkötelezettség jelentőségének megértése, mások szándékainak tartós figyelembevétele, a csoporthoz tartozás megélése a közös mozgás által, aktív kezdeményező, a sport mint örömforrás megélése, az egyén erős oldalának felfedezése.

 

A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesített szakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.

Magyar nyelv és irodalom:dramatikus játékok.

 

Környezetismeret:éghajlat, időjárás.

 

Technika,életvitelés gyakorlat:közlekedési ismeretek.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Aktív játék, aktív pihenés, szabadidős tevékenység, sporteszköz.

         

 

 

A fejlesztés várt eredményei az első évfolyamos ciklus végén

Előkészítő és preventív mozgásformák

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása.

A testrészek megnevezése.

A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.

A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei.

Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása.

Az iskolatáska gerinckímélő hordása.

A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk.

A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete.

Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat.

Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése..A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokravonatkoztatva.

 

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával.

A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.

 

Manipulatív természetes mozgásformák

A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete.

Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában.

A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés.

A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása.

 

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása.

Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön.

Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban.

A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben.

A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása.

 

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban

A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.

Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban.

Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.

 

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete.

Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban.

A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése.

A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása.

A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

 

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása.

A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben.

A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése.

Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak.

 

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról.

A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete.

A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során.

Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

 

 

 

 


 

 

2. évfolyam

Heti óraszám: 5 óra

Éves óraszám: 5x37óra=185 óra

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 10 óra + folyamatos

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása.

Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése.

A testi és lelki egészségért való személyes felelősség megalapozása.

A mozgáskoordináció fejlődésével a test- és térérzékelés javítása, az izomtudat kialakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség

Képességfejlesztő, fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével.

Egyszerű alapformájú, erősítő és nyújtó hatású gimnasztikai gyakorlatok.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását célzó speciális mozgásanyag.

Motoros tesztek, állapotfelmérés

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Egyedül, párban és csoportban egészségfejlesztő preventív, szokásjellegű motoros tevékenységformák.

Stressz- és feszültségoldó alapgyakorlatok.

Higiéniai ismeretek tudatos alkalmazása.

Baleset-megelőzés, motoros tevékenységek során bekövetkező egyszerű sérülések kezelése.

 

Térbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):

Egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, többes oszlopok, félkör és kör alakzatok, (szét)szórt alakzat, nyitódás, zárkózás, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon.

Gimnasztika:

Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal, eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Egyszerű nyújtó, erősítő és lazító, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelően eszközzel vagy eszköz nélkül. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok. Alapvető tartásos és mozgásos szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása.Játékos gyakorlatsorok zenére, zenés gimnasztika.

Keringésfokozó feladatok; játékos, zenés gimnasztika; gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.

Játék:

Játékfeladatok az érzelmek és a motiváció szabályozásáért.

Játékszabályok hatása a döntéshozatalra, szabálykövetésre és szabálytudatosságra.

Játéktípusok, játékstratégiák, élményszerűség, öröm a társas tevékenységekben.

Személyes és társas folyamatok szerepe a játékban és a konfliktuskezelésben.

Versenyzés

Sportági alapismeretek és alkalmazásuk.

Egyszerű sportági szabályok és versenyszabályok a sportversenyeken.

Sportszerűség, példakép a sportban.

 

A térbeli tudatosságot és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel. Keringésfokozó és testtartásjavító játékok.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:

Higiéniai alapismeretek mint felelősségtudatos szokásrendszer.

Helyes testtartás, gerincvédelem és egészségtudatosság.

Egészség, sport, életviteli és életmód alapismeretek, környezettudatosság.

Biztonság, baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási alapismeretek.

A stressz- és feszültségoldó alapismeretek.

 

Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban.

Motoros tesztek végrehajtása.

A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok.

Aktív, mozgásos relaxációs gyakorlatok és az interaktív relaxáció gyakorlatai.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség

Motoros képességek rendszeres mérése tesztekkel, ezek hatása az önértékelésre és önkontrollra.

A helyes testtartás szerepe az énkép és testkép kialakításában.

A rendszeres testedzés hatása a szervezetre, felelősségvállalás.

Az edzettség és a teljesítmény a mindennapokban és a sportban.

A képességfejlesztés lehetőségei eszközzel és eszköz nélkül.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

Térbeli tudatosság (elhelyezkedés a térben, mozgásirány, horizontális síkok, útvonal, kiterjedés).

Energiabefektetés tudatossága (idő, gyorsaság, erő, állóképesség).

Eszközre és társra vonatkozó térbeli, időbeli és dinamikai viszonyok szerepe.

Kommunikációs szabályok, formák és jelek.

Kognitív, emocionális és szociális funkciók szerepe a mozgástanulásban, mozgásérzékelésben és alkotótevékenységben.

 

A bemelegítés és levezetés helyének és szerepének megértése.

A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.

Elemi ismeretek a szívről, a csontozatról és az izomzatról.

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek, a medence középhelyzetének, az iskolatáska-hordás gerinckímélő módjának megismerése. A motoros tesztekkel kapcsolatos alapvető ismeretek.

Alapvető tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek megértése, a testrészek ismerete.

Higiéniai alapismeretek: izzadás, mosakodás, váltócipő.

Relaxációs alapismeretek: ellazulás, nyugalom, jó közérzet.

Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés és a sporteszközök megóvása.

Személyes felelősség: alapvető szabályrendszer, a feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, baleset-megelőzés alapvető szabályainak megismerése, rendszabályok.

Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok.

 

Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai.

 

Vizuális kultúra:megismerő és befogadó képesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Bemelegítés, levezetés, fáradás, pihenés, feszítés, nyújtás, erősítés, ernyesztés, alakzat, testtartás, fájdalomküszöb, relaxáció, testrész, egészség, higiénia, felelős viselkedés, erő, lábtorna, izomláz, folyadékpótlás.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Órakeret 40+8 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában a cselekvésbiztonság formálása.

Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztése.

A mozgástanulás folyamatában a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásminták változatos és stabil végrehajtásának elérése ‑ lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Járások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:

Helyben és haladással az ütközések elkerülésével; különböző irányokban és sebességgel; megindulásokkal és megállásokkal;irány- és sebességváltással; meghatározott, majd önállóan alkotott mozgásútvonalakon;dinamikus kar- és lábmozgásokkal összekötve;akadályok leküzdésével; dalra, énekre, zenére; menekülő, üldöző feladatokkal.Utánzó mozgások.

Egyszerű, 2-4 mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok egyénileg, párban és csoportban végrehajtva. Ugrások és szökdelések, talajra érkezések. Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán.

Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon, kettőzött szökdelés, galoppszökdelés mint alapvető természetes mozgáskészségek, valamint kombinációik végrehajtása.

Lendítések és körzések:

Különböző testrészekkel; testhelyzetekben; irányokba; tempóban; ritmusban végrehajtott mozdulatok gyakorlása.

Hajlítások és nyújtások:

Testrészek, ízületek differenciált hajlítása és nyújtása; szimmetrikusan, aszimmetrikusan; különböző testrészek hajlítása és nyújtása helyváltoztató és egyéb helyzetváltoztató mozgások közben; hajlítások és nyújtások összekapcsolása futásból felugrással, illetve eszközhasználattal.

Fordítások és fordulatok:

Fordítások különböző testrészekkel, ellentétesen („csavarodások”); fordítások és fordulatok különböző kiinduló helyzetekből; negyed, fél, háromnegyed és egész fordulat helyben, ugrással; fordítások és fordulatok párban, tükörképben és azonosan; fordulatok különböző helyváltoztató mozgások közben, különböző eszközökkel és eszközökön.

Tolások és húzások:

Toló és húzó mozdulatok helyben, különböző erőkifejtéssel, testrészekkel és eszközökkel; nagyobb tömegű eszközök húzása és tolása fokozódó erőkifejtéssel, csoportosan. Közös egyensúlyi helyzetek megtalálása párokban toló és húzó mozdulatokkal. Különböző testrészek emelése párokban.

Emelések és hordások:

Társemelések és társhordások 3-4 fős csoportokban, párokban. Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően.

Függés- és lengésgyakorlatok:

Mászókötélen, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően; „vándormászás” függőállásban vagy függésben.

Egyensúlygyakorlatok:

Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és egyenetlen felületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön, szereken fokozatosan nehezedő feltételek mellett (alátámasztás szélességének csökkentése, eszközmagasság, dinamikus kar- törzs- és lábgyakorlatok bekapcsolása, helyben és haladással, fordulattal stb.); szimmetrikus és aszimmetrikus helyzetekben; közös súlypont megtalálásával párokban. Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú hely- és helyzetváltoztató mozgásokból; eszközök egyensúlyban tartása helyben különböző testrészekkel, illetve eszközökkel; egyéb egyensúlygyakorlatok.

Gurulások, átfordulások:

Vízszintes tengely és hossztengely körül; különböző testrészeken, irányokba és sebességgel; társsal, társakkal; különböző kiinduló helyzetekből, előzetes vagy utólagos mozgással összekapcsolva.

Támaszok:

Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben; testsúlymozgatások (testsúlyáthelyezések), támlázás helyben különböző testhelyzetekben. Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon, különböző irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon, mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetések kézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások, kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-, átmászások eszközökre.

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok:

Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, alkotó, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok megismerése. A közösség összteljesítményén alapuló versenyjátékok alkalmazása. A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó versenyfeladatok.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

A térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben;mozgásirány;a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala;a mozgás kiterjedése.

Az energiabefektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutás fogalmak ismerete.

Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel;tárgyakkal és/vagy társsalvagy társakkal végzett gyakorlatok ismerete.

A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései. Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainak fogalmi ismerete.

Matematika: térbeli tájékozódás, síkidomok, törtek alapjai.

 

Környezetismeret: tájékozódási alapismeretek.

 

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hely- és helyzetváltoztató mozgás, járás, futás, oldalazás, szökdelés, ugrás, lendítés, körzés, hajlítás, nyújtás, fordítás, fordulat, tolás, húzás, emelés, hordás, függés, lengés, egyensúlyozás, gurulás, átfordulás, támasz, mozgásirány, mozgásútvonal, mozgássík, erőkifejtés, lendület, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Manipulatív természetes mozgásformák

Órakeret 29 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A sporteszközök balesetmentes használatának rögzítése.

Az egyéni képesség- és készségszinthez igazodó eszközhasználati formák kihívást jelentő és egyben élményszerű gyakoroltatása.

A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Dobások (gurítások) és elkapások:

Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával. Alsó, felső, mellső dobások.

Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközök elkapása egyénileg, párban és csoportban, helyben, haladással. Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal.

Rúgások, labdaátvételek lábbal:

Álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú mozgásból szabadon, társhoz, célra. Labdakontroll és labdavezetéses gyakorlatok a láb részeivel; tértárgyak vagy társak között; helyben és járás közben; meghatározott mozgásútvonalakon. Guruló labda megállítása talppal, belsővel. Játékos passzgyakorlatok falhoz, társhoz. 2-3 vagy több játékos együttműködése különböző alakzatokban, átadások irányának megváltoztatásával. Rúgások célra, különböző távolságra és magasságban. Rúgó feladatok kézből, pattanásból szabadon.

Labdavezetések kézzel:

Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, járás, futás és irányváltoztatás közben. Labdapattintások; labdavezetés: helyben és haladással testrészek körül; különböző kiinduló helyzetekben, irányokba és mozgásútvonalakon, magasságban; fokozódó sebességgel; ritmustartással és ritmusváltással egyénileg, párban, csoportban; a vizuális kontroll csökkentésével; labdavezetés közben megállás, elindulás.

Ütések testrésszel és eszközzel:

Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővel különböző célfelületekre, távolságokra, magasságokra, irányokba; háló (zsinór) fölött; különböző magasságban és ívben;párban és csoportokban; helyben és haladással.

A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékokban:

Szabályjátékok, feladatjátékok, egyszerű sportjáték előkészítő kis játékok; alkotó, kreatív és kooperatív játékok megismerése. Népi gyermekjátékok alkalmazása. A manipulatív mozgásokat alkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatív eszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versengések.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Biztonságos és balesetmentes eszközhasználat ismerete.

Az egyes manipulatív alapmozgások vezető műveletei, tanulási szempontjai.

Térbeli és energia-befektetésbeli ismeretek az eszközhasználat relációjában.

Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.

A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználat ismerete.

Matematika: műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek.

 

Informatika: médiainformatika.

 

Környezetismeret: testünk és életműködésünk, mozgások, tájékozódási alapismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gurítás, dobás, elkapás, labdavezetés, labdaátvétel, rúgás, ütés, sporteszköz, használati szabály, kosárfogás, bekísérés, terelés, pattintás, labdaív, alsódobás, felsődobás, mellsődobás.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A pozitív megerősítés és a hibajavítás, valamint a segítségadás elfogadása.

A tér-, izom- és egyensúlyérzékelés fejlesztése.

A helyes testtartás kialakítása, a mozgások esztétikus végrehajtása, a ritmus és mozgás összhangjának megteremtése.

A test fölötti kontroll szerepének tudatosítása.

Az improvizációs készség fejlesztése, a tánc egyre pontosabbá, felszabadultabbá, kreatívabbá tétele.

A magyar népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Torna

Torna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátfordulás előre, hátra; tarkóállás; bátorugrás; lebegő- és mérlegállás; kézállást előkészítő gyakorlatok). Ugrások, támaszugrások és rávezető gyakorlataik az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról megfelelő magasságú svédszekrényre (függőleges repülés, felugrás térdelésbe, felguggolás, huszárugrás). 2-4 mozgásforma kapcsolatából alkotott egyszerű tornagyakorlatok végrehajtása; kötél és/vagy rúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás). Alaplendület és leugrás alacsonygyűrűn és/vagy nyújtón és/vagy játszótéri eszközökön. Egyszerű páros és társas gúlatorna.

Tánc

A fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotott mozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulatának, dinamikájának kifejezése a gyermeki kreativitás által.

Kísérő zenére, saját énekre vagy belső lüktetésre épülő ritmusos járások, dobogás, taps, az ütemhangsúly érzékeltetésének gyakorlatai. Több, kiválasztott motívum, egyszerű motívumkapcsolatok. Páros és csoportos egyszerű térformájú motívumfüzérek.

Tornához és tánchoz kapcsolódó játékok

Szerep- és szabályjátékok, illetve kreatív és kooperatív játékok torna, illetve tánc jellegű mozgásformák beépítésével. Anéphagyományból ismert, sport jellegű, párválasztó, fogyó-gyarapodó és kapuzó játékok.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Mozgáskapcsolatok a testrészek és a társak viszonylatában, a térbeli tudatosság összetevőinek felismerése, saját és a társak testi épségének fontossága.

A táncokkal kapcsolatos alapfogalmak, néhány néphagyomány ismerete.

A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolhatók.

Ének-zene: magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok, improvizáció, ritmikai ismeretek.

 

Környezetismeret: az élő természet alapismeretei.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tornaszer, spicc, feszes testtartás, támasz, függés, egyensúlyozás, ritmuskövetés, tornaelem, mászókulcsolás, megkülönböztetés, felismerés, kör, sor, pár, kapu, lépés (motívum), rögtönzés (improvizáció), tempó, kígyóvonal, csigavonal.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 20+4 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A természetes mozgásformák, sokoldalú alkalmazása az atlétikai jellegű mozgások végrehajtása során. A Kölyökatlétika mozgásanyagának gyakorlása során az ügyesség, koordinációs képesség fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése.

A gyakorlási folyamat során az önértékelés fejlesztése, a gyakorlás fontosságának, hatásának tudatosítása az ügyesség, és koordináció fejlődésében.


Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Járás és futás mozgásformái: egyenletes vagy változó sebességgel, különböző irányokba, mozgásútvonalon, különböző lépésfrekvenciával és lépéstávolsággal, szabadon és akadályok felett (természetes és kényszerítő körülmények között).

Ugrások és szökdelések mozgásformái: egyenletes vagy változó ugrástávolsággal, magassággal, irányokban, mozgásútvonalon páros és egy lábon, különböző síkokban, kis ismétlésszámokkal.

Dobások mozgásformái: lökő-, hajító- és vető gyakorlatok: döntően célbadobással vízszintesen és/vagy függőlegesen változó, váltakozó irányokba, különböző anyagú, formájú, súlyú eszközökkel. 

 

Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a Kölyökatlétika versenyrendszerében

Szabályjátékok, feladatjátékok, atlétikai jellegű futások, ugrások és dobások, a Kölyökatlétika eszközkészletének beépítésével, akadálypályákon, kontrollált csapatversenyek formájában.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Az energia-befektetés tudatosságának összetevői, a rajthoz kapcsolódó vezényszavak, a dobásokhoz kapcsolódó balesetvédelmi szabályok, idő- és távolságmérés, Kölyökatlétikai eszközök elnevezései, a tanult mozgások ismerete. A kitartás pozitív értékként való elfogadása.

Matematika: mérés, mérhető tulajdonságok.

 

Vizuális kultúra: közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

 

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Futóiskola, dobóiskola, ugróiskola, lendületszerzés, elrugaszkodás, repülés, érkezés, elugrás, felugrás, leugrás, karlendítés, sprint (vágta), légzésszabályozás.

     

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Órakeret 15 +2óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása során a természetes hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes mozgásformák játékos formában történő alkalmazásával a játéktevékenység fejlesztése. A tevékenységek során az énközpontúság csökkentése a taktikai gondolkodás megalapozása és a csapathoz való pozitív viszony alakítása során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Kis létszámú, játékos hely-, helyzetváltoztató és manipulatív feladatmegoldások: labdarúgás, minikosárlabda, miniröplabda, szivacskézilabda, illetve egyéb sportjáték jelleggel. Támadó és védekező szerepek kisjátékok közben. A játékszabályok fokozatos bevezetése a játéktevékenység során.

Labdarúgás: A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása 4:1 felállási formában, rombuszalakzatban. Kapura rúgások (kapus nélkül).

Szivacskézilabda: Passzgyakorlatok, kapura lövések.

Minikosárlabda: Kosárra dobási kísérletek alacsony gyűrűre.

Miniröplabda: Kosárérintés és alkarérintés próbálkozások léggömbbel, puha labdával.

Sportjáték-előkészítő kisjátékok: Létszámfölényes és létszámazonos helyzetek megoldása.

Kooperatív miniröplabda játékok; célbadobó-, ütő- és rúgójátékok; vonaljátékok; „cicajátékok”; zsinórlabda; sportjátékok kislétszámú mérkőzései egyszerűsített szabályokkal.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Mozgáskapcsolatok megértése eszközzel, társakkal. Baleset-megelőzési ismeretek.

Játékfeladatok, játékszabályok keretein belüli cselekvés, a társas szabályok megsértésének észlelése és jelzése, alkalmazkodás az irányításhoz. A sportszerűség fogalmának megértése.

Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok és alakításuk.

 

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

 

Környezetismeret: testünk és életműködéseink, tájékozódásialapismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Játékfeladat, játékszabály,helyezkedés, labdatartás, üres terület, védekezés, támadás, összjáték, technikai elem, együttműködés, sportszerűség, győztes, vesztes, megegyezés, különbözőség, másság, elfogadás, szabályszegés.

         

 

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Órakeret 30 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A megváltozott tanulási környezethez való alkalmazkodással párhuzamosan, az új közegben történő gyakorláshoz szükséges magatartási és balesetvédelmi szabályrendszer kialakítása.

A vízben történő biztonságos tájékozódás, a vízbiztonság és a vízszeretet megalapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az úszásoktatás helyi döntésen alapuló választás. Amennyiben a helyi tantervben nem szerepel, a többi tematikus terület óraszámait – különös tekintettel az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekre – az úszás óraszámával meg kell növelni.

 

MOZGÁSMŰVELTSÉG

A vízhez szoktatás gyakorlatai:

Járás a vízben; medence szélén végzett úszómozdulatok; merülési gyakorlatok; vízbeugrások; siklás- és lebegési gyakorlatok, a légzésszabályozást segítő gyakorlatok; ismerkedés a mélyvízzel.

A téri tájékozódás, térérzékelés fejlesztése kisvízben. Játékos vízhez szoktató gyakorlatok koordinációs és erőfejlesztő céllal.

Játékok a vízben:

Vízhezszoktató, úszó-, vízbeugró-, merülőgyakorlatok, vízi csapatjátékok eszközökkel, vízilabda-, illetve röplabdajellegű labdás játékok, egyéb játékok különféle eszközökkel.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Uszodai rendszabályok, a vízmélységgel kapcsolatos életvédelmi tudnivalók, az úszástechnikák vezető műveleteinek ismerete, önbizalom és bizalom mások iránt, az úszástanulással, vízben mozgással kapcsolatos érzések kommunikációja, irányítás általi alkalmazkodás.

Vizuális kultúra: tárgy- és környezetkultúra.

 

Környezetismeret: a víz tulajdonságai, testünk, életműködéseink, szervezetünk megfigyelhető ritmusai, tájékozódási alapismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Csúszásveszély, lebegés, kartempó, levegővétel, lábtempó, siklás, gyorsúszás, hátúszás, krallozás, mélyvíz, fulladás.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 8+4 óra

Előzetes tudás

 

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az igény felkeltése a megismert mozgásos tevékenységek szabadidős tevékenységként való végzése iránt.

Örömteli, közösségben történő gyakorlásuk révén a tantárgyhoz fűződő kedvező attitűdök, érzelmi és szociális területek erősítése, fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Ismerkedés az alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikai készletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal a lehetőségek függvényében:

Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetben változatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékok havon és jégen siklások,; gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal, falmászás; íjászat, lovaglás, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos tevékenységek.

Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekben megvalósítható játékok.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Az alternatívan választható szabadidős tevékenységek tanulásához tartozó minimális fogalmi készlet, az aktív játék lehetőségeinek felismerése, jellemzőinek ismerete, a tevékenységekhez tartozó balesetvédelmi szempontok ismerete, a szabad levegőn mozgás környezeti és időjárási feltételeinek, egészségvédő értékeinek megértése, a környezetvédelem melletti elkötelezettség jelentőségének megértése, mások szándékainak tartós figyelembevétele, a csoporthoz tartozás megélése a közös mozgás által, aktív kezdeményező, a sport mint örömforrás megélése, az egyén erős oldalának felfedezése.

 

A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesített szakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.

Magyar nyelv és irodalom: dramatikus játékok.

 

Környezetismeret: éghajlat, időjárás.

 

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Aktív játék, aktív pihenés, szabadidős tevékenység, sporteszköz.

         

 

 

A fejlesztés várt eredményei a második évfolyamos ciklus végén

Előkészítő és preventív mozgásformák

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása.

A testrészek megnevezése.

A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.

A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei.

Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása.

Az iskolatáska gerinckímélő hordása.

A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk.

A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete.

Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat.

Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokravonatkoztatva.

 

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával.

A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.

 

Manipulatív természetes mozgásformák

A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete.

Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában.

A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés.

A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása.

 

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása.

Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön.

Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban.

A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben.

A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása.

 

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban

A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.

Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban.

Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.

 

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete.

Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban.

A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése.

A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása.

A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

 

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása.

Tudatos levegővétel.

Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés.

Bátor vízbeugrás.

 

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról.

A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete.

A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során.

Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

 

 


 

3. évfolyam

 

Heti óraszám: 5

Éves óraszám: 5x37=185

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 10 óra+ folyamatos

Előzetes tudás

A tanóra menetét segítő egyszerű alakzatok kialakítása és megtartása.

Az alapvető gimnasztikai szakkifejezések ismerete és végrehajtása. A fittség, a higiénia, a baleset-megelőzés és a környezettudatosság területein megszerzett elemi ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A testnevelés optimális tanulási környezetének további erősítése.

Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megszokottá tétele, a testi és lelki egészségért való személyes felelősség tudatosítása.

A szervezési feladatok körének bővítése, egyre önállóbbá tétele.

Az egészségfejlesztés alapvető területein szerzett ismeretek gyarapítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség

Képességfejlesztő, fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével.

Egyszerű alapformájú, erősítő és nyújtó hatású gimnasztikai gyakorlatok.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását célzó speciális mozgásanyag.

Motoros tesztek, állapotfelmérés

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Egyedül, párban és csoportban egészségfejlesztő preventív, szokásjellegű motoros tevékenységformák.

Stressz- és feszültségoldó alapgyakorlatok.

Higiéniai ismeretek tudatos alkalmazása.

Baleset-megelőzés, motoros tevékenységek során bekövetkező egyszerű sérülések kezelése.

 

Térbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):

Tér- és távköz, többsoros vonal kialakítása. A tanórai feladat végrehajtásához szükséges egyéb térformák kialakítása.

Gimnasztika:

Nyújtó, erősítő és ernyesztő hatású szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelem szabályainak megfelelően eszköz nélkül és különböző eszközökkel. Játékos gyakorlatsorok zenére. Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal végrehajtva eszköz nélkül és különböző eszközöket felhasználva. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok a bemelegítésben és levezetésben. Tartásos és mozgásos elemek önálló végrehajtása.

Keringésfokozó feladatok; zenés gimnasztika fokozódó intenzitással és terjedelemmel; gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma-, tér- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.

Játék:

Játékfeladatok az érzelmek és a motiváció szabályozásáért.

Játékszabályok hatása a döntéshozatalra, szabálykövetésre és szabálytudatosságra.

Játéktípusok, játékstratégiák, élményszerűség, öröm a társas tevékenységekben.

Személyes és társas folyamatok szerepe a játékban és a konfliktuskezelésben.

Versenyzés

Sportági alapismeretek és alkalmazásuk.

Egyszerű sportági szabályok és versenyszabályok a sportversenyeken.

Sportszerűség, példakép a sportban.

 

A térbeli tudatosságot, az energiabefektetés tudatosságát és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel. Játékok testtartásjavító feladatokkal.

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:

Higiéniai alapismeretek mint felelősségtudatos szokásrendszer.

Helyes testtartás, gerincvédelem és egészségtudatosság.

Egészség, sport, életviteli és életmód alapismeretek, környezettudatosság.

Biztonság, baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási alapismeretek.

A stressz- és feszültségoldó alapismeretek.

 

Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban. A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok önálló alkotással és végrehajtással. Egy-egy nyújtó és erősítő hatású gyakorlat önálló végrehajtása a testtartásért felelős főbb izomcsoportokra korrekciós céllal is. Motoros, illetve fittségi tesztek pontosabb végrehajtása.

Aktív, mozgásos relaxációs gyakorlatok, a progresszív és az interaktív relaxáció gyakorlatai.

Higiéniával és a környezettudatossággal kapcsolatos ismeretek tudatos alkalmazása.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség

Motoros képességek rendszeres mérése tesztekkel, ezek hatása az önértékelésre és önkontrollra.

A helyes testtartás szerepe az énkép és testkép kialakításában.

A rendszeres testedzés hatása a szervezetre, felelősségvállalás.

Az edzettség és a teljesítmény a mindennapokban és a sportban.

A képességfejlesztés lehetőségei eszközzel és eszköz nélkül.

Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

Térbeli tudatosság (elhelyezkedés a térben, mozgásirány, horizontális síkok, útvonal, kiterjedés).

Energiabefektetés tudatossága (idő, gyorsaság, erő, állóképesség).

Eszközre és társra vonatkozó térbeli, időbeli és dinamikai viszonyok szerepe.

Kommunikációs szabályok, formák és jelek.

Kognitív, emocionális és szociális funkciók szerepe a mozgástanulásban, mozgásérzékelésben és alkotótevékenységben.

 

A bemelegítés és levezetés alapvető szabályainak ismerete.

A biomechanikailag helyes testtartás jellemzői, fontossága, a gerincvédelem szabályai.

A szervezet terhelésével, edzésével kapcsolatos elemi ismeretek. Pulzusmérés.

A tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek bővülése.

Higiéniai alapismeretek: a biológiai éréssel járó testi változások alapismeretei.

Relaxációs alapismeretek: belső figyelem, önkontroll, testtudat, a feszültségek feloldása.

Környezettudatosság:takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés és a sporteszközök megóvása.

Személyes felelősség:feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, egészség, sport, életviteli és életmód alapismeretek, biztonság, baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási alapismeretek.

Környezetismeret:tájékozódási alapismeretek.

 

Vizuális kultúra: tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

 

Technika, életvitel és gyakorlat: életvitel, háztartás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Alakzat, testséma, helyes testtartás, sérülés, megelőzés, tartásos elem, mozgásos elem, stressz, feszültség, életmód, táplálkozás, fittség, edzettség, mozgásintenzitás, hajlékonyság, vélemény.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Órakeret 27+5 óra

Előzetes tudás

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások elnevezéseinek, legfontosabb vezető műveleteinek ismerete. Fentiek alkalmazása egyszerű játékhelyzetekben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A mozgáskoordináció fejlődésével párhuzamosan az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgásformák stabillá és automatizálttá tétele, változó körülmények között is optimális precizitás kialakítása.

Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában nagyfokú cselekvésbiztonság kialakítása ‑ lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és szociális kompetenciák továbbfejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Járások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:

Fordulattal, ritmus- és irányváltással; manipulatív feladatokkal kombinálva; mozgáskapcsolatokban, vonalak, bóják, ugrókötél által meghatározott mozgásútvonalakon;változó magasságú akadályok beiktatásával; különböző ritmusú és tempójú zenére.

Szökdelések, el-, fel- és leugrások és érkezések zenére, ritmikusan, áthajtások közben, különböző eszközök segítségével; manipulatív mozgásokkal összekötve. Haladás kiépített, komplex akadálypályán. Három-öt mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok alkotása és végrehajtása zenére is. Menekülés és üldözés különböző tértárgyak, akadályok kerülésével, egyéb taktikai feladatokkal.

Lendítések, körzések:

Különböző testrészekkel különböző iramú és sebességű mozgások közben. Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a lendítésekre és körzésekre építve (zenére is).

Hajlítások és nyújtások:

Különböző testhelyzetek kialakítása hajlításokkal és nyújtásokkal az egyéni kreativitást felhasználva. Hajlítások és nyújtások összekapcsolása futásból felugrással, illetve különböző eszközökkel. Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a hajlításokra és nyújtásokra építve (zenére is).

Fordítások és fordulatok:

Fordítások különböző helyváltoztató mozgásokhoz kapcsolva.Fél és egész fordulat helyben, ugrással különböző eszközökön is.Fordulatok manipulatív eszközökkel kombinálva.Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a fordításokra és fordulatokra építve (zenére is).

Tolások, húzások:

Különböző eszközök húzása és tolása egyénileg, párokban és csoportokban fokozódó erőkifejtéssel, különböző eszközökkel és testrészekkel.

Emelések és hordások:

Társemelések és társhordások csoportokban, illetve az egyéni kompetenciáktól függően párokban. Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően.

Függés- és lengésgyakorlatok:

Mászókötélen, mászórúdon, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően. „Vándormászás”.

Egyensúlygyakorlatok:Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és labilis felületen, csukott vagy bekötött szemmel.Egyensúlyi helyzetek megtalálása hely- és helyzetváltoztató mozgásokból, illetve manipulatív eszközhasználattal. Társas egyensúlygyakorlatok a közös súlypont megtalálásával. Eszközök egyensúlyban tartása mozgásban különböző testrészekkel, illetve eszközökkel.Egyéb egyensúlygyakorlatok.

Gurulások, átfordulások:

Különböző szereken, eszközökön; különböző kiinduló helyzetekből, előzetes és utólagos mozgással, egyensúlygyakorlatokkal, illetve manipulatív mozgásokkal összekapcsolva. Társsal, társakkal tükörképben és azonosan, társon át.

Támaszok:

Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is) komplex akadálypályán, nehezített feltételek mellett.Ugrások, lépegetések kézzel („támlázás”) és lábbal különböző támaszhelyzetekben.Elszakadás a talajtól kézzel és/vagy lábbal különböző támaszhelyzetekből. Fel-, le-, átmászások eszközökre nehezített feltételekkel.

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok:

Szerep-, szabály- és feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok a helyváltoztató természetes mozgásformák felhasználásával. Akadályversenyek, különböző magasságú eszközök leküzdésével.A közösség összteljesítményén alapuló versenyjátékok.A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó egyéni versenyek.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

A térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben;mozgásirány;a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala;a mozgás kiterjedése.

Az energiabefektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutás.

Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel;tárgyakkal és/vagy társsal,vagy társakkal.

A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései. Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainak fogalmi ismerete.

Vizuális kultúra: kifejezés, alkotás, vizuáliskommunikáció.

 

Technika, életvitel és gyakorlat: életvitel, háztartás.

 

Matematika: műveletek értelmezése;

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hely- és helyzetváltoztató mozgás, térérzékelés, testérzékelés, mozgáskapcsolat, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep, gyorsaság, állóképesség, erő, akadályverseny.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Manipulatív természetes mozgásformák

Órakeret 40+5 óra

Előzetes tudás

Az eszközök ismerete, balesetmentes használata.

A manipulatív alapmozgások vezető műveletei.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tudatos gyakorlás és a gyakorlás általi fejlődés örömteli megélése során a magabiztosság erősítése.

Bátor, sikerorientált tanulási igény megalapozása, ezzel hozzájárulás a szabadidős aktivitások és játéktevékenység mindennapi életben való használatához. A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Dobások (gurítások) és elkapások:

Egy- és kétkezes gurítások és dobások helyből, majd haladásból.  Különböző ívben és sebességgel érkező labdák és egyéb eszközök elkapása párban és csoportokban nehezített feltételek mellett. Alsó, felső, mellső dobások párban és csoportokban különböző erővel, irányba és távolságra haladómozgás közben. Gurítások, dobások és elkapások egyszerű cselekkel és egyéb feladatokkal kombinálva. Labdaátadások játékhelyzetekben. Kapura dobások talajról. Páros és hármas kapcsolatok kialakítása játékhelyzetekben.

Rúgások, labdaátvételek lábbal:

Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel különböző alakzatokban. Labdavezetés- és labdakontroll-gyakorlatok váltakozó sebességgel és/vagy irányban társak között mindkét láb használatával. Belső csüd, teli csüd, teljes csüd, külső csüd használata feladatmegoldásoknál. „Dekázás” mindkét láb használatával. Rúgások a lábfej különböző részeivel helyből, mozgásból. Játékos passzgyakorlatok. Kézből rúgásfeladatok meghatározott célra, távolságra „dropból” is próbálkozva.

Labdavezetések kézzel:

A társsal azonosan, illetve tükörképben; váltakozó irányban, sebességgel, akadályok felhasználásával; kreatív feladatalkotással; labdadobással, gurítással kombinálva egyénileg, párban és csoportban; csoportos labdavezetéses feladatok.

Ütések testrésszel és eszközzel:

Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővel különböző célfelületekre, távolságokra és magasságokra;háló (zsinór) fölött különböző magasságban és ívben a vizuális kontroll csökkentésével;egyénileg,párban és csoportban, tükörképben és azonosan. Ütések tenyeres és fonák mozgásmintával;szervaszerűen.

A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékban

Szabály- és feladatjátékok, sportjáték-előkészítő kisjátékok, alkotó és kooperatív játékok. Népi gyermekjátékok. A manipulatív mozgásokat alkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatív eszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versenyek.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Bonyolultabb játékfeladatok által megkövetelt, szabályok szerinti eszközhasználat.

A manipulatív eszközhasználati technikák vezető műveletei.

Térbeli és energiabefektetésbeli ismeretek az eszközhasználattal összefüggésben.

Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.

A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználat ismerete.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

 

Technika, életvitel és gyakorlat: életvitel, háztartás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Alkalmazkodás, akarat, sporteszköz, használati szabály, lábfej, tenyeres, fonák, dekázás, droprúgás.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A tanult tornaelemek, táncmozdulatok felismerése, végrehajtása. Egyszerű, 2-4 mozgásformák összekapcsolása, esztétikus végrehajtás mellett.

Nyújtott karú támaszhelyzetek. Eredményes mászókulcsolás.

Magabiztos statikus és dinamikus egyensúlyi helyzetek.

Egyszerű tánclépésekkel, a zene ritmusára a tanár, a pár, a társak mozgásának többnyire sikeres követése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A felelősségteljes gyakorlás révén az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése.

A tornajellegű feladatok kombinált megoldásával a testérzékelés, a tér-, izom- és egyensúlyérzékelés továbbfejlesztése.

A torna- és a táncelemek gyakorlásával hozzájárulás a relatív erő- és a ritmusképesség fejlődéséhez.

Az esztétikus mozgásvégrehajtás rögzítése.

A tánc jellegű feladatok tanulása közben a térbeliség (mozgás), az időbeliség (ritmus) és dinamika összehangolása.

Ösztönzés az együttműködésre, alkalmazkodásra, a másik nem, a másik személy, a másik csoport elfogadására és megbecsülésére.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Torna:

Torna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátfordulás előre és hátra az egyéni kompetenciákhoz illeszkedő nehézséggel ‑ különböző kiinduló helyzetből, repülési fázissal, szerekre, párban, csoportban; felugrás kéztámasszal különböző szerekre; támaszugrások az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról és/vagy minitrambulinról, egyéni-páros-társas egyensúly- és gúlagyakorlatok. Alaplendület és leugrás gyűrűn és/vagy nyújtón és/vagy játszótéri eszközökön. 3-4 mozgásforma kapcsolatában tornagyakorlatok önálló alkotása és végrehajtása egyénileg és párokban; kötél- és/vagy rúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás); gyermek aerobikgyakorlatok.

Tánc:

Kreatív tánc különböző ritmusú, tempójú zenére.

A fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotott mozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulata, dinamikája hatásának a mozgás általi kifejezése a gyermeki képzelőerő, kreativitás által.

Páros vagy társas táncfolyamatok összhangban. Motívumismeret bővülése és az adott tánc(ok) struktúrájának egyre mélyebb megértése és végrehajtása. Páros és csoportos, változatos térformájú motívumfüzérek, gyermektáncok.

Ritmusgyakorlatok egész testtel, a különböző testrészek ritmusában egyszerű párhuzamosságok kivitelezése.

Tornához és tánchoz kapcsolódó játékok, versenyek, bemutatók:

Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok tornajellegű mozgásformák illesztésével. Népi játékok énekre, dalra, zenére. Kreativitásra, esztétikumra és mozgáspontosságra épülő egyszerű torna- és táncbemutatók.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

A tornamozgások megnevezése, torna és testnevelés megkülönböztetése. Baleset- és sérülésveszélyes helyzetek elkerülésének módjai, a személyes teljesítőképesség határai átlépésével kapcsolatos kockázatok létezésének elfogadása. A tanult dalok szövege, a tanult táncokhoz kapcsolódó népi hagyományok, ünnepek elnevezései.

A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolhatók.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

 

Ének-zene: magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok, mozgásos improvizáció, ritmikai ismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gurulás, kéztámasz, spicc, egyensúlygyakorlat, tornaelem, alátámasztási pont, aerobik, pontozás, párvezetés, tánc, ütemmutató (metrum), szinkópa, szünet, táncház, fonó, „játszó”, felkérés.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 20+5 óra

Előzetes tudás

A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.

Különböző intenzitású mozgások többször rövid ideig történő fenntartása játékos, változó körülmények között, illetve játékban.

Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A futó-, ugró- és dobóiskola alapgyakorlatainak fokozódó pontosságú végrehajtása. Idő-, és tempóérzékelésen alapuló tartós futások gyakorlása. A mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése. Az atlétikai jellegű alapmozgások tanulása iránti motiváció erősítése a mozgások pontosságra törekvő, változatos gyakorlásával.

Az önértékelés további erősítése. A testséma, a testtudat, a figyelem összpontosításának és a figyelem rugalmasságának fejlesztése.


Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Járás- és futás mozgásformái:

egyenletes és változó, illetve váltakozó ritmussal, sebességgel, erőkifejtéssel, lépéstávolsággal és/vagy lépésfrekvenciával;

komplex akadálypályán;

vágtafutás; tartós futás különböző terepeken; rajtgyakorlatok és a guggolórajt.

Ugrások és szökdelések ugrásformái:

Ugróiskolai gyakorlatok, sorozatszökdelések az ugrástávolság változtatásával, páros és egylábon, különböző síkokban; távolugrás-kísérletek elugrósávból guggolótechnikával-; magasugrás-kísérletek átlépő technikával; komplex futó- és ugróiskolai gyakorlatvariációk .

Dobások mozgásformái:

Egy- és kétkezes hajítómozdulatok célra, változó távolságra, különböző kiinduló helyzetekből.

Hajítómozgások 3 lépéses dobóritmusban.

 

Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a Kölyökatlétika versenyrendszerében:

A Kölyökatlétika mozgásrendszerére épített szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok, önálló, páros és csoportos ugróiskolai gyakorlatsorok, játékok alkotása.

A Kölyökatlétika eszközkészletének sokoldalú felhasználása kontrolláltcsapatversenyek formájában.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Az energia-befektetés tudatosságának összetevői. A futó-, ugró- és dobófeladatokhoz tartozó mozgások megnevezései, a tanult mozgások vezető műveletei, idő- és távolságmérés, atlétikai eszközök elnevezései.

A Kölyökatlétikai versenyforma ismerete, az egyéni szerepvállalás fontossága a csapat eredményessége érdekében.

Közös szervezés, egymás teljesítményének értékelése és elfogadása.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

 

Matematika: geometria, mérés, testek.

 

Vizuális kommunikáció: közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.


Kulcsfogalmak/fogalmak

Futó-, ugró- és dobóiskola, váltott lábú szökdelés, váltás, , dobóritmus, sarok-talp gördülés.

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Órakeret 15+3 óra

Előzetes tudás

Tapasztalat a manipulatív természetes mozgásformák gyakorló- és feladathelyzetben történő alkalmazásáról.

Motivált tanulás a játék folyamatában.

Összjáték-tapasztalatok az egyszerű támadó és védő helyzetekről. A sportszerű viselkedés jellemzőinek ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásával hozzájárulás a taktikai gondolkodás fejlődéséhez.

A közös játékfeladatok során a csapatérdek hangsúlyos megjelenítése az egyéni érdekkel szemben.

A játéktevékenység során kialakuló döntéshelyzetek során a célszerű mozgásválasz megtalálása.

A szabadidő aktív közösségi játékkal történő kitöltése igényének megerősítése.

A tevékenységek során az énközpontúság csökkentése, ezáltal a taktikai gondolkodás további fejlesztése, az egyén csapathoz való pozitív viszonyának további megerősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Általános technikai és taktikai tartalmak:

Támadó és védő feladatok terület- és emberfogással kisjátékok közben;páros cselezési feladatok, testcsel labdavezetéssel, játékos passzgyakorlatok; passzgyakorlatok labdavezetéssel kombinálva 1:1, 2:1, 3:1 ellen.

Minikosárlabda:

Kosárra dobási kísérletek helyből, büntetődobás alacsony palánkra;megindulás, megállás a kosárlabdában.

Miniröplabda:

Kosárérintés alsó egyenes nyitás puha labdákkal, léggömbbel egyénileg, párokban, csoportokban.

Labdarúgás:

Rúgások kapura és társhoz belsővel, belső csüddel, labdaátvételek;labdakontroll-gyakorlatok, lövő- és testcselek nehezedő feltételek mellett. A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása 4:1 felállási formában, rombuszalakzatban. A felállási forma alkalmazása Területnyitás támadásban. Területszűkítés védekezésben. Kapusok szerepe védekezésben, támadásban.

Szivacskézilabda:

Kapura dobási kísérletek helyből, nekifutásból,. Passzgyakorlatok. Ismerkedés a kapusjátékkal.

Sportjáték-előkészítő (kis)játékok:

Létszámazonos (1:1; 2:2; 3:3; 4:4 ellen),helyzetekben (2:1, 4:2 ellen) labdarúgás, szivacskézilabda, minikosárlabda (streetball) jelleggel; kis létszámú cicajátékok labdarúgás-, kézilabda-, kosárlabda jelleggel, fokozatos szabálybevezetéssel; területfoglaló, menekülő-üldöző taktikai játékok; palánkkosárlabda, miniröplabda, vonaljátékok, (kooperatív) zsinórlabda, átfutós röplabda puha labdákkal; sportjátékok rögtönzött mérkőzései kis létszámú csapatokkal, egyszerűsített szabályokkal.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Kommunikációs formák és jelek felismerése a csapatjáték során. A kisjátékokhoz szükséges sportági alapszabályok ismerete.

Törekvés a társas szabályok betartására. A sportszerű viselkedést igénylő helyzetek felismerése.

 

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

 

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometria.

 

Magyar nyelv- és irodalom: kommunikációs jelek felismerése és értelmezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Labdaív, területvédés, cselezés, emberfogás, területfoglalás, technikai végrehajtás, taktikai gondolkodás, kooperatív játék, labdabirtoklás, emberelőny, esélykiegyenlítés, győzelem, vereség.

         

 

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 14 óra

Előzetes tudás

Elemi eséstechnikák ismerete, balesetmentes végrehajtása.

A támadó- és védőmozgások során az ellenfél mozgásaihoz való igazodás próbálkozások.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az önvédelmi és küzdő feladatok során az önvédelem szerepének tudatosítása a mindennapokban.

Az önfegyelem és önszabályozás továbbfejlesztése.

A sportszerű küzdés iránti igény erősítése.

A sportszerű küzdések, együttműködő feladatok végrehajtása során a társak tiszteletének erősítése.

A taktikai gondolkodás egyre gyakoribb összekapcsolása a mozgásvégrehajtással.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

A küzdőjátékok előkészítésének gyakorlata:

Tolások és húzások a testi erő kihasználásával. Társas egyensúly-kibillentő gyakorlatok. Szabadulás fogásokból, birkózó jellegű küzdelmek (grundbirkózás), esések és tompításaik előre, hátra, oldalra, le, át, gurulások tompítása.

Küzdőjátékok:

Szabály- és feladatjátékok önvédelmi, illetve küzdőelemekkel,küzdőjátékok, játékok kooperatív erőfejlesztő tartalommal, páros és csoportos kötélhúzó versenyek, páros küzdések.

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

A mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési és szabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusa, önvédelmi alapismeretek a mindennapokban.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tompítás, grundbirkózás, judo, cselgáncs, esés, karate, boksz, önvédelem, menekülés, szabadítás, feszítés, dobás, kiemelés, kitolás, agresszivitás, tisztelet, önszabályozás.

         

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 26 óra

Előzetes tudás

A szabadtéri és természetben űzött mozgásos tevékenységek alapvető egészségvédelmi és környezettudatos szabályai.

Az időjárási körülmények hatása a testmozgásra.

Mozgástapasztalat néhány szabadidős mozgásrendszerről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az alternatív, szabadidős mozgásformák további megismerése és kipróbálása.

A kihívást jelentő, új sportágak révén a mozgás iránti pozitív érzelmi bázis formálása.

Az aktív szabad játék, majd a rekreáció a későbbi egészséget fenntartó, fejlesztő funkciójának megalapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Ismerkedés újabb alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikai készletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal és/vagy az 1-2. osztályban választottak további gyakorlása a lehetőségek függvényében:

Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetben változatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékok havon és jégen; siklások, gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal ; falmászás; íjászat, lovaglás, :, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos, táncos tevékenységek. Gyermekjóga gyakorlatok.

Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekben megvalósítható játékok.

A választott mozgásrendszerhez illeszkedő játékok, ügyességi csapatversenyek, házi bajnokságok

 

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

A választott szabadidős mozgásrendszerek elnevezései, alaptechnikai és taktikai elemei, legfontosabb szabályai, KRESZ-alapismeretek, a szabadidős mozgásokhoz tartozó szabályok, eszközök ismerete, a szabadidő- és médiatudatosság.

A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesített szakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek.

 

Környezetismeret: testünk, életműködéseink; időjárás, éghajlat.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Rekreáció, szabadidő, játékszervezés, bőrbetegség, kullancs, UV-sugárzás,

         

 

A fejlesztés várt eredményei a harmadikévfolyamos ciklus végén

Előkészítő és preventív mozgásformák

Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is.

Önálló pulzusmérés.

A levezetés helyének és preventív szerepének megértése.

A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete.

A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása.

Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.

A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása.

A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén.

Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban.

 

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.

Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal.

A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása.

A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete.

 

Manipulatív természetes mozgásformák

A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.

A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése.

A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása.

A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása.

 

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Részben önállóan tervezett 3-4 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is.

A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás.

Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.

Gurulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.

A tempóváltozások érzékelése és követése.

A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete.

 

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban

A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között.

A 3 lépéses dobóritmus ismerete.

A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban.

Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.

A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete.

A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése.

 

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.

Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során.

Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.

Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra.

A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés.

A sportszerű viselkedés értékké válása.

 

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban.

Előre, oldalra és hátra esés, tompítással.

A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása.

A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása.

A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés.

Az saját agresszió kezelése.

Az önvédelmi feladatok céljának megértése.

 

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.

A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása.

A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során.

A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete.

 

 

4. évfolyam

 

Heti óraszám: 5

Éves óraszám: 5x37=185

 

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 10 óra+ folyamatos

Előzetes tudás

A tanóra menetét segítő egyszerű alakzatok kialakítása és megtartása.

Az alapvető gimnasztikai szakkifejezések ismerete és végrehajtása. A fittség, a higiénia, a baleset-megelőzés és a környezettudatosság területein megszerzett elemi ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A testnevelés optimális tanulási környezetének további erősítése.

Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megszokottá tétele, a testi és lelki egészségért való személyes felelősség tudatosítása.

A szervezési feladatok körének bővítése, egyre önállóbbá tétele.

Az egészségfejlesztés alapvető területein szerzett ismeretek gyarapítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

MOZGÁSMŰVELTSÉG

Motoros képességfejlesztés: edzettség, fittség

Képességfejlesztő, fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével.

Egyszerű alapformájú, erősítő és nyújtó hatású gimnasztikai gyakorlatok.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását célzó speciális mozgásanyag.

Motoros tesztek, állapotfelmérés

Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Egyedül, párban és csoportban egészségfejlesztő preventív, szokásjellegű motoros tevékenységformák.

Stressz- és feszültségoldó alapgyakorlatok.

Higiéniai ismeretek tudatos alkalmazása.

Baleset-megelőzés, motoros tevékenységek során bekövetkező egyszerű sérülések kezelése.

 

Térbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):

Tér- és távköz, többsoros vonal kialakítása. A tanórai feladat végrehajtásához szükséges egyéb térformák kialakítása.

Gimnasztika:

Nyújtó, erősítő és ernyesztő hatású szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelem szabályainak megfelelően eszköz nélkül és különböző eszközökkel. Játékos gyakorlatsorok zenére. Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal végrehajtva eszköz nélkül és különböző eszközöket felhasználva. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok a bemelegítésben és levezetésben. Tartásos és mozgásos elemek önálló végrehajtása.

Keringésfokozó feladatok; zenés gimnasztika fokozódó intenzitással és terjedelemmel; gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma-, tér- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.

Játék:

Játékfeladatok az érzelmek és a motiváció szabályozásáért.

Játékszabályok hatása a döntéshozatalra, szabálykövetésre és szabálytudatosságra.

Játéktípusok, játékstratégiák, élményszerűség, öröm a társas tevékenységekben.

Személyes és társas folyamatok szerepe a játékban és a konfliktuskezelésben.

Versenyzés

Sportági alapismeretek és alkalmazásuk.

Egyszerű sportági szabályok és versenyszabályok a sportversenyeken.

Sportszerűség, példakép a sportban.

 

A térbeli tudatosságot, az energiabefektetés tudatosságát és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő s